A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére

1. A társadalmi-gazdasági átalakulás hatása Budapest városfejlődésére Készítette: Balogh András I. Földrajz Bsc Oktató: Pálóczi Ágnes

2. Történeti áttekintés I. • Legrégebbi települések egyike • Óbuda északi részén eraviscusok maradványai • Római megszállás után Aquincum lett a neve • Honfoglalás után még nincs fontos gazdasági és igazgatási szerep • 1148-ban II. Géza királyunk rév- és vásárjogot ad a budai káptalannak • 1247-ben kezdi el építeni IV. Béla a budai várat, ezután kezd kialakulni a város szerkezete • I. Nagy Lajos uralkodása alatt királyi székhelyé választották • Mátyás király idejében gazdasági és kulturális fejlődés a városban

3. Történeti áttekintés II. • A török uralom alatti visszafejlődést fokozta a visszafoglalási hadművelet elhúzódása és kárai • A török hódoltságot követően betelepítések voltak a területre, főként németek és katolikusok • Mária Terézia királyi intézményeket telepít a városba, illetve Nagyszombatról a Pázmány Péter alapította egyetemet ideköltöztette • Valero testvérek manufaktúra selyemgyárának alapítása, de ekkor alakultak meg a későbbi Ganz művek, a Goldberger textilművek, a gőzmalmok és egyéb nagy vállalatok • Az 1848-49-es Szabadságharc idején Pest lett az ország hivatalos fővárosa, az országgyűlés és a kormány székhelye is

4. Budapest fejlődése 1873-től az első Világháborúi végéig Az egyesítést követően eredetileg 10 kerületre osztották fel Budapestet: • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda) • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

5. Budapest városfejlődése 1873 és 1951 kötött Forrás:http://zettvel.blogspot.hu/2012_11_01_archive.html

6. A népesség alakulása 1870-től 1920-ig Budapesten Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázat

7. A társadalom szerkezete Budapesten 1873-1920 között • Nagybirtokosok • Dzsentrik • Nagypolgárság • Úri középosztály • Kispolgárság • Parasztság • Munkásosztály

8. Budapest fejlődése az I. világháborútól a II. világháború végéig Főbb célkitűzések: • A világháború utáni állapotok helyreállítása • Az ipar fejlesztése • A mezőgazdasági termelés fokozása • A világvárosi rang megtartása • Új beruházások, építkezések indítása • A gazdasági válságból való kilábalás • Új iparágak megjelenése és fejlesztése • Négy új kerület kialakítása

9. A vasútvonalak belföldi árufelhozatalának intenzitása Forrás: Kövér György. .Magyarország társadalomtörténete I. A Reformkortól az első világháborúig (szöveggyűjtemény). 1. kötet,., Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest. 2002. 229.

10. Budapest lakossága 1920 és 1949 között Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázat

11. A társadalom szerkezete Budapesten 1920-1949 között Az előzőekben felsorolt társadalmi rétegek feloszlottak,újjak jelentek. Az úri középosztály új helyzete, tagjai: • dzsentrik • középbirtokosok • üzlettulajdonosok • vezető tisztségviselők • állami és magánalkalmazottak • értelmiség egyes rétegei

12. Építkezési területek: • Zugló • Kőbánya • Angyalföld • Külső- Ferencváros • Kelenföld • Albertfalva Fő probléma: • Olcsó kivitelezés • Gyors kivitelezés • Sok építkezés

13. Budapest fejlődése 1945-től 1990-ig • Főbb célkitűzések: • A háború utáni romok eltakarítása • Az épületek helyreállítása • Az ipar kérdése • A mezőgazdaság átalakulása • Nagy-Budapest kialakítása, 22 kerület létrehozása • A nők munkába állása • Lakótelepek építése • Társadalom szerkezete

14. Budapest új kerületei: • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) • XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.) • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosligetnk. • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől • XIX. kerület: Kispest m.v. • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk. • XXI. kerület: Csepel m.v. • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk

15. Budapest lakossága 1949 és 1990 között Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázat

16. Budapest fejlődése 1990-től napjainkig Főbb változások: • Rendszerváltás gazdasági hatásai • Szabadversenyes kapitalizmus elterjedése • Új tendenciák, lehetőségek a világból • Multinacionális cégek hatásai • Lakosság szerkezeti változásai

17. Budapest lakossága 1990-től 2011-ig Forrás: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 adataiból saját készítésű táblázat

18. Budapest jövőképe • Gazdasági kérdések megoldása • Beruházások gyors és szakszerű kivitelezése • Tömegközlekedés kérdésének megoldása • Kisebbség kérdésének megoldása

19. Forrás:http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapesti_agglomer%C3%A1ci%C3%B3.JPG&filetimestamp=20090901152501Forrás:http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapesti_agglomer%C3%A1ci%C3%B3.JPG&filetimestamp=20090901152501

20. Köszönöm a figyelmet!