80 likes | 249 Views
1930. vi npszmlls. 8,5 millis lakossgbl, kzel 45,1% tezer lakosnl kisebb teleplsen lt, az sszlakossg kzel 22%-a klterleten, tanyn, vagy vrosi klterleten lakott. Teht a lakossg krlbell 75%- a falusi letviszonyok kztt lt. . A Zldkereszt ltrejtte. Az 1927-ben Johan
E N D
1. A Zöldkereszt Készítette:
Pocsai Titanilla
Kommunikáció- muvelodésszervezo
III. Évfolyam
Nappali
2. 1930. évi népszámlálás 8,5 milliós lakosságból, közel 45,1% ötezer lakosnál kisebb településen élt, az összlakosság közel 22%-a külterületen, tanyán, vagy városi külterületen lakott.
Tehát a lakosság körülbelül 75%- a falusi életviszonyok között élt.
3. A Zöldkereszt létrejötte Az 1927-ben Johan Béla államtitkár által megszervezett Zöldkeresztes Egészségügyi Szolgálat országossá bovítése 1934-ben indult meg, a Rockefeller Alapítvány anyagi segítségével, milliárdos beruházással 5 évre ütemezve.
1930- ban megindult az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) keretében muködo Állami Ápolóno és Védonoképzo Intézetben a tömeges védonoképzés.
4. A Zöldkereszt tevékenysége Közegészségügyi laboratóriumokat hoztak létre melyek a legkisebb falvak igényeit is hivatottak voltak kielégíteni. A fertozo betegségek elleni küzdelemre, a vízellátás javítására, a gyógyszerellátás ellenorzésére is fokozottan odafigyeltek.
Orvoslakásokat, egészségházakat emeltek a falusiak általános higiéniás ellátására.
Cukor- és tejakciókat indítottak a szegénygondozás érdekében.
A szolgálat tevékenysége a hatezer fonél kisebb
lélekszámú településeken az egészségvédelem
minden területére kiterjedt.
5. A védonok A Zöldkeresztes szolgálat foszereploi a védonok voltak. Bár a tényleges létrehozása az OKI irányításával a tiszti foorvosok végezték, a legnépesebb munkatársi körét a védonok jelentették. Szolgálatuk, beosztásuk és fizetésük nem különbözött a Vöröskereszt szervezetekbe tartozó társaiktól, csupán a karjukon hordott vörös- vagy zöldkereszt jelezte a különbséget.
A védonoket az OKI igazgatója alkalmazta és osztotta be valamelyik egészségvédelmi szolgálathoz, illetményüket is az intézet biztosította.
1939-ben körülbelül 300 védono állt szolgálatban, bár a szükséges létszámot 8-900-ban határozták meg.
6. A védonok A védonok általában ötféle
munkaágazatban dolgoztak:
Anya- és csecsemovédelem
Iskolaegészségügyi munka
Nemibetegség- és TBC-gondozás
Szegény betegek otthoni ápolásának a megszervezése
Szociális gondozás:a szociális helyzet megvizsgálása a rászorultság megállapítása és a család szociális megsegítése
Fontos feladatuk volt még a helyi társadalmi segítség megnyerése és megszervezése.
7. Eredmények 1938
a szolgálat másfél millió ember körzetében
tevékenykedett és létrehozott 215
egészségvédelmi kört, 465 orvos és 212
védono közremuködésével 161
egészségházban és 535 tanácsadó-
-helyiségben folytattak munkát.
8. Köszönöm a figyelmet!