Matematikai képesség

1. Matematikai képesség

2. Férfiak előnye • SAT-M: a legismertebb matematikai képességfelmérő teszt (fél szórásnyi különbség a lányokhoz képest) • Igyekszik a tanulmányoktól független képességeket mérni

3. DE, az iskolai matek osztályzat összehasonlításában vagy egy szinten állnak, vagy a lányoké jobb

4. Mi lehet-e diszkrepancia oka?Különböző elméletek…

5. Szocializációs hipotézis • A tanárok és szülők fiúkkal és lányokkal szembeni elvárásainak szocializációs következményei • A környezet attitűdje befolyásolja a gyerekek matek iránti fogékonyságát

6. Ellenérvek: • A lányok jobb osztályzatai ellentmondanak • A lányok egy-két téren felülmúlják a fiúkat (számolási, adatfeldolgozási feladatok) • Diákok együtt, ugyanannak a tanárnak az óráján sajátítják el a készségeket

7. Egyetlen alátámasztó érv: • Fiúk, lányok képességfelmérő tesztjeinek eredményei évről-évre közelítenek egymáshoz • Ha a fiúk, lányok neveltetése közötti különbség eltűnik, matek eredményeik is hasonlóbbakká válnak (20 évre visszamenő elemzés bizonyítja)

8. USA-ban a nemi különbségek rasszok szerint változnak: • Legnagyobb férfi-nő különbség a fehéreknél

9. Nemek közti eltérés a különböző kultúrákban állandónak látszik: • Amerikai és thaiföldi gyerekek, a lányok mindig a számolásban jobbak, a fiúk a feladatok megoldásában • Hasonló eredmények japán, tajvani, amerikai általános iskolásoknál is

10. Evolúciós szempontból: • A matematikai érvelésben előkerülő relációs problémákkal évmilliókon keresztül naponta kellett szembesülnünk • Csak nem a formális szimbólumok nyelvén volt megfogalmazva a probléma

11. Mi állhat a férfiak jobb matematikai teljesítménye mögött? • Felmerült a háromdimenziós forgatás terén megmutatkozó különbségek, DE erre nincs bizonyíték

12. Lehetséges okok: • A matematikai érvelésben jól teljesítők a szöveges megfogalmazások matematikailag értelmezhető formába alakításában nagyon jók! • Dark és Benbow vizsgálata átalakítási feladatokkal (pl. „a kollégiumi menzán minden négy , süteményt választó emberre öt fagylaltot választó ember jut”) • A jó matekosok eredményesebben oldották meg ezeket az átalakításokat, mint a jó verbális készséggel rendelkezők

13. Bizonyított különbségek: • A fiúk könnyebben megtalálják a szöveges algebra feladatok megoldását • Hamarabb rájönnek, ha a feladatban túl kevés, vagy túl sok, felesleges adat van

14. Mi lehet a magyarázat? • A lányok próbálják „automatikusan megoldani a feladatokat, vagyis hajlamosak a már kipróbált megoldási módok alkalmazására • Kognitív komplexitás (számolás kis mértékben /lányok/, az alkalmazás egyértelműen komplex folyamat /fiúk/) • Matek példák a fiúk szája íze szerint vannak fogalmazva (nem bizonyított, sőt..)

15. További magyarázatok: • Lányok gyengébb teljesítményéért a „matematika szorongásuk” felelős (de akkor mért nem rontják le az iskolai eredményt?) • Órák számától függ (de a matematikát kedvelők több órát fognak felvenni) • A szülői/ tanári elvárások befolyásolnak vagy igazodnak?

16. További kutatások • SAT-M eredmények több természettudományi és műszaki területen előrevetítik a majdani sikerességet • Nők kevesebb írásbeli tudományos közleményt tudnak felmutatni (tudományos téren kevésbé sikeresek)

17. Nőkkel szembeni szándékos diszkrimináció az oka az alulreprezentáltságnak? Nem, a tudományok objektív kritériumokat fogalmaznak meg a teljesítmények értékelésénél. • Doktorátust szerzett fizikusok, mérnökök 5 %-a nő, biológusok közt 25% • USA lakosságának 3%-a ázsiai, de a mérnökök közt 20%-ban vannak jelen a feketék (népesség 15%-a) a tudományokban 5%-al képviseltetik magukat

18. Benbow eredménye: a SAT-M magas pontszámait elérők közt 10-szer annyi a férfi, mint a nő (~matematikai képességeket igénylő tudományterületeken dolgozó ffiak, nők aránya) • + ázsiaiak jobbak, mint a fehérek, a fehérek pedig a feketéknél

19. Lehet hogy a nők egyszerűen fogékonyabbak az emberek iránt, és ezért más pályát választanak amellett, hogy szellemi képességeik jók lennének a természettudományokhoz?

20. Észlelés

21. Információ eljutást meghatározza: • Érzékelésünk • Agyunk hogyan kezeli az érzékszerveinkből beérkező információkat

22. A nők.. • A nők érzékenyebbek a szenzoros ingerekre, abszolút küszöbük minden modalitásban alacsonyabb (kivéve látás) • Ízérzés területén diszkriminációs képességük jobb, ízek azonosításában is • Szaglásnál is • Eltérő hormonális felépítés játszhat szerepet • Tapintásnál is úgy tűnik van fölény

23. DE, nem biztos, hogy a szenzoros információk szervezésében találnánk lényeges nemi különbséget

24. Látás • A nők látótere valamivel nagyobb • A férfiak látásélessége jobb • Férfiak kritikus fúziós frekvencia küszöbük magasabb (fény felvillanásra való érzékenység) • Férfiaknál gyakrabban fordul elő színvakság

25. Dewar: a nők fogékonyabbak pl. a Müller-Lyer illúzióra • Nőknek jobb a sztereoszkópos látása (térlátás-vizsgálatok eddig testközeli térben, e térlátásnak feltehetően a személyes téren belüli finom mozgások kontrollálásában van szerepük) • a binokuláris diszparitás kezelésénél és a finom mozgások kontrolljánál megmutatkozó előny együtt fejlődhetett az evolúció során

26. Perceptuális fürgeségük is jobb a nőknek (különböző dolgok összehasonlításának sebessége)

27. Társas percepció • Információs jelzések: szavak, hangszín, testtartás, attitüd, gesztikuláció, stb. • Sokszor inkább a nemverbális jelzésekre támaszkodunk (pl. barátságosság) • A nők jobban értik a hangszín, arckifejezések által közvetített jelzéseket • A különbség főként a vizuális ingerek terén szembeötlőek

28. Evolúciós előnye • segítette a férfidominanciájú világ konfliktusainak elkerülését • az utódok gondozásánál is fontos volt, túlélési esélyüket növelte, ha a beszédre még képtelen gyerek igényeit ezekből kitalálta • Saját empátiás tulajdonságainak átörökítését is elősegítette

29. Verbális képességek

30. A beszéd kezdetekor a lányok általában korábban és jobban kezdik el használni a szavakat • Szókincsük nagyobb • Nyelvtanilag pontosabban fejezik ki magukat • Olvasás terén is a lányok vezetnek • DE, narratív feladatoknál nincs elsőbbség!

31. Megőrződik-e a lányok elsőbbsége? • Fluencia, helyesírás, nyelvtani helyesség terén igen • De a verbális IQ-juk nem magasabb • Verbális fluencia feladatnál adott idő alatt minél több szót kell produkálni (kikötést tartalmazókban a nők jobbak) • „piros vagy fehér” dolgok megnevezésében is a nők jobbak (vagy könnyebben mozgósítják színeket jelző címkéiket, vagy rendelkeznek sajátos színmegnevezési készséggel) • De „kerek” dolgok közül a férfiak tudnak többet megjegyezni

32. Jobbak-e a nők általában a verbális feladatokban? • IQ tesztek verbális feladataival nézték • Wechsler-féle IQ teszt verbális próbáival: ismeretek, helyzetek megértése, számolási feladat, számismétlés, szókincs • Artikulációs készségen túl feltételez absztrakciós készséget is • Pontszám magasabb a férfiaknál • A nők mégsem rendelkeznek magasabb verbális IQ-val

33. Verbális emlékezet • Szavak verbális felidézésében jobbak a nők • Különbség minden életkorban • Lányok jobbak a verbális emlékezetet feltételező, tényekre rákérdező tesztekben • Hamarabb megtanulják a hangosan felolvasott szólistákat • És hajlamosabbak a szavakat inkább értelmes kategóriákba rendezni • Nők jobban emlékeznek az értelmes szövegekre is, értelmetlenben nincs különbség

34. Vizuális emlékezeti feladatban is jobbak a nők • A nők valószínűleg könnyebben kapcsolják össze a tárgyakat a tárgyak elnevezésével (ez megkönnyíti a visszaemlékezést)

35. Incidentális emlékezet: olyan ingerek felidézésének képességét jelenti, melyre előzőleg nem hívták fel a figyelmünket • Intencionális emlékezet: a bemutatott anyagra való szándékos visszaemlékezést jelenti • Azt gondolnánk, h a nők jobbak a dolgok részleteinek incidentális felidézésében, ez azonban NEM így van!

36. Mi hívhatta elő a nők jobb verbális emlékezetét? • A nők tereptárgyak alapján történő tájékozódásához nagyobb szükség volt a verbális memóriára, mint a geometriai stratégiák alapján történő tájékozódáshoz • Vagy: a főzés, varrás, és az ehhez hasonló cselekvések inkább megkívánják az egyes cselekvési egységek előzetesen meghatározott sorba rendezését (elvégzendő házimunka sorrendjének megfogalmazása adaptív tulajdonságnak bizonyult)

37. Hormonális működés

38. A nemi hormonok a szexuálisan dimorf magatartásformák szerveződésében is szerepet játszanak • A hím patkányok jobb navigációs képességei feltehetően poligámiájuknak köszönhető (pockok vizsgálata is igazolja) ev.: Fogamzóképes nőstényekért nagy területeket kellett bebarangolniuk a hím egyedeknek

39. Eltérő labirintus tanulási stratégiák • Hímeknek a helyiség alakjára, sarkaira van szükségük • Nőstényeknek: tereptárgyak alapján • Korai hormonális hatások befolyása: a kasztrált hímek egészséges nőstények módján viselkedtek, a hormonkezelt nőstények pedig geometriai jelzőingereket használtak

40. Androgéneket, ösztrogéneket sejteken belüli specifikus receptorok kötik meg • Nemi hormonok receptorai elsősorban a hipotalamuszban, hipokampuszban, agykéreg bizonyos területein (ezek strukturálisan eltérőek a nemeknél, különbséget valószínű az élet korai szakaszában érvényesülő hormonális változások okozzák)

41. Téri képességek humán szerveződése • Vannak csúcsperiódusok, amikor a tesztoszteron szintje jóval magasabb a férfiaknál (prenatális időszak 8-24. Hetében, születés után 5 hónapos korig) • Az agy a hormonális változásokra a legérzékenyebb • Vizsgálat kül. hormonális rendellenességekkel

42. Androgén érzéketlenség tünetegyüttes • Az androgén receptorok nem működőképesek, így az androgének nincsenek rájuk hatással • XY kromoszómájú egyének, vannak heréik és termelnek is androgént

43. Idiopátiás hipogonadotrop hipogonádizmus • Férfiak a nemi hormonok termelését szabályozó gonadotrop hormon hiányában szenvednek, nagyon alacsony tesztoszteronszinttel jár

44. Kongenitális adrenális hiperplázia (CAH) • Kiugróan magas androgénszint • Nőknél, ffiaknál egyaránt • Oka: a mellékvesék által túltermelt androszteneidon túltermelése • A CAH-lányok téri képességei nagyon eltérnek a többiekétől (forgatásos, vizualizációs feladatokban) • CAH- fiúk: rosszabb téri képességek, mint az egészségeseknek

45. További vizsgálatok.. • A kognitív funkciókban mutatkozó nemi különbségek még felnőttkorban, drasztikus hormonszint csökkenés mellet is megmaradnak • Ffiaknál a matematikai érvelés ugyanolyan kapcsolatban áll a T-szinttel, mint a téri feladatok erdményei

46. Mesterséges hormonadagolás következményei: nemi átoperálásra váró, androgén terápiában részesülő nők, és ösztrogén terápiában r. ffiak: forgatásos próbákban nők jobbak lettek, nemi különbségeket nem mutató verbális érvelésnél nem volt változás

47. Tehát: androgén terápiában részesülő transzszexuálisok teljesítménye biz. Kognitív feladatoknál maszkulin irányban változik, az ösztrogén terápiában részesülők teljesítménye viszont feminin vonásokat ölt

48. Természetes hormonális ingadozások • Bejósolható kognitív változásokkal járnak • Hormonok mennyiségének változása a neuronok egy részében átmeneti változásokat eredményez: pl. hippokampusz területén magas ösztogénszint következtében megnövekszik a dendritek tüskéinek, szinapszisainak száma

49. Ösztogénszint női ciklus alatti természetes ingadozásának vizsgálata • Ösztogénszint az ovuláció előtt tetőzik • Hampson: a magas ösztrogénfázisban tesztelt nők jobbak voltak az egyébként is női előnyöket mutató tesztekben • Alacsony ösztrogénfázisban lévők inkább a téri tesztekben voltak jobbak

50. Férfiak • A legtöbb emlősnél megfigyelhető évszakos tesztoszteron változás (ősszel magasabb a T-szint, biztosítva a késő őszi felszaporodását) • Miért? Akik nyáron születnek, azok jobb körülmények közé érkeznek