Monetáris politika a válság idején

1. Monetáris politika a válság idején Csermely Ágnes igazgató MNB Tanárszeminárium 2011. december 12.

2. Tartalom • Hogyan jutottunk ide • Szűkös gazdaságpolitikai mozgástér • Rövidtávú kilátások, miért vált elkerülhetetlenné a kamatemelés

3. Válság előtt

4. Magyarország növekedése lemaradt a régiós versenytársaktól Növekedési ütem 1999-2010

5. Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel A szektorok nyitott pozíciója és Hitel betét arány a bankszektorban

6. A „folyó” mutatókban látványos alkalmazkodást kényszerített ki a válság

7. A felhalmozott állományokban azonban nem látszik javulás A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány

8. Mission (almost) impossible • Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások leépítését követeli meg, a növekedés csak export vezérelt tud lenn • A külső környezet nem támogatja a gyors exportnövekedést • Amíg az európai adósságválság kezelésére nem születik megoldás, nem tudunk növekedési pályára állni

9. Szűkös gazdaságpolitikai eszköztár • Nincs lehetőség keresletösztönző gazdaságpolitikára • A kormány mozgásterét korlátozza, hogy az adósságfenntarthatóság romlása azonnali kockázati prémium emelkedéssel jár • A jegybank mozgásterét korlátozza a deviza-eladósodottság • A kockázati felárak mérséklődése esetén lenne lehetőség monetáris lazításra • A kockázati felárak magas szintjének legfontosabb tényezői: • Globális kockázatkerülés • Közvetlen érintettségünk az eurozóna pénzpiaci feszültségeiben • Fiskális pálya: egyszeri és átmeneti bevételek nagy súlya • Növekedési kilátások bizonytalansága • Nemzetközi környezet • Szabályozói bizonytalanság okozta befektetői kockázatkerülés • Pénzügyi közvetítőrendszer működése

10. A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás, szintje azonban továbbra is magas A bankrendszer külfölddel szembeni pozíciójának kumulált változása 2010. június végéhez képest A bankrendszer külföldi forrásainak mérlegfőösszeghez viszonyított aránya regionális összehasonlításban Megjegyzés: A külföldi források állománya 2010. júniusban 10 ezer milliárd forint volt, míg 2011. júniusában már csak 8300 milliárd forint. Összességében a bankrendszer külföldi forrásállománya 1700 milliárd forinttal, illetve 17 százalékkal csökkent. Forrás: MNB, EKB.

11. … a hitelezési hajlandóság mellett a hitelezési képesség is csökken A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Megjegyzés: A bankrendszer 2011. június végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye 178 milliárd forint (bankadó nélkül 235 milliárd forint). A bankrendszer 2010. első féléves eredménye 176 milliárd forint volt. Forrás: MNB.

12. A vállalati hitelezés szűkössége rontja a növekedési lehetőségeket Forrás: MNB.

13. Új felvonás

14. Összkép 2011 nyaráig • Sérülékeny de alapvetően támogató nemzetközi környezetben gyors exportnövekedés • Szigorú hitelezési feltételek • Az elhúzódó mérlegkiigazítás miatt alacsony belföldi kereslet • Az átmeneti költségvetési lazítás nem segíti a növekedést • Lassú kilábalás • Érdemben javuló külső egyensúly, lassan mérséklődő adósságszint

15. 2011 nyaráig lassú növekedés, melynek forrása az export

16. A magánszféra mérlegkiigazítása folytatódik Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek)

17. Az átmeneti költségvetési élénkítés nem javította a növekedési kilátásokat *Az SNE hiány változása

18. Mérséklődő infláció A költségsokkok közvetlen hatásainak kifutásával mérséklődik az infláció A keresletre és a költségsokkokra érzékeny termékek inflációja

19. Forró nyár Európában • Globális növekedési kilátások jelentős romlása (W?): • Adósságfenntarthatósági problémák miatt költségvetési megszorítások • Fiskális konszolidáció még ott is, ahol még lenne mozgástér • Nem vált önfenntartóvá a növekedés

20. Recesszió közelében a világ fejlett gazdaságai

21. Forró nyár Európában • Globális növekedési kilátások jelentős romlása (W?): • Fiskális konszolidáció még ott is, ahol még lenne mozgástér • Nem vált önfenntartóvá a növekedés • Egyre több kérdőjel az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban: • A szuverén és banki kockázatok egymást erősítik • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak

22. Az állam és a bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedik az eurozónában Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása 5 éves CDS felárak Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg.

23. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése

24. Exportunk eddig forrását jelentő német ipari export is lassuló pályára került

25. A nagy autóipari beruházások aktiválása mérsékli az export lassulását

26. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek

27. Globális és országspecifikus hatások egyaránt gyengítették a forintot

28. A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett voltak hajlandóak finanszírozni a költségvetést 3 hónapos forward hozampálya az állampapírpiaci hozamokból számítva Forrás: Thomson-Reuters, MNB.

29. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása

30. A hitelezési fordulat tovább késik,így továbbra sem támogatja a kilábalást

31. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása

32. A megtakarítási ráta tovább emelkedik Az szja-csökkentés jórészt a megtakarításokat növelte. A CHF erősödés jelentősen emelte a devizaadósok terheit A háztartások nettó pénzügyi megtakarítási rátája (a rendelkezésre álló jövedelem százalékában)

33. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Magas törlesztő-részletek és az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz

34. Laza munkapiaci feltételek A közmunka-programoktól eltekintve nem élénkül a munkakereslet Kiírt új álláshelyek száma

35. Tovább csökkenő beruházások A nemzetgazdasági beruházások anyagi-műszaki összetevőinek változása Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc

36. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A költségvetési pálya egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé

37. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülése • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A költségvetési pálya egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé

38. Új költségvetési intézkedések • Indirekt adók emelése: • Jövedéki adók emelése • Áfa emelés: 25%  27% • Direkt adó változások: • Veszteségelhatárolás szabályainak szigorítása • Adójóváírás és a szuperbruttó részleges kivezetése • Jelentős minimálbér-emelés az alacsony keresetűek kompenzálására • Állami kiadások csökkentése , jóléti ellátások szigorítása

39. Az indirekt adó intézkedések miatt az infláció csak 2013 elején süllyed a célra

40. A monetáris politika dilemmája most: Gyenge belső kereslet Romló kockázati megítélés A kormányzati intézkedések és a gyengülő árfolyam átrajzolják az inflációs pályát

41. Összefoglalás • Az európai adósságválság mentén sokkal kedvezőtlenebbé váltak a magyar gazdaság növekedési kilátásai • A romló növekedési kilátások miatt fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség • Bár a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás alacsony és az importált infláció is mérséklődik, az árfolyam leértékelődése és az indirekt adó emelések magasan tartják az inflációt • A kockázati környezet romlása elkerülhetetlenné tette a monetáris kondíciók szigorítását