230 likes | 388 Views
Szeged-alsóközponti leány-asszonysors a huszadik század els ő felében. Készítette: Bakai Bernadett. Vázlat. A témaválasztás Szeged-Alsóközpont – Mórahalom A gyermekáldás A gyermeknevelés Az asszonnyá válás, asszonysors „Pipás Pista” Összegzés. A témaválasztás.
E N D
Szeged-alsóközponti leány-asszonysors a huszadik század első felében Készítette: Bakai Bernadett
Vázlat • A témaválasztás • Szeged-Alsóközpont – Mórahalom • A gyermekáldás • A gyermeknevelés • Az asszonnyá válás, asszonysors • „Pipás Pista” • Összegzés
A témaválasztás • Hiányosság pótlására került sor • Kiemelném: • Szécsy György munkásságát • Juhász Antal gyűjtőmunkáját • Pukánszky Béla Tanár Úr nőnevelés- történeti munkásságát • Sok-sok év dicsőségét, bánatát, örömét élhettem át
Szeged-Alsóközpont - Mórahalom • Névadó: Móra Ferenc? – téves információ • 1729: Móra család – Móradomb – Mórahalom (Inzczefi Géza: Szeged környékének földrjazi nevei c. munkája alapján) • 1892: Szeged-Alsóközpont, Szeged város alsótanyai közigazgatási centruma • 1950: önálló község Mórahalom néven
A gyermekáldás • Gyermekáldás: döntő jelentőség a menyecske számára, ekkor tekintik családtagnak • 1920-as évek: 6-10 gyermekes családideál • 1930-as évek: 2-3 gyermek • Szüléseket gyakran ún. parasztbábák vezették le • Alsóközpont híres parasztbábája: Zalavári Józsefné volt
„Boldogasszony ágya” • „Szűz Mária pohara” • Babonák • „cuca”, „mákonyozás”, „fáslizás” • A gyermekek táplálása: anyatej, hígított tehéntej, zsemle cukros vízzel vagy tejjel, krumpligaluska • Átlagban 15.9% volt az elhalálozások száma 1926 és 1929 között
Fürdetés a teknőben (1930-as évek eleje) Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd
3 hónapos csecsemő 1943-ban Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd Csecsemő bölcsőben 1930. Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd
„a paraszti munkába bele köll születni” Feladatok: itatni a csirkéket, őrizni a libákat, a hullott gyümölcsöt felszedni stb. Öltözetük szegényes volt, „pöndölben”, „dókában” jártak, télen: kezeslábas Játékok korán összefonódtak a munkával A gyermeknevelés A kisgyermekkor
Kisleányok Szeged-Alsóközponton az 1950-es évek elején Forrás: Pintér Mátyásné
Az első óvoda Szeged-Alsóközponton • Az 1. óvoda létrejötte: 1938. június 1., Honvéd u. 7. sz. alatt (id. Börcsök Antal) • Hatalmas fejlődést jelentett mind oktatási, mind szociális mind gyermekvédelmi szempontból • Otthon: ingerszegény környezet, hiányoztak a megfelelő nevelési-oktatási alapok
Első óvónő: Sipeki Balás Margit • Érdeme: külön konyha, 5 óráig maradhatnak a gyermekek • 1942-ben ment nyugdíjba • Szerényi Julianna vette át az óvoda vezetését • 1950-ben a szegedi útra költözött az óvoda
Csoportkép, 1940-es évek eleje. Középen Sipeki Balás Margit Forrás: Ördögh Imréné
Évzáró ünnepség, 1940-es évek eleje Forrás: Ördögh Mihályné
Évzáró ünnepség, Szerényi Julianna óvónővel, 1940-es évek vége Szerényi Julianna fotóalbuma, forrás: Vörös Szilárd
Az iskolás korú leányok feladatai • Gazdasági munka mellett konyhában is segédkeztek • 11-12 évesek: ólak meszelése, mosás, főzés • 12-13 évesek: kenyérsütés • 14-15 évesek: szombati udvarsöprés, takarítás, kéthetenként mosás, vasalás, foltozás, varrás, staffírung elkészítése
Az asszonnyá válás • Falun: „hamar” férjhöz köll mönni • A lány akkor ment férjhez, amikor kérték • Gazdacsaládban: hasonló vagyonú házastárs • Kisparasztok: ellenezték, ha leányuk szögényembör fiához akart feleségül menni • ’30-as, ’40-es években: gyakrabban ellenszegültek a szülők akaratának • Régi szegedi lakodalmas szokások
Paplógó János és felesége 1946. Forrás: Pintér Mátyásné
„Pipás Pista” • Rieger Pálné (Pipás Pista) • Átokháza környékén a huszas években követte el a gyilkosságokat • A gyilkosságokért fizettek neki terményben, pénzben • Volt olyan eset, hogy a négycsaládos asszony szerelmével fizetett • A börtönben derült ki, hogy nő
Összegzés • A század első felében kiszolgáltatottak voltak a nők • Sok esetben a házasságuk sem szerelemből köttetett (suba subához, guba gubához) • A háztartási- és a földmunkával telt idejük nagy része, emellett ellátták a sokszor népes családot • Szórakozást csak a lakodalmak, disznótorok, esetleg batyubálak jelentettek • Az idő múltával az unokák nevelése, felügyelete és a ház körüli könnyebb munkák jelentették az elfoglaltságot