120 likes | 340 Views
Magyar sajtótörténet. Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig. A magyar sajtótörténet kronológiája. 2. rész XIX. század első felének magyar sajtója. 1800-1830. Hazai Tudósítások1806-1840, Pest
E N D
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig
A magyar sajtótörténet kronológiája 2. rész XIX. század első felének magyar sajtója
1800-1830 • Hazai Tudósítások1806-1840, Pest • Hazai és Külföldi Tudósítások (a Hazai Tudósítások folyatatása 1808-tól) • Erdélyi Múzeum 1814-1818, Kolozsvár • Tudományos Gyűjtemény 1817-1841, Pest • Aurora 1821-1837, Pest (évkönyv, évente egy, majd két alkalommal jelent meg) • Élet és Literatura 1826-1833 Pest (megszakításokkal) • Erdélyi Híradó 1827-1848, Kolozsvár • Koszorú 1828-1841, Pest
1830-1848 • Regélő 1833-1841 Pest • Tudománytár 1834-1844 Pest • Atheneum 1837-1843, Pest • Figyelmező 1837-1841 (az Atheneum kritikai melléklapja) • Honderű 1843-1848, Pest • Pesti Divatlap 1844-1848, Pest (a Regélő jogutódja) • Életképek 1844-1848, Pest
Hazai Tudósítások • 1806-1840, Pest • Az első magyar nyelvű hírlap, hetente két szám jelent meg belőle (szerda, szombat) • A lap célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás • Kultsár István irodalomszervező és színigazgató szerkesztette • Irodalmi szalonjának közismert vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult itt Berzsenyi Dániel is • 1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra • 1817-től szórakoztató melléklete Hasznos Mulatságok címmel jelent meg
Erdélyi Múzeum • 1814-18, Kolozsvár • Irodalmi és tudományos folyóirat • Szerkesztője Döbrentei Gábor • A lap munkatársai közé tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál • A rendszertelenül megjelenő Erdélyi Múzeum mindössze 10 számot élt meg • Az újság által meghirdetett drámapályázatra írta Katona József a Bánk bánt
Tudományos Gyűjtemény • 1817-1841, Pest • Havonta megjelenő irodalmi, történeti, kritikai tudományos folyóirat • Szemere Pál és Döbrentei Gábor szerkesztésében ifj. Trattner János adta ki a lapot • Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József vette át a lap szellemi irányítását • 1827-32 közt Vörösmarty a szerkesztette • 1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú • A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyi bírálata
Élet és Literatura • 1826-1833, Pest • A Kölcsey és Szemere által szerkesztett lap az első magyar esztétikai folyóirat (1827-ben Muzárionra változtatták a nevét) • Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása • Ebben a lapban jelentette meg Kölcsey a Nemzeti hagyományok című értekezését és Körner Zrínyiéről szóló kritikáját
Erdélyi Híradó • 1827-1848, Kolozsvár • Politikai és közéleti lap • 1842-ben Kemény Zsigmond és Kovács Lajos szerkesztette a liberális nemesi reformmozgalom szócsövének számító újságot • 1848 júniusától novemberig Kolozsvári Híradó címen jelent meg
Koszorú • 1828-1841, Pest • A Tudományos Gyűjtemény 1827-től megjelent irodalmi melléklapja • Vörösmarty Mihály szerkesztette (1828-32 közt) • Újabb változata 1863-65 közt jelent meg, ekkor a Szépirodalmi Figyelő folytatása • Irodalmi és kritikai hetilap • Arany János szerkesztette, a kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne • Arany János itt jelentette meg Daliás idők című művét
Atheneum • 1837-43, Pest • Liberális szellemű irodalmi folyóirat • Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály szerkesztette • Hetente két alkalommal jelent meg, több mint 1000 előfizetővel rendelkezett • A szerzők sorába tartozott Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely • 1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven) • Kritikai melléklapja 1837-40 közt a Figyelmező
Életképek • 1844-1848, Pest • Polgári-liberális szellemű divatlap, a reformkor egyik jelentős orgánuma • Frankenburg Adolf szerkesztette • A kor legjobb íróitól közöl írásokat, a képeket Barabás Miklós készítette • 1847-től az újság munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is, a lap szerkesztését Jókai Mór vette át • 1848 áprilisától Petőfi neve is a szerkesztők közt szerepelt • A Nemzeti Színház hivatalos lapja • A forradalom után a radikális márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel jelent meg)