Lennart Meri: A z északi fény kapujában

1. LennartMeri:Az északi fény kapujában Hajóval a Jeges-tengeren

2. Lennart Meri (1929–2006) • Író, filmrendező, államférfi • 1992-2001-ig Észtország elnöke • Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata Lennart Meri

3. Lennart Meri (1929–2006) • 1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig Szibériába deportálták • A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került Észtországban • 1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet szakon • Leginkább a finnugor népek története érdekelte • 1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja • 1988-ban megalapítja az Észt Intézetet • 1990-től külügyminiszter • 1992-től nagykövet Finnországban • 1992-2001-ig Észtország elnöke

4. Lennart Meri dokumentumfilmjei

5. Meri, a filmes kutató (19681988) • 1970 A vízimadarak népe • 1977  A Tejút fiai • 1985  Kalevhangjai • 1989 Tórum fiai • 1977/1997 Sámán „…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi szokásokról, szertartásokról, népköltészetről, néprajzról, és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek a filmek hangsúlyozták a finnugor kultúrtér földrajzi és történelmi kiterjedését is.”  (neprajz.hu)

6. Filmes expedícók • A forgatócsoport munkájában etnográfusok, folkloristák, művészek, írók is részt vettek.

7. Meri, az utazó író • 1958. első utazása (Tien San és Kara Kum) • Kamcsatkai utazás az ‘60-as években  1964 Tulemägedemaale (Hegyen-völgyön) • Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja • Utazás az északi hajóút mentén  1974  Virmalisteväraval (Az északi fény kapujában) 1976 Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió története 1977 Lähenevadrannad 1984 Hõbevalgem

8. Az északi fény kapujában

9. Az Északkeleti Hajóút

10. Az útleírás stílusa • Történelmi érdeklődés, tájékozottság • Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát megjárt felfedező elődöktől • A felfedezők is emberek  jellemábrázolás • Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy-egy jelenetet a kalandjaikból • A bejárt tájak, megismert népek történelme visszaköszön a jelenjük leírásában • Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére • Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű • Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra, egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)

11. Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem I. • A vikingek korai hajóútjai Északon (HalogalandiOttarutazása Bjarmába) • Fő forrás: az első orosz évkönyva szláv törzsek szétvándorlásáról • A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó mentén és a Volga alsó folyásánál) • A vándorló ugorok hatása a kazárokra • Közvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet kereskedelme között • A bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. IbnFadlán) • A júrák(vogulok) kegyetlensége • Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom szomszédságában(uralkodójuk levelezett a volgai bolgár uralkodóval)

12. Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem II. • Perm/Bjarmabirodalma a messze Északig • Délkeleten harcias erza-mordvinok • A hajózás a jugortörzsekig lehetséges (a Pecsora partján) = a világ vége • A csúdoknépe (Novgorod környékén) • Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra Mokosfinnugor eredetű isten lehetett • Finnugor javasok és varázslók szerepe és ellenállása a kereszténység felvételével szemben • Az észt és finn hajózás is jelentős lehetett a vikingek idején

13. Utazó elődök I. • Az Ob torkolatánál Dahlosztjákészt nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú utazását, mely során átjárót keresett Kína felé, a Jugor-szorosátszelése során, az utazás elején eleveníti fel Meri. • Middendorf, a félig észt származású orvos nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson elhagyása után emlékszik meg a szerző. Hangsúlyozza, mennyire tiszteli Middendorfintelligenciáját és antropológusi vénáját. Leírja, hogy a nganaszanok sámánjukként tisztelték, és főnökük megmentette az életét.

14. Utazó elődök II. • Dicksontól kezdve Vrangel18201823 közötti expedícióját és az arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren 1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri. A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a Kolima torkolatától a BolsojBaranov-fokig, azután a Medve-szigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé [..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba. Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovoj-szigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyómedencéjét, felderítette a tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcs-félsziget északi partját.” (mult-kor.hu)

15. Utazó elődök III. • Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon Vrangelékkaltartott. • Matyuskin és Cochrane az anjujiorosz-csukcs vásáron, érzékletes leírás a csukcsokról. • Billingsés Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön „szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig utaztak egy csukcs karavánnal. • Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között). Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét. • Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán kerül szóba. • Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán emlékszik meg Meri. • A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsontés Ehint, de rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben.

16. Az északi fény kapujában/Az első rész I. • Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering-szorosnál 13 500 km • Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány hajójára • Mindennapok a hajó fedélzetén

17. Az első rész II. • Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros • Kara-kapunál AfgodenEck (Barents nevezte el), azaz Bálványsarok (ma Menysikov-fok) – Barents 1594-ben 3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec szent berek • A Jugor-szorosa korábban északon egészen eddig terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli. JugorszkijSar– a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből • Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt (sokáig nem lehetett tovább hajózni).

18. Az első rész III. • Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők, kereskedelmi és kutatóhajók) • A Jenyiszejtorkolata • Búcsú a Viljanitól

19. Az északi fény kapujában/A második rész I. • Megérkezés Dicksonba • Nyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánál • Nganaszankua – észt kuusk('lucfenyő), nganaszanbang – észt peni('kutya') • Nganaszanneme – 'anya', neme-ma – 'anyám',Tanyaraszele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'. • Rokonság- és számnevek! • „Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90 százalékuk beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi szomszédaik a jakutok, a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.” • Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén vadászata.

20. A második rész II. • Jakutia • Van-e átjáró Ázsia és Európa között? • Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok • Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell készíteni, és elküldeni a csukcsoknaka célból, hogy a csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy Csukcsföld partjain nem nőnek fák. • A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát hordott.

21. A jukagirok I. • Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés • Kolima – Örmun-emejge('Örmun-anyácska') a régebbi neve, odul/jukagir eredetű • AndresEhin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról, legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink • Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel 7000 éve válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől • Emej('anya') – észt ema, magyar Emese; essze('apa') – észt isa, magyar ős • A rokonság nem igazolható teljes mértékben „A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ketvagy a nyivh.” (nyest.hu) • Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv

22. A jukagirok II. • Erdei és tundrai jukagir: „A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)

23. A jukagirok III. • Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják, csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek • Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak itt-ott maradt valaki életben.” • Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak volt az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját. Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”

24. Az északi fény kapujában/A harmadik rész I. • Pevek, város az örök fagy birodalmában • Városok születése az Északkeleti Hajóút mentén • A hétköznapok a Jeges-tenger partján (munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés, oktatás stb.) • Diszpécsertanácskozás • Felszállás a 903-as fedélzetére • Folyami hajóval Csehszlovákiából az Amur-vidékre?

25. Pevek, Oroszország legészakibb városa

26. A Vrangel-sziget története • Ferdinand Vrangelészakra indult a Jeges-tengeren a csukcsok által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett fordulnia. • 1845 John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus véget ért, 160 ember örökre eltűnt. • Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet. • DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget, majd a Léna-deltában elpusztult. • 1881 A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz. • Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld” • Stefansson-szerencsétlenség • 1916 A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet. • Egy időre kanadai felségterület lett. • 1926 Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió kutatóállomása és eszkimó családok. • Rének betelepítése mára a madárvilágot veszélyeztetik

27. A kör bezárul Ázsia körül • Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok-átjárása-végződik' • A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra vadásznak rozmárok jelentősége • Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták Cook 1778-as expedíciójának hajóit ezzel a kör bezárul Ázsia körül -> Amerika önálló kontinens • Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2 év alatt)

28. Uelen I. • Nehézségek a Jeges-tengeren • Horgonyzás a Gyezsnyov-foknál • Körülményes partraszállás Uelenben • Megismerkedés Kaniluvalaz utazó erkölcsi felelőssége • Mariföldi történet: pogány istentiszteletet akart filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert „nem tipikus” a kultúra nem évül el, kumulatív, nem úgy, mint a tudomány a sokszínűség őrzésének fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető

29. Uelen a világ végén

30. Uelen II. • Csizmakészíttetés, csizmatípusok • Kámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már Hérodotosznál is megjelenik • Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés) 3000 éves múlt • Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak (seahorse)? lapp morsa szóból eredhet • Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek” de:ivócső szerepe a temetési szertartásnál hogy a halott ihasson a kútból a túlvilágon az örök fagy birodalmában honnan ismerhetik a kutat?

31. Uelen látképe

32. Incsou • Nincsenek névtelen helyek felfedezők névadásainak hála 32 Prjamaja – Egyenes-folyó, 35 Görbe-folyó, 37 Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52 Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb. • A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez való viszony mássága • Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor medvetorhoz: bálna rituális megetetése, megitatása. • Az elejtett állat lelkének antropomorf felfogása

33. Felhasznált irodalom • Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest, 1982. • 135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905 • A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány, Déva, 2010. http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-levelek-nyelve-a-jukagir • A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969-1988, http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=120 • Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri, http://www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/Lennart-Meri • http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian-eskimo-settlement-start.html