Attitűdök és szabályok. Metanyelvi elemzések

1. Attitűdök és szabályok. Metanyelvi elemzések Szabó Tamás Péter

2. A metanyelv megközelítései Van Leeuwen (2004: 107): • reprezentáció felé orientálódó: a metanyelv mint speciális tudományos regiszter, elméletek megfogalmazásának eszköze [+ mint mentális folyamatok kivetítődése] • kommunikáció felé orientálódó (előkép: Jakobson) – pl. Laihonen (2008)

3. A tanulás a pedagógiai (szociál)konstrukti-vizmusban (Nahalka 2002: 55) Vö. Szabó 2006

4. Nyelvészeti kutatási területek (Preston 2004: 88) a’ – a-t vezérlő állapotok és folyamatok Mit mondanak az emberek a • Mit mondanak az emberekarról, hogy • (mások) mit mondanak (a) • hogyan teszik (a’) • hogyan reagálnak rá (b) • miért mondják, amit mondanak (b’ & c’) Hogyan reagálnak az emberek arra, amit (mások) mondanak b c b’ és c’ – b-t és c-t vezérlő vélekedések, attitűdök és stratégiák

5. Nyelvészeti kutatási területek (Preston 2004: 88) a’ – a-t vezérlő állapotok és folyamatok Mit mondanak az emberek a • Mit mondanak az emberekarról, hogy • (mások) mit mondanak (a) • hogyan teszik (a’) • hogyan reagálnak rá (b) • miért mondják, amit mondanak (b’ & c’) Hogyan reagálnak az emberek arra, amit (mások) mondanak b c b’ és c’ – b-t és c-t vezérlő vélekedések, attitűdök és stratégiák

6. Preston (2004): a metanyelv típusai • amit a laikus mond az általa megfigyelt nyelvről: a passzívum „eltávolítja a felelősséget a cselekményről” • nyelvhasználatra vonatkozó elemek: Bill azt mondta, éhes • hallgatólagos tudás, előfeltételezések rendszere: kommunikációs sémák

7. Preston (2004): a metanyelv típusai • amit a laikus mond az általa megfigyelt nyelvről: a passzívum „eltávolítja a felelősséget a cselekményről” A szerkezetátalakító hatásról beszél vagy az iskolai preskriptív nyelvtanoknak a passzívumot ideologikusan támadó hozzáállását tükrözi? (Preston) • nyelvhasználatra vonatkozó elemek: Bill azt mondta, éhes • hallgatólagos tudás, előfeltételezések rendszere: kommunikációs sémák

8. Az attitűdök és a vélekedések • Mentális folyamatok leírásakor ágensként • „Az attitűdök egyik sajátos funkciója éppen az, hogy vezérlik, illetve strukturálják az egyén információ-feldolgozását” (Maitz 2006: 315 – kiem.: Sz. T. P.) • „Az ilyen önhatékonyság-vélekedések meghatározzák, hogy az emberek hogyan éreznek, gondolkodnak, viselkednek, valamint hogy milyen módon motiválják magukat.” (Takács 2010; www.pszieszta.innoiq.com/data/dokumentumok/1/pszieszta__j.ppt)

9. Az attitűdök és a vélekedések • Mentális folyamatok leírásakor páciensként • „az attitűd megváltozása jóval elmaradhat a viselkedésben mutatkozó változás mögött” (Lengyel 1997; http://www.tankonyvtar.hu/szociologia/szocialpszichologia-080906-56) • „a döntéshozó vélekedése is megváltozik a jelzés megfigyelésének következtében” (Badics 2003 – kiem. az eredetiben)

10. Az attitűdök és a vélekedések • önállóan létezőként jelennek meg • befolyásolnak • befolyásolhatók • változnak • változtathatók • az egyén mentális folyamataival összefüggő entitásokként vannak bemutatva • befolyásolják • tükrözik • az egyén (elméje) mint médium jelenik meg

11. Az attitűdök és a vélekedések • Természetesen más szerepben is megjelenik, de itt is mint külön entitás: • „az ember megváltoztatja attitűdjét, ha az nincs összhangban viselkedésével” (www.freeweb.hu/cerebellum2001/szoc_Forgas%20jegyzetek.doc)

12. Diskurzív szociálpszichológia és konverziációelemzés • eltérő keretek: • tradicionális kognitivizmus: valóság (bemenet)  kogníció  cselekvés (kimenet) • diskurzív szociálpszichológia: a cselekvés az elsődleges (a metanyelv pl. a létező gyakorlatra adott magyarázat) (vö. Potter–Edwards 2001: 106) • konverzációelemzés • hogyan tartják fenn a beszélők az éppen létrehozott diskurzust • a diskurzusuk milyen kontextusba ágyazódik

13. Laihonen 2008 • „In this study language ideologies are defined as explicit metalinguistic discourse or talk about language. From a traditional sociolinguistic view, language ideologies, for instance under the label of attitudes and beliefs, have been treated as representations of internal mental processes and phenomena [...]. According to the traditional paradigm, attitudes and beliefs are subjective, stable experiences located in the individual. However, this notion is rather limited. Instead, the focus is now turning to the variable nature of beliefs and attitudes and their duscursive construction as well as to their real-life contexts.” (669) • „speculations about inner feelings or beliefs can be left out of the discussion” (671)

14. Variáció, tudatosság, felelősség • „The heteroglossic view of language implies that interactions unavoidably subscribe to, offer or challenge representations of the communicative task at hand. That is, there is never unframed »behaviour«. This is an inferential model, which asserts that all communicative interaction is undertaken knowingly” (Coupland–Jaworski 2004: 27–28 Bahtyin polifónia-elméletéről) • Mari Aro 2009. Speakers and Doers. Polyphony and Agency in Children’s Beliefs about Language Learning. „In the analysis of interview data, agency could be used to reflect who the voices belong to: who does the talking, who is responsible for what is said, who has authority and expertise in the matter discussed?” (62)

15. Metanyelvi diskurzusok MEGHATÁROZÁSA: • Narratívák (miről és hogyan beszél) • Legitimáció (argumentáció) • „p < 0,01” • „a korpusz elemzése megmutatta, hogy...” • „Arany János is használta” [ti. akkor nekünk is meg kell feleljen] • szakirodalmi szerzők citálása • „Tanárnő/Édesanyám azt mondta, hogy...” • „én azt mondtam” KONTEXTUSA: • Interpretációk (miről is akar szólni...) • Polémia (pl. a legitimációs bázissal kapcsolatban) • narratívák virtuális egyenlősége (DE: aktuális egyenlőtlensége)

16. 2. D 3. D 1. D n. D n + 1. D 1. D 1. D 2. D 2. D 3. D 3. D n. D n. D

17. Intézmények és osztályok Intézmények (34 iskola): • 11 budapesti iskola • 19 vidéki iskola (Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Pest, Somogy, Vas, Zala megye) • 4 határon túli iskola (Szerbia: Vajdaság, Szlovákia: Nyitrai kerület) Osztályok (kérdőívvel 52, összesen 80 osztály)

18. Kérdőívek(N=1195) KIINDULÓPONT: • kvantitatív szemlélet • eredetileg a szocioökonómiai státusszal összefüggő hipotézisek ellenőrzése lett volna a cél FORDULAT: • a hipotézisek elvetése • kvalitatív vizsgálat háttéranyaga

21. Óralátogatások(61 óra) • az órák fele magyaróra • megfigyelői együttható erős szerepe

22. 262: Mások voltak a tanárok, hogy bent volt ön. 261: Igen. Interjúvezető: Na és miben voltak mások? Na erre nagyon kíváncsi lennék. 261: Hát [TÖRLÉS] néni odajött hozzám, == odasúgta a fülembe, hogy == 262: == Úgy mindenben. == 261: » hát ilyeneket ne csinálj, mert kiváglak. « 262: [nevet] Interjúvezető: [nevet] És milyeneket ne csinálj? 261: Hát hogy ne szóljak bele így az órába. 262: Hát amiket szoktunk. 261: Meg így - == [TÖRLÉS] bá is == 262: == Mivel nem == szokott ilyen nagy csend lenni. Interjúvezető: Aha, aha. 261: Igen. [TÖRLÉS] néni se szokott ilyen == (2 mp) nagyon mosolygós == 262: == [nyájaskodást imitálón » Jaj, igen, mondjátok. «]== 261: lenni, » ja igen, s akkor te, « » [nyájaskodást imitálón jaj, [TÖRLÉS] nak jutott ez a csodálatos esély, hogy elmondja a Himnuszt] « . 262: Igen. Interjúvezető: [nevet] 261: [nevet] 262: <! (motyog) Hát most nem. > 261: És most így túl kedves volt. [TÖRLÉS] bá is kábé == egy átlagórán, hogyha ezt csinálom, akkor == 262: == Bár mondjuk, igen, szóval hogy ő még ennél is == 261: ötször beküld a sarokba vagy négyszer feleltetett volna már, s most úgy tök kedves volt, a kreszről beszélt nekünk,

23. 262: Meg nem feleltetett. 261: kedvesen | válaszolga | , nem feleltetett órán, eddig mindig == két-három embert feleltet, == 262: == Minden órán felelünk. == 261: valaki nem tudja, Mi van, nem jön?, Na jó, azt be is írja már a karót és egy szemrebbenés nélkül, mosolyog is rajta. Interjúvezető: [nevet] Na akkor ilyen jótékony hatással voltam ezek szerint 261: Igen. Gyakrabban jöhetne <! (belenevetek) > . Interjúvezető: [nevet] Majd majd egy ilyen hologramot odaültetek a utolsó padba, 261: Igen. Interjúvezető: mint hogyha ott ülnék. Igen. Na hát ez érdekes egyébként, amit mondtatok. Van esetleg még valami, amiben így | más | máshogy szoktak viselkedni, mert 262: Hát 261: [TÖRLÉS] néni se feleltetett most mindenkit a Himnuszból. 262: Pedig azt mondta, hogy következő órán mindenki felel. Interjúvezető: Ühm. (2 mp) » 261: De maga bejött, így simán tanít. Mert mondjuk egy órán így | á | amikor az áldásról beszéltünk, hogyha [TÖRLÉS] ezt elmondta volna, hogy amikor bejött a védőnő a töri tézé közbe akkor == és akkor megáldotta == , 262: == Azt mondta volna, hogy == 261: akkor egyből lehurrogta volna, hogy ez nem vicces meg hogy mit jópofáskodik meg hogy 262: Meg hogy ez nem idevaló. 261: nem idevaló, mit tudom én, ilyenek. « Interjúvezető: Ühm, ühm. (1 mp)

24. Interjúkészítés • Interjúalanyok • egy tanár • ritkán egy, általában kettő, néha három, extrém esetben ennél több diák egyszerre  reagálnak egymás megnyilatkozásaira, ezek különösen izgalmasak • Tematika (diákoknál) • sztereotípiák: ha nyelvjárásban / szlengben / káromkodva / beszédhibásan beszélő új ismerőssel ismerkednél meg... • mi az a szabály? mérlegelhető / kötelezően követendő rendszerek • „... nem álljuk meg szó nélkül” • 3 szerkesztett szövegrészlet (internetes vitafórumok és magánszöveg), majd kérdéssor • igazodás az interjúalanyokhoz (iskolai kereteken belül)

25. Feladatszöveg Ha tetszik nekem valaki, de olyan levelet kapok tőle, vagy olyan írását olvasom, ami hemzseg a hibáktól, már nem tetszik tovább. Elolvasok egy hibás levelet, és egy pillantás alatt elmúlik belőlem a vágy, az érzés, és minden, amit iránta addig éreztem. Ez van. Számomra az írás nagyon fontos megnyilvánulása a jellemnek. Természetesen a beszéd is. (Hozzászólás internetes fórumon)

26. Az interjú mint diskurzus • A vizsgálat már eleve előhív bizonyos ideológiákat • a feladat példaszövegei önmagukban egy-egy diskurzusra jellemzőek • feladat: bizonyos diskurzusokat ismernek-e („Hallottatok-e ilyet? Hogy szokták ezt úgy is mondani, hogy »a beszéd a lélek tükre.«” – 10. interjú, Dél-Pest, ált. isk. 7. o.) • Konfrontáció is kialakulhat • Az interjúalany explicitté is teheti az adott diskurzushoz való viszonyát • Az interjú során változhat (ritkán), hogy ki adja meg a beszélés jogát

27. Konfrontáció (két ideológia is relativizálódik): 251: [...] Ez szerintem egy elég konzervatív és ö kicsit olyan sötét gondolat, hogy ö valakinek azért nem tetszik valaki, mert mert csúnyán ír. Interjúvezető: Ühm. És ö halljátok-e ezt valahonnan vagy ismertek-e esetleg olyat, aki képviseli ezt a [sóhajt] ahogy mondtad, konzervatív ö gondolatot? 251: Én szerencsére nem. [nevet] 252: | É é | én magam képviselem ezt a nézetet. Interjúvezető: Tehát hogy te te magad 252: De nem, persze nem ennyi ilyen komoly szinten, de de de van van már egy egy határ, amit, amikor nem tudom | elfo | Interjúvezető: Ühm. 252: elviselni ezt a bizonyos, tehát ezt a szintű (1 mp) | hibá | hibás beszédet. (Észak-Pest, gimn., 11. o., mindketten fiúk)

28. Explikáció: 051: Csak akkor én akkor amikor ez | meg meg | ö feldobták a témát, én egyből rávágtam, hogy az eszek meg az iszok. Azzal engem sírba lehet tenni. Interjúvezető: Na. (2 mp) És miért? 051: Nem tudom, én, nagymamám neveltetése. Interjúvezető: Ühm. 051: Nem eszek, nem iszok, nem könyökölök az asztalon, lányokat nem bántunk. Interjúvezető: Ühm, igen. 051: És ez valahogy tudat alatt belém rögzült teljesen. Interjúvezető: Igen. Igen, igen. És ö van, tehát hogy hogy mi mi mit gondolsz, hogy miért ö (2 mp) miért van ez az eszek, iszok dolog, vagy hogy vagy hogy miért miért fontos ezt == kerülni? == 051: == Nem tudom, == szerintem ez ilyen, nem tudom, én egyből rányomja a pecsétet valakire az én szemszögemből, hogyha valaki ezt használja, hogy az egy paraszt. (2 mp) Már bocsánat, de Interjúvezető: Ühm. 051: ez az ez a nekem nekem ilyen ilyen bunkóság, nem tudom. Tényleg így lettem nevelve, fogalmam sincs. (Észak-Pest, gimn., 11. o., fiú)

29. A szereposztás megváltozik: 042: És amikor te voltál iskolában, neked beszéltek csúnyán? Interjúvezető: Hát olyan különösebben nem beszéltek csúnyán. 042: Hogy? Te geci? Kurva anyád? Interjúvezető: Hát, mondjuk ilyeneket talán mondtak, de olyan nagyon 042: Ilyeneket, hogy kurva anyád? Interjúvezető: Hát szerintem előfordult, de mondjuk én általában nem nagyon 042: És te megverted őket? Interjúvezető: Én nem nagyon szerettem olyanokkal beszélgetni, akik 042: == De te megverted akkor őket? == 041: == Én sem, amikor csúnyán beszélnek. == Interjúvezető: Nem, nem, hát én nem | ver | nem vertem meg senkit. 042: És a kurva anyátokat meg == miért nem vered meg? == 041: == Én nem szoktam így == beszélni meg a barátnőim se szoktak. (Észak-Pest, ált. isk. 3. osztály. 441: lány, 442: fiú)

30. Interjúalanyok (fő)Összesen 133 főDiákok: 1, 2, 3, esetleg több fő / interjú

31. Interjúk száma74 interjú (egy tanár 7. és 11. o.-ban is tanít)

32. Interjúk terjedelme (perc)Összesen 2863 perc

33. A korpusz terjedelme Összehasonlításként: a BUSZI-2 terepmunkásainak beszéde átlagosan kb. 35% (vö. Borbély–Vargha megjelenőben)

36. Szabály- labirintus Nemcsak eltévedni lehet a labirintusban, hanem azért is lehet labirintust építeni, hogy a másik eltévedjen.

37. 314: Hát nekem volt olyan, hogy hogy mi is csináltunk egy ilyen klubot és akkor és akkor ö voltak ilyen bizonyos szabályok és akkor és akkor [nevet] kitaláltunk olyasmit, hogy, mert nem akartuk, hogy ő benne legyen, kitaláltunk olyasmit, hogy kitaláltunk újabb szabályokat, amiket ő csinál, [nevet és akkor persze] rögtön azt mondtuk, hogy »megsértetted a szabályokat, ezért ezért nem lehetsz benne a [nevet klubban]« . (Pest-Belváros, ált. isk. 4. oszt., nő)

38. Mi irritál?

39. 051: Van egy ööö ötvenöt éves barátom, ötvenhét, egy hölgy, na és ő például eszeket használ. (2 mp) Interjúvezető: Ühm. 051: S akkor így mindig feláll a hajam, hogy ha ezt meghallom. És volt már, hogy igen, ő elkezdte magyarázni, hogy ez ikes ige meg így lehet használni meg olvassak utána, (1 mp) de nem. Szerintem ez eszem, így szép. Interjúvezető: Ühm. És és utánaolvastál? 051: Nem. Annyira nem vettem a fáradságot, mert tudom, hogy nekem van igazam, szóval 052: [helyeslően sóhajt] 051: nem fogok itt olvasgatni. 052: Hát értik is ugye, mert azt mondod, hogy tárgyas, hogy hogy hogy alanyi. Hát most eszek azt vagy eszem valamit. Tehát 051: Azt eszem. 052: Igen, nem, nem tudom ö (2 mp) sokan | a | sokan arra hivatkoznak, hogy attól függ, hogy most eszem valamit vagy ö megeszek egy, tehát amikor ahhoz Interjúvezető: Ühm. 052: már tárgyat használok, mondjuk megeszek egy ö kenyeret. De megeszem egy kenyeret, az is jó, tehát most nem tudom. És speciel nem tudom. Persze, az a jó, hogy megeszem, de de (2 mp) mondjuk annyira nekem nem bántja a fülem, attól függ, mit mond utána.

40. Interjúvezető: Ühm. 051: Annyira nem vagyunk pengék, de 052: Meg hát most ki vagyok én, hogy bírálkodjak? 051: De hogyha már, szerintem ez így van. Nem tudom, de szerintem így van, hogy valami nyelvi alaptörvénykönyvbe vagy valamibe, a nyelv [sóhajt] bibliájába szerintem így van leírva, hogy eszem. Interjúvezető: Ühm, és ö egyébként van ilyen szerintetek, hogy van, vannak akár ilyen művek, amikbe, vagy ismertek ilyen műveket, | a | könyveket mondjuk, amikbe ez 051: Például a József Attilának van egy, na pont nem jut eszembe, » harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset « , s arra emlékszem, hogy ott volt egy vita hetedikbe. Mi, mi ennek a címe? 052: Nem tudom. 051: Mindegy, valamiféle vers, (2 mp) hogy » harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset « , és akkor én ott vitáztam, ez ez hetedikes koromba lehetett körülbelül. (3 mp) Tehát az is irritáló. (Észak-Pest, gimn., 11. o., mindketten fiúk)

41. 642: ez úgy van, vagyis én úgy szoktam, hogy | a | amit az iskolába tanulok, azt, például ez a de viszonttal kapcsolatba, hogyha otthon valaki úgy használja, akkor mondom neki, hogy az úgy nem jó, hanem csak az egyiket használja. De hogy így továbbmondom neki, hogy Interjúvezető: Ühm. 642: ő is tudja, amit én. Én ezt tanultam és hát [nevet így van. ] Interjúvezető: Ühm. 642: Szóval én elfogadom, amit itt elmondtak nekem. Interjúvezető: Ühm. És ezt honnan tudod, hogy ez ez így van? Tehát mi győzött meg arról, hogy hogy ez így van? 642: Hát mert a tanár mondta és ő valamennyivel jobban tudja, mint én. [nevet ] Interjúvezető: Ühm. És ö hogyan fogadják mondjuk, hogyha otthon azt mondod, hogy, kinek mondasz mondjuk ilyet, hogy 642: Hát a családban mindenkinek. Interjúvezető: Ühm, tehát == így szülőknek is akár, vagy nem tudom, hogy testvéred van-e, == 642: == Igen, (3 mp) igen. ==

42. Interjúvezető: hogy, ühm, hogy így neki is mondjuk mondani. És ö hogyan, hogyan fogadják, hogy 642: Hát vagy azt mondják, » jaj, hagyjál már ilyen hülyeségekkel « , vagy vagyvagy nem tudom, » ja jó, tényleg « vagy ilyesmi. Interjúvezető: Ühm. Te hogy vagy ezzel? Te mondasz ilyen iskolába 641: Hát igen, én is szoktam, Interjúvezető: Ühm. 641: hát valamikor azt mondja, hogy » jól van, majd legközelebb nem mondom, « Interjúvezető: Ühm. 641: aztán ugyanúgy mondja, vagy nem, Interjúvezető: Ühm. 641: hát valamikor meg » jól van már, jól van, jól van, majd, majd « , és akkor, hát nem tudom, valamikor ugyanúgy mondja, valamikor meg megjegyzi, hogy nem, (1 mp) nincs olyan.

43. Interjúvezető: Igen. És ö (2 mp) tudnátok esetleg példát mondani, hogy hogy mondjuk találkoztatok itt az iskolába valamivel, amit korábban máshogy mondtatok, mondta mondjuk a tanárnő, hogy » ezt nem így kell mondani « , elmondtátok otthon, és akkor annak lett valami eredménye, hogy mondjuk | le | áttértek egy másik szó használatára vagy megváltozott a beszédük valamibe? (2 mp) 641: == Például == Interjúvezető: == Tehát hogy == 641: a vakond. S nekünk azt mondta a nyelvtantanár, hogy úgy kell mondani, hogy vakondok. Interjúvezető: Ühm. 641: És én én is úgy tanultam kicsinek, hogy vakond, s az egész család úgy tudta és hazamentem és mondtam, hogy hát » [nevet ilyen csalódás ért, mert nem vakond, hanem vakondok ] « . 642: [nevet ] Interjúvezető: [nevet Csalódás ért. ] 641: Hát és akkor, nővérem az azóta úgy mondja. Interjúvezető: Ühm. És te hogy mondod? 641: [nevet Én vakond. ]

44. Interjúvezető: Aha, tehát te == megmaradtál a réginél. == 641: == Én én annyira megszok == tam, hogy azt már nem nagyon tudom. De ha eszembe jut, Interjúvezető: Ühm. 641: akkor úgy mondom, de nem mindig. Interjúvezető: Ühm. És hogyha így ö te nem szoktál át erre a szóra, akkor ö akkor mi volt annak a, vagy ezt csak így mondtad érdekességből, vagy vagy azért mondtad, hogy szokjanak át arra, hogy mondják ezentúl úgy, hogy vakondok. 641: Hát nem, hát először csak elújságoltam, hogy » hát képzeljétek el « meg mit tudom én, < Kicsöngetnek > 641: és akkor hát nővéremet valamiért [nevet nagyon megragadta ] . Interjúvezető: Aha. 641: És ő azóta úgy mondja. Interjúvezető: Nahát, nahát. [nevet ] (Csongrád megye, város, szki., 11. o., mindketten lányok)

45. Javítás

46. A külkezdeményezett javítás és az arról szóló diskurzus • Külkezdeményezett javítás: ritka jelenség (vö. Schegloff–Jefferson–Sacks 1977) • Terminológia: Iványi (2001) alapján • ném. fremd-initiierten Reparatur (vö. Maria Egbert: Der Reparatur-Mechanismus in Deutschen Gesprächen, 2009) • ang. other initiated repair (vö. Schegloff–Jefferson–Sacks: The preference for self-correction in the organization of repair in conversation, 1977)

47. 311: Nekem úgy van, hogy mindig, nekem mindig úgy szokott lenni, hogy (1 mp) mindig összekeverem a szókat és akkor 314: [halkan Szavakat.] 311: szavakat és egyszerűen apukám, az iskolában ilyet nem csinálhatok, de mégis csinálom. És akkor Apa mondja, hogy » ne csináljak ilyet « . Interjúvezető: Már ezt a szóösszekeverést, vagy 311: Igen. Interjúvezető: hogy azt ne csináld? Ö de ez gondolom véletlenül szokott lenni, nem? Vagy ezt direkt csinálod, hogy hogy == szándékosan csinálod? Véletlenül van, ühm. == 311: == Nem, véletlenül szokott lenni. == Interjúvezető: Igen, igen, igen. (3 mp) Ö és akkor utána egyébként nem csinálod? Vagy azt azt meg lehet tudni, hogy mit öö mit kell mondjuk ahelyett a szó helyett mondani, azt elmondja? 311: Hm Interjúvezető: Vagy csak azt mondja, hogy » ezt ne így mondjad « és akkor 311: Nem, nem, csak azt mondja, hogy » ne csináljak ilyet « . Interjúvezető: Ühm. És akkor azt honnan tudod, hogy mit kell ahelyett a szó helyett mondani? 311: Hát néha elfelejtem azt a szót s nem azt mondom.

48. Interjúvezető: Ühm. 314: [suttog, nevet Észrevettem már] Interjúvezető: Tessék? 314: [nevet Észrevettem, hogy így hogy így] hát öö [nevet] (2 mp) Interjúvezető: Ühm. (2 mp) 314: Nem gúnyolni akarlak egyébként. 311: Oké. Interjúvezető: Ühm. És az miért ö (4 mp) hm, ezek érdekes érdekes dolgok különben, ugye mondtad mondtad az előbb, hogy nem öö nem gúnyolni szeretnéd, hogy ez ö ez hogyan hogyan jön elő? Volt esetleg olyan a környezetetekbe, amikor úgy éreztétek, hogy esetleg valaki bántó szándékkal szól a másikra így a nyelvhasználata miatt vagy a szavak miatt, amiket használ? 311: Igen. Interjúvezető: Van ilyen? És tudnátok erről mesélni, hogy hogy milyen szavakért vagy milyen esetekbe van ilyen? 311: Nekem olyan van, hogy az egyik osztálytársam így szándékból beszél hozzám csúnyán és ez engem úgy felidegesít, hogy Interjúvezető: Ühm. 311: öö csúnya szókat mond rám. 314: [halkan Szavakat.] [nevet] (Belváros. 311: 1. o., lány; 314: 4. o., lány)

49. 671: De én (2 mp) például soha nem szólnék rá senkire a nyelvhelyességi hibájáért, mert azt ö azt mondom, hogy a személyiséget | sér | , megsértődik tőle, mert azt, hogy valaki hogyan beszél, az egy nagyon személyes dolog. Nagyon sokszor dialektusba suksükölnek. Az szerintem a dialektikus [!] na tehát a nyelvjárásnak a jellege. Bizonyos nyelvjárásokban igen, használják. Vagy ö (2 mp) hozi, nyelvjárási jellegű. (2 mp) Az, hogy valaki nem sajátította el mondjuk a felszólító módnak a helyes használatát, az azt jelenti, hogy még a ö nyelvhasználati képességben nem tart ott, de hogyha iskolai környezetbe van és itt egy ö ö hát művelt köznyelvet hall folyamatosan, akkor úgyis oda fog ő is érni. Én úgy gondolom, hogy ez egy egyéni út, tehát én nem beszélnék külön, tehát egyrészt nem figyelmeztetnék senkit, mert majd hallani fogja úgyis, ö hogy hogy ö, ahogy az anyanyelvet az ember elsajátítja, ugye hogy nem teljesen jó úgy, és átszokik, másrészt lehet családi, familiáris nyelvhasználat és akkor egy kicsikét azt is megsértem vele. Úgyis tudni fogja szerintem. Meg a dolgozatba én úgyis | alá | , tehát olyan szempontból meg igen, hogy a dolgozatba javítom. Az biztos.

50. 671: Ugye egyeztetési példát nagyon nehéz mondanom, [nevet mert mondjuk azt nem tudok] , Interjúvezető: [nevet] 671: nem tudok úgy hirtelen fejből, azt nem tudom, hogy miért csinálják a gyerekek, az nagyon | sok | , Interjúvezető: Ühm. 671: nagyon sokszor előfordul. Nagyon sok van belőle, egyeztetésiből, de ott is azért próbálok, biztos én is néha csinálok Interjúvezető: Ühm. 671: egyeztetési hibát. Tehát egyszer mondom, ez a hiba, mondok rá egy példát és akkor [nevet bízom benne, hogy ők érzékelik, hogy] ez rossz. Interjúvezető: Ühm. És hogyha mondjuk valamilyen, nem tudom, valami nákolásszerű lenne 671: Ühm. Interjúvezető: vagy suksükölésszerű vagy mondjuk egy de viszontos öö == | alka | használat, akkor azt hogyan == 671: == A de viszontos, igen, igen, azt úgy szoktam, ühm, azt, ö == igen, hogy ö ö bizonyos, tehát így folyamatában fölírom a táblára, hogy de viszont és áthúzom. Tehát próbáljanak arra figyelni, mikor beszélnek, hogy ott van fönt a táblán végig, hogy áthúzva. A hát, minden mondatot háttal kezdünk, én is sokszor, (1 mp) ö ha szabadon beszélgetünk, persze nem olyan nagy baj. De amikor a diákokat kérdezem, elvileg már őneki meg kellett tanulnia azt a választ, tehát nem kezdi [nyújtva hát] ilyen időnyerő válasszal, de mindig háttal kezdik és akkor azt is föl | szok | ha elsőbe, fölírom, hogy hát és akkor áthúzom. [nevet] (2 mp) Interjúvezető: Ühm.