1 / 30

A motor indítása

A motor indítása. +. motor forgórésze. U = 600 V. M. motor állórésze. I = 2400 A. -. Előtét-ellenállások alkalmazása. +. U = 600 V. R. U R = 570 V. előtét-ellenállás. M. U m = 30 V. -. Az ellenfeszültség. D. kommutátor „áramirányváltó”. I. I. U h. +. É.

kyrene
Download Presentation

A motor indítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A motor indítása + motor forgórésze U = 600 V M motor állórésze I = 2400 A -

  2. Előtét-ellenállások alkalmazása + U = 600 V R UR = 570 V előtét-ellenállás M Um = 30 V -

  3. Az ellenfeszültség D kommutátor „áramirányváltó” I I Uh + É állórész „elektromágnes” É Um Um> Ue Ue I D - szénkefe D forgórész „áramjárta vezető” I forgási irány I É

  4. Mitől függ az ellenfeszültség nagysága? • Az Ue ellenfeszültségnagysága függ: • az állórész mágneses terének nagyságától • a forgórész fordulatszámától • a forgórész tekercseinek hosszától • a forgórész tekercs menetszámától

  5. Ellenállásmező alkalmazása R1 = 1,1875 Ω R3 = 1,1875 Ω R2 = 1,1875 Ω R4 = 1,1875 Ω RR = R1 + R2 + R3 + R4 = 4,75 Ω R1 R2 R3 R4 M + - UR = 570 V U = 600 V Um = 30 V Um = Uh + Ue

  6. R1 R2 R3 R4 M + - R1 R2 R3 R4 M + - R1 R2 R3 R4 M + - R1 R2 R3 R4 M + - Az előtét-ellenállások kiiktatása További ellenállás kiiktatása

  7. kapcsolóhenger + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  8. kapcsolóhenger Kapcsolás + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  9. kapcsolóhenger Kapcsolás + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  10. kapcsolóhenger Kapcsolás + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  11. kapcsolóhenger Kapcsolás + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  12. Kapcsolás kapcsolóhenger + mozgó érintkezők motor forgórésze 0 5 M R4 4 motor állórésze R3 - 3 R2 indító-ellenállások 2 R1 1 álló érintkezők

  13. M2 R4 R1 R2 M1 R3 + - M1 R4 R1 R2 R3 + - M2 A motorok soros és párhuzamos kapcsolása

  14. Mezőgyengítés Mezőgyengítés alkalmazása + + Uh Ue Uh M M Um = 600 V Ue If U = 600 V Um = 600 V I U = 600 V Is Rs Iá - -

  15. 13.-14. rész vége

  16. A villamos-járművek hajtására alkalmazott egyenáramú vontatómotor úgynevezett főáramköri vagy soros motor, mert az álló- és forgórész tekercselése egymással sorosan kapcsolódik. Ezért a forgórész teljes árama átfolyik az állórész gerjesztőtekercselésén. Ha az álló motort a munkavezeték 600 V-os feszültségére kapcsoljuk, a motor kis értékű „belső” ellenállása miatt a motor névleges (a gyártó által szavatolt, az előírt feltételek mellett várható teljesítmény eléréséhez szükséges) áramának sokszorosa folyna, ami a motor károsodásához vezetne. A motor indításakor az indítóáram korlátozásának érdekében a motorra kapcsolt feszültség értékét kell csökkenteni.

  17. A munkavezeték feszültsége közvetlenül nem csökkenthető, így a motorra jutó feszültség nagyságát közvetve kell a munkavezeték feszültsége alá csökkenteni. Ennek egyik lehetséges módja, ha a motorral sorosan előtét-ellenállást kapcsolunk, így a munkavezeték feszültsége megoszlik az előtét-ellenállás és a motor között. A motor megindul, forogni kezd.

  18. A motor forgórésze forgása közben metszi az állórész mágneses terének erővonalait, ezért a forgórészben, mint a generátor esetében is, feszültség indukálódik. Ennek iránya ellentétes a motorra kapcsolt feszültség irányával, mert az őt létrehozó mozgás, változás ellen hat. Ezt az indukált feszültséget „Ue” ellenfeszültségnek nevezzük. Az ellenfeszültség a motorra jutó feszültséget csökkenti, így a motoron az „Uh” hatásos feszültség hajt át áramot. A hatásos feszültség nagysága kisebb, mint a motorra jutó „Um” feszültség, ezért a motoron átfolyó áram nagysága is csökken. A motor fordulatszáma nulláról „n” értékre nő és beáll egy egyensúlyi állapot, ahol a motor fordulatszáma tovább már nem növekszik.

  19. A motor fordulatszámának további növeléséhez a motorra jutó feszültséget kell növelni. Ezt úgy érik el, hogy a motorral sorosan kapcsolt előtét-ellenállás értékét csökkentik. Ezért nem egy előtét-ellenállást, hanem több, úgynevezett ellenállásmezőből összeállított indító-ellenállásokat kapcsolnak a motorral sorosan. Az egyes ellenállásmezők külön kapcsolóval – rövidre zárással – kiiktathatók a motor áramköréből.

  20. Az „R1” ellenállásmező kiiktatásakor a motorra jutó feszültség, illetve a motor fordulatszáma tovább növekszik. A fordulatszám növekedésnek következménye, hogy rövid idő alatt az ellenfeszültség is tovább nő, ami lerontja a motorra jutó nagyobb feszültséget. Majd ismét beáll egy egyensúlyi helyzet. A motoráram ezalatt számottevően nem változik, mert a növekvő ellenfeszültség korlátozza azt. A motoráram közel állandó értéken tartása azért fontos, mert a motorárammal arányos a motor által leadott forgatónyomaték (vonóerő). A gyorsítás alatt cél az egyenletesség, lökésmentesség biztosítása, amihez viszont közel állandó forgatónyomaték (vonóerő) szükséges.

  21. A következő fokozatokban az „R2”, majd az „R3” és végül az „R4” ellenállásmező is hasonló módon kiiktatásra kerül. Ezzel a módszerrel fokozatosan növelhető a motor fordulatszáma úgy, hogy közben a motoron átfolyó áram nagysága, így a motor forgatónyomatéka (vonóereje) közel állandó értéken maradjon. Az összes indító-ellenállás kiiktatása után (alsó ábra) a motor a munkavezeték teljes feszültéségére van kapcsolva, tovább ilyen módon nem gyorsítható.

  22. Az indító-ellenállások kiiktatását legegyszerűbben a vezetőfülkében lévő kapcsolóhenger segítségével végezte a járművezető. Ezek a járművek az úgynevezett közvetlen kapcsolású járművek. Napjainkban a nosztalgia villamosok, a tehermozdonyok és a hógépek rendelkeznek még ilyen megoldással. A henger palástján szigetelten helyezik el a mozgó érintkezőket, amelyeket a henger tengelyének végén elhelyezett kapcsolókarral mozgat, forgat a járművezető. A henger mellett sorakoznak az álló érintkezők, amelyeket rugó nyom a henger palástjához. A motor áramkörét ezek az érintkezők zárják, illetve nyitják. A képen látható kapcsolóhenger „0” nulla állásban van, a motoráramkör tehát nyitott.

  23. A kapcsolóhengert a „0” nulla állásból, az óramutató járásával megegyező irányba, az úgynevezett „1”-es fokozatba kapcsoljuk. A „0” nulla és az „1”-es érintkezőpárok záródnak, ezért a motoron a munkavezeték feszültsége áramot hajt át. Az áram áthalad az összes indító-ellenálláson, a motor forogni kezd, a villamos pedig elindul.

  24. A kapcsolóhengert a „2”-es fokozatba kapcsoljuk. Így az „1”-es és a „2”-es érintkezőpárok rövidre zárják az „R1”-es ellenállásmezőt, a motoron átfolyó áram már csak az „R2” – „R3” – „R4” ellenállásmezőkön folyik keresztül. A motor fordulatszáma nő, a villamos gyorsul.

  25. A kapcsolóhengert a „3”-as fokozatba kapcsoljuk. Így az „R1” és az „R2” ellenállásmezőket kiiktattuk, a motoron átfolyó áram csak az „R3” – „R4” ellenállásmezőkön folyik keresztül. A motor fordulatszáma tovább nő, a villamos tovább gyorsul.

  26. A kapcsolóhengert a „4”-es fokozatba kapcsoljuk. Így az „R1” – „R2” – „R3” ellenállásmezőket kiiktattuk, a motoron átfolyó áram már csak az „R4”-es ellenállásmezőn folyik keresztül. A motor fordulatszáma tovább nő, a villamos tovább gyorsul.

  27. A kapcsolóhengert az „5”-ös fokozatba kapcsoljuk. Így az összes indító-ellenállást kiiktattuk, a munkavezeték feszültsége csak a motoron hajt át áramot. A motor fordulatszáma tovább ilyen módon nem növelhető, a villamos tehát ezzel a módszerrel tovább nem gyorsítható.

  28. Ha két vagy több motort kell egyszerre indítani, akkor az indító-ellenállások alkalmazása mellett a motorokat egymással sorosan kell kapcsolni. A motorok soros kapcsolása esetén azok „belső” ellenállása összegződik, ezért kisebb értékű indító-ellenállásokra van szükség. Az indító-ellenállások kiiktatása után a motorok fordulatszáma tovább növelhető, ha a motorokat egymással párhuzamosan kapcsoljuk. A motorok párhuzamos kapcsolásakor a soros kapcsoláshoz képest lényeges áramerősség növekedés lép fel, amit az áramkörbe visszakapcsolt indító-ellenállásokkal lehet korlátozni. A fordulatszám további növeléséhez az indító-ellenállásokat a soros kapcsoláshoz hasonlóan, fokozatosan kell kiiktatni.

  29. Ha az indító-ellenállások kiiktatása után a munkavezeték teljes feszültségét a motorra kapcsoltuk, a fordulatszám további növelése érdekében mezőgyengítést, más néven söntölést alkalmazhatunk. Ennek lényege, hogy a motor állórészével párhuzamosan bekapcsoljuk a mezőgyengítő (sönt) ellenállást, így a motor forgórészén áthaladó áram egy része a motor állórészén, másik része a mezőgyengítő (sönt) ellenálláson folyik keresztül. Ennek hatására a motor állórészének mágneses tere gyengül, ezért nevezik ezt a módszert mezőgyengítésnek.

  30. A gyengébb mágneses térben a forgórészben kisebb ellenfeszültség indukálódik, ami kevésbé rontja le a motorra kapcsolt feszültséget. A motor forgórészén ezért az „Uh” hatásos feszültség nagyobb erősségű áramot hajt át, ami a fordulatszám további növekedését okozza. A motor állórészének mezőgyengítése a motor forgatónyomatékának csökkenését okozza, ezért csak egy bizonyos mértékig alkalmazható. A mezőgyengítést alkalmazhatjuk egy vagy több fokozatban, illetve két vagy több motor esetén a soros, illetve a párhuzamos kapcsolás esetében is, ha az indító-ellenállásokat már kiiktatták.

More Related