Szeged

1. Szeged Idegenvezetés modul 2008

2. Vedres István tervei alapján épült 1799-1805 A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján emeletet húztak rá Eklektikus neobarokk stílusban gondolták újra Városháza

3. A velencei híd mintájára készült Ferenc József tiszteletére létesült Az árvíz után újjászületett Szegedet meglátogató uralkodó így közvetlenül átjuthatott a Városházára a szomszédos Bérházból Sóhajok hídja

4. Klasszicista stílusú palota Névadója Zsótér János gazdag gabonakereskedő és hajótulajdonos Ebben a házban szállt meg Mikszáth Kálmán, aki a Szegedi Napló főmunkatársa volt A nagy árvíz éjjelén is itt tartózkodott Ő volt a tragédia első krónikása Híres mondata: „A hajnal nem találta meg többé Szegedet…” Zsótér-ház

5. Pásztor János munkája -1930 A romboló Tiszát pontyon száguldó haragos férfiú jelképezi, aki egy fiatal anyát ragad magával A nyugvó vizet kecsegén lovagló najádok ( vizeket őrző antik istennők) személyesítik meg Az áldást hozó és A romboló Tisza

6. Melocco Miklós alkotása -2000 A mészkőből készült szokatlan megformálású emlékmű elüt a tér többi egészalakos szobrától A szobor „testét” szellemi értékek megteremtésében bővelkedő életműve formálja meg Klebelsberg Kunó szobra

7. Kligl Sándor műve -1996 A hatalmi harcok súlya alatt megtörtnek látszó király minden jellemző kelléket magán visel: korona, országalma, jogar, palást , kard Gizella bájos fiatalasszonyként tűnik fel, kezében kereszttel díszített rózsafüzért tart Szent István és Boldog Gizella szobra

8. Eklektikus stílusú palota A város legrégibb szállodája Nevét Tisza Kálmán miniszterelnökről kapta Nagyterme a város legszebb koncertterme A szálló kávéházában törzsvendég volt Babits Mihály és Juhász Gyula Tisza Szálló

9. Zala György alkotása -1914 Neobarokk pátosza jellemzi Az emlékmű alakja mögött a „nemzet testét” jelképező fatörzs látható újrasarjadó hajtásokkal A sziklaszirten a politikus jellemző mondata olvasható: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.” Deák Ferenc szobra

10. Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső műve -1904 Tisza Lajos volt az árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa Kora legjobb műszaki és városrendezési terveit valósította meg Tisza Lajos szobra a folyó rakodópartjáról szemléli, ahogy lejjebb a munkások egy hatalmas követ illesztenek a helyére Tisza Lajos szobra

11. A mérnökszobor Mátrai Lajos alkotása – 1905 Vásárhelyit egy védgát tetején ábrázolja, amint parancsolóan mutatva a védelmet irányítja A mellékalakokat Pásztor János készítette A koszorúba bújtatott pálmaág a jó munkának állít emléket A búzakévén ülő parasztasszony gyermekkel a szabályozás által megteremtett jólétet szimbolizálja Balról egy felfordított talicska mellett pihenő kubikos, hátul egy árvédelmi ladik látható A talpazaton elhelyezett emléktábla a Tisza eddigi legmagasabb vízállását mutatja: 2006-ban 1009 cm-en tetőzött a folyó Vásárhelyi Pál szobra

12. Stróbl Alajos -1914 Márványból faragta A legnagyobb magyart díszmagyarban, kezében süvegét tartva ábrázolja A talpazaton rakodópark részletei láthatók kikötőbójára tekeredő hajókötéllel A szürkemárvány dombormű Széchenyi sokrétű munkásságának állít emléket Széchenyi István szobra

13. Párkányi Raab Péter alkotásai – 2000 A reneszánsz karneváli jelmezbe öltöztetett bronz emberpár zászlóval a kezében üdvözli a sétálóutcába lépőt Köszöntőszobrok

14. Kligl Sándor alkotása -2001 A szoborpáros egyik tagja a hegedűjét pengető vándormuzsikus, akit csinos fiatalasszony és mackóját szorongató kislánya hallgat Utcai zene

15. Róna József alkotása -1902 Kossuth születésének 100. évfordulóján leplezték le Talpazatára szegedi toborzóbeszédének kezdő sorait vésték: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége” A szobrász Kossuthot a szónoklás hevében ábrázolta A talpazaton Kossuth-szakállas, harcsabajuszú parasztgazda ül, vállán kiegyenesített kaszával. Tekintetét Kossuthra szegezi. Szemben ünnepi öltözetű honleány virágot nyújt át a szónoknak Kossuth Lajos szobra

16. A tér legszebb műemléke Klasszicista stílusban épült 1845-ben Kőkonzolos erkélyének kovácsoltvas rácsa iparművészeti remekmű Itt szállt meg Kossuth 1849. július 11-én, és mondta el majd hatvanezres tömeg előtt utolsó magyarországi beszédét Kárász-ház

17. Tóbiás Klára alkotása – 2000 A medence közepén négy vízköpő szárnyas oroszlán tartja az országalmát. A négy szkíta oroszlán mindegyike gondolatot közvetít: a hit, a becsület, a bátorság, a fény üzenetét A művész szándéka szerint a kút vizével a test, magasztos eszmeiségével pedig a lélek szomjúságát csillapítja Millenniumi díszkút

18. Magyar Ede tervei alapján emelték -1911 Szegeden itt alkalmaztak először vasbetont lakóház építéséhez Az épület az eklektikához visszatérő szecesszió formajegyeit mutatja Saroktornya korának egyik legszebb alkotása a rajta körben egymásba kapaszkodó pléhhölgyekkel Ungár-Mayer -palota

19. Mayer Ferdinánd vaskereskedő számára épült Az angol gótika szellemében Nevét korábbi sötétszürke színéről kapta Figyelemre méltó tudoríves kapuja, zárt sarokerkélye Ma a Móra Ferenc Múzeum új- és legújabb kori kiállításainak ad otthont Fekete-ház

20. Magyar Ede munkája – 1907 Reök Iván vízügyi mérnök ( Munkácsy Mihály unoklaöccse) számára készült Az épület formálása egyedülálló Hasonlít Gaudí barcelonai házaira, de felfedezhetők rajta a párizsi metróállomások és Victor Horta brüsszeli házainak hatása A homlokzaton alkalmazott növeényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg pucér vízitündéreket ábrázoló seccók díszítették, amelyeket azonban a család kérésére eltávolítottak Reök-palota

21. Varga Imre alkotása -1964 A hatvanas évek elejének elnagyolt mintázási modorában készült Nem olyannak ábrázolja a költő alakját, amilyennek az emberek képzeletében él Alakjának dacos kiállása jól illeszkedik eltanácsolására írt híres válaszverséhez: „Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani!” (Születésnapomra, 1937) József Attila szobra

22. A nagy árvíz századik évfordulójára készült Tarnai István alkotása -1979 A 2008-ban felújított térdísz új vízjátéka 12 méter magasra nyúlik fel. A kút 1200 köbméter vizet spriccel szét óránként, és 100 dallamot játszik le. A medence szegélyén Juhász Gyula Szonett Szegedhez című versének sorai olvashatók: „Állj boldogan és büszkén, ősi városSimulj szerelmes szívvel a Tiszához.” Zenélő szökőkút

23. Izsó Miklós alkotása, amit a művész korai halála után tanítványa Huszár Adolf fejezett be 1876-ban Szeged első nem egyházi jellegű köztéri szobra Dugonics András az első magyar regény , az Etelka írója, matematika professzor Matematikai műszavai közül ma is használatos a derékszög, az egyenlet, a gömb, hasáb, tétel stb. Dugonics András szobra

24. Ifj. Vastagh György műve -1912 A neves állatszobrász a lovat egy csataménről, Rákóczit egy daliás bajszú szegediről készítette A talapzaton 1703-as kiáltványának sorai olvashatók latinul Cum Deo pro patria et libertate –”Istennel a hazáért és a szabadságért” II. Rákóczi Ferenc lovas szobra

25. Városkapunak épült a vasúton érkezők számára 1936-ban Az első világháborúban meghalt 12 ezer szegedi emlékére kapta a nevét A homlokzat honvédszobrai – az élő és a halott katona – Lőte Éva alkotása A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos hatalmas freskói díszítik. Három témát jelenítenek meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós Szegedről való elindulását A freskót 1949-ben levakolták. A monumentális művet 2000-ben állították helyre Hősök kapuja

26. A magyar gótikus szobrászat egyik legjelentősebb alkotásának másolata Eredetijét a Kolozsvári testvérek készítették 1373-ban A szobor a keresztesek, lovagok védőszentjét ábrázolja, aki 303-ban vértanúságot szenvedett Az ősi monda szerint egy sárkány egy várost sanyargatott mérges leheletével. A város polgárai engesztelésül sorra feláldozták előbb juhaikat, majd gyermekeiket. Már a király leányát is kisorsolták, amikor György lovag egyetlen lándzsadöfésével leterítette a fenevadat. Sárkányölő Szent György szobra

27. Melocco Miklós – 1997 E szokatlan emlékmű azt ábrázolja amint a szabadság lepkéjét 19 ember hordozza a vállán, és igyekszik azt repülésre bírni A művész igazi portrékat faragott, amellyel azt kívánta hangsúlyozni, hogy a valóságos emberek valódi események részesei voltak Az 1956-os forradalom emlékműve

28. Építését az újabb árvizektől való menekülésért fogadalomból határozták el Helyén a Demeter-templom volt Terveit Schulek Frigyes és Foerk Ernő készítette Az építkezés 1913-ban kezdődött, amelyet az első világháború félbeszakított. Végül 1930-ban szentelték fel A Dóm hazánk 4. legnagyobb temploma Neoromán stílusú Fogadalmi templom

29. A város legrégibb műemléke A Demeter templom bontásakor találták meg Alsó része román, felső része kora gótikus stílusú A szegediek többsége le akarta bontatni, többek között Móra Ferencnek köszönhető, hogy megmaradt 1931-ben falába ajtót vágtak, és keresztelőkápolnává képezték ki Az ajtó bélletébe beillesztették a város legrégibb szobrászati emlékét, a Kőbárányt. Dömötör-torony

30. Baumhorn Lipót tervei alapján emelték -1900-1903 Hazánk második legnagyobb zsidó temploma A mór-szecessziós stílusú építményen valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja. Új zsinagóga

31. Az Alföld egyik legjelentősebb középkori emléke Alsó része a középkorban, sisakja 1827-ben készült el. A templom berendezése Szeged barokk kori művészetének legragyogóbb teljesítménye Alsóvárosi ferences templom

32. Klasszicizáló, késő eklektikus stílusban épült A múzeum –közművelődési palota tekintélyét több nagynevű vezetője – Móra Ferenc, Tömörkény István alapozta meg Móra Ferenc Múzeum

33. A 2. században a Vár utca sarkán egy római őrállás lehetett. A népvándorlás során elpusztult épület helyén földvárat emeltek a honfoglaló magyarok. Miután ezt a tatárok pusztították el, helyébe IV. Béla építtetett hatalmas téglavárat A maradvány mellett létesített kőtárban kaptak helyet a vár bontása során előkerült román, gótikus, reneszánsz és barokk faragványok Vár