CIVIL SZERVEZETEK AZ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

1. CIVIL SZERVEZETEK AZ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN Szekeres Klára előadása

2. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében AZ EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK HÁTTERE

3. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Nemzeti Fejlesztési Terv Cél: • a gazdasági prosperitás biztosítása hosszú távon, az adottságok optimális kihasználásával • munkahelyteremtés és • termelés/termelékenység növelés; • tartós munkanélküliek re-integrációja; • koncentrálás a követendő stratégiára, a részletes intézkedésekkel alátámasztott projekteket az Operatív Programok tartalmazzák; • összességében az NFT a kormányzat programozási időszakára vonatkozó szándékainak és prioritásainak nyilatkozata/programutasítása az erőforrások és költségek tekintetében.

4. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Operatív Programok • A KTK-n (Közösségi Támogatási Keret) alapuló és a kormány, valamint az EU által elfogadott al-programok és intézkedések pontos és részletes leírásai; • Horizontális vagy vertikális tagolású lehet.

5. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Operatív Programok tartalma • Helyzetfeltárás, • SWOT analízis, • Stratégia (célok, prioritások részletes bemutatása), • Intézkedések összefoglalása, • Indikátorok, • Pénzügyi táblák, • Végrehajtási intézkedések, • Partnerség, • Ex-ante értékelés, • Egyéb politikákkal való összhang,

6. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Operatív Programok Intézkedések • Mi az intézkedés célja? • Milyen tevékenységhez nyújt támogatást? • Kik a végső kedvezményezettek? • Mennyi forrás áll rendelkezésre egy intézkedés megvalósítására?

7. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Operatív Programok • GVOP: Gazdasági Versenyképesség OP (GKM) • KIOP: Környezet- és Infrastruktúra-fejlesztés OP (GKM) • AVOP: Agrár- és Vidékfejlesztés OP (FVM) • HEFOP: Humánerőforrás-fejlesztés OP (FMM) • ROP: Regionális-fejlesztés OP (MeH NTH)

8. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Civil szervezetek pályázati lehetőségei • HEFOP • ROP • AVOP 3.4 – A falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségeinek megőrzése • KIOP 1.7 – Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

9. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében A HEFOP prioritásai I. • HEFOP 1.1 – A munkanélküliség megelőzése és kezelése • HEFOP 1.3 – A nők foglalkoztathatóságának támogatása • HEFOP 2.1 – A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása • HEFOP 2.2 – Társadalmi befogadás elősegítése • HEFOP 2.3 – A hátrányos helyzetű emberek, köztük romák foglalkoztatásának elősegítése

10. A HEFOP prioritásai II. • HEFOP 3.1 – Az egész életen át tartó tanulás • HEFOP 3.2 – A szakképzési rendszer modernizációja (szakképző központok létrehozása) • HEFOP 3.4 – Munkahelyteremtéshez és vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések • HEFOP 3.5 – Felnőttképzés fejlesztése • HEFOP 4.2 – A társadalmi befogadás elősegítése • HEFOP 4.3 – Támogatás a társadalom jobb egészségügyi ellátásáért

11. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében A ROP prioritásai ROP 1.1 – Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2 – Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 2.1 – Úthálózat-fejlesztés ROP 2.3 – Oktatási intézmények fejlesztése ROP 3.2 – A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának elősegítése ROP 3.3 – Felsőoktatási intézmények és a civil szféra együttműködése ROP 3.4 – Szakmai képzések a regionális igényeknek megfelelően

12. Az Uniós pályázatok sajátosságai Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében • Közbeszerzés, • Környezetvédelem és esélyegyenlőség, • Tájékoztatás és nyilvánosság, • Partnerség, • Végrehajtás-utánkövetés.

13. Közbeszerzés Alkalmazni kell a közbeszerzési törvényt: • Közbeszerzésre kötelezetteknek, • 50%-nál magasabb támogatást igénybe vevőknek, • Közbeszerzési értékhatárokat meghaladó beruházások esetében, Pontos feltételeket, az adott pályázati kiírás tartalmazza.

14. Környezetvédelem (fenntartható fejlődés) • A környezetvédelmi engedélyköteles tevékenységek esetén hatásvizsgálat készítése kötelező; • Alapszabály a környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés; • Teljesüljön a fenntarthatóság elve; • Azon projektek élveznek előnyt, amelyek megelőzik, ill. legkisebb mértékűre csökkentik a környezeti költségeket.

15. Esélyegyenlőség Két irányelv létezik: • A faji és etnikai alapon történő diszkrimináció általános tilalma; • A foglalkoztatás és képzés területére vonatkozó egyenlő bánásmód; • Projekt bírálatakor fontos szempont, hogy a projekt előtérbe helyezze a nők, a fogyatékkal élő emberek, a romák életminőségének javítását célzó integratív megoldásokat;

16. Tájékoztatás és nyilvánosság A támogatást nyújtó szervezetnek és a kedvez-ményezettnek egyaránt kötelessége a nyilvánosság tájékoztatása; • Célja a széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról, az elért eredményekről; • Támogatási összegtől függően helyszíni plakátok, hirdetőtáblák elhelyezése kötelező; • A tájékoztató kiadványokon, honlapokon szerepelnie kell az Európai Unió zászlajának.

17. Partnerség A partnerség egyik igen fontos (sok esetben kötelezően előírt) és kockázatos eleme a pályázatoknak A partnerség elve kiterjed a támogatási területek meghatározására, a finanszírozásra, valamint a támogatások felhasználásának nyomon követésére; • Az együttműködés egyik elterjedt formája konzorcium létrehozása; • Fontos a jogok (főként a tulajdonjog) és kötelezettségek tisztázása; • Akár egy partner visszalépése is meghiúsíthatja a projektet.

18. Végrehajtás, utánkövetés • A projektet folyamatosan és pontosan dokumentálni kell; • A megvalósítás időtartama alatt előrehaladási ill. szükség esetén változás jelentéseket kell készíteni; • Az elszámolásokat a szerződésben rögzített feltételekkel kell elküldeni a támogatást nyújtó szervezetnek – különben visszavonhatják a támogatást; • A projekt zárásaként el kell készíteni a zárójelentést. • A projekt megvalósítása után 5 évig fenn kell tartani az eredményt, és kb. 7 évig ellenőrzésre lehet számítani. • Folyamatosan monitoring adatszolgáltatás kötelező.

19. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében PROJEKTTERVEZÉS A TÁMOGATÁS ELNYERÉSÉNEK KULCSA

20. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében A projekt fogalma Minden olyan tevékenység, amely • egy/vagy több szervezet számára egyszeri, komplex feladatot jelent, • teljesítési időtartama (kezdés-befejezés) meghatározott, • a teljesítés költségei/erőforrásai meghatározottak, • egy határozott cél/eredménye elérésére irányul.

21. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében Pályázati projektek kialakításának lépései • Programozás • Témalehatárolás • Kidolgozás • Döntés, partnerség biztosítása • Végrehajtás • Értékelés

22. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében I. Programozás • Célok egyezősége • Országos/regionális/helyi lehetőségek, problémák, korlátok feltárása • SWOT elemzés (erősségek, gyengeségek, előnyök, veszélyek) • Inputok/outputok

23. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében II. Témalehatárolás • Várható partnerekkel konzultáció • Probléma elemzés • Konkrét projektötlet kiválasztása • Felelős kijelölése

24. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében III. Kidolgozás • Célok meghatározása • Tevékenységek meghatározása • Várt eredmények meghatározása • Megvalósítási idő és költségterve • Külső feltételek számbavétele

25. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében IV. Döntés, partnerség biztosítása • Előzetes partneri megállapodások • Döntés a finanszírozásról • Döntés a pályázatról • Döntés a projektmenedzserről

26. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében V. Végrehajtás • Pályázat beadása • Szerződéskötés • Teljesítés • Közbenső értékelés

27. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében VI. Értékelés • Projekt zárás • Visszacsatolás célokhoz, eredmény tervekhez • Együttműködések értékelése • Eredmények hasznosítása • Folytatás?

28. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében KORÁBBI TAPASZTALATOK NÉHÁNY JÓ TANÁCS

29. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében • A sikeres pályázáshoz elengedhetetlen egy JÓ PROJEKT ÖTLET! • Alapjaiban körvonalazott megoldás: Nagyjából tudjuk, hogy • Kivel? • Mit? • Hogyan? • Milyen pénzügyi keretből? szeretnénk megvalósítani. A körvonalazás módszerei: SWOT elemzés, Problémafa, Célfa, Logikai Keretmátrix

30. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében • A pályázati kiírás megismerése, értelmezése. • A projektötlet illesztése a pályázati kiíráshoz: • támogatható tevékenységek megismerése, • pontozási feltételek áttanulmányozása, • elszámolható költségek meghatározása. • Megfelelő partner(ek) kiválasztása. • A támogatási szint ellenőrzése, önrész biztosítása. • Biztosíték feltételeinek megismerése. • Irányító Hatósággal való folyamatos kapcsolattartás. • Az elkészült pályázat mielőbbi – kiírás időpontjához képest – benyújtása.

31. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében • Beadás előtt ellenőrizzük a pályázatunkat formailag is, mert ez az első szűrő, amin fennakadhat. • Beadás előtt ellenőrizzük a költségvetési arányokat, mert kizárhatják pályázatunkat. • A hiánypótolható mellékletek miatt ne késlekedjünk a beadással, mert kimaradhatunk a támogatottak köréből. • A határidők betartása csak a pályázóra vonatkozik, az Irányító Hatóságra nem. • Hiánypótlás minden esetben előfordul (ha más nem adminisztratív).

32. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében • A pályázatíráshoz ajánlatos megfelelő tanácsadó kiválasztása: • Kérjünk referencialistát és járjunk utána igazságtartalmának • Aki előleget kér, az gyanús • Feladatok és felelősségek tisztázása az elején • A pályázatírás nem a pályázati formanyomtatvány kitöltését, és a mellékletek összeállítását jelenti! • A pályázatíróval együtt kell gondolkoznunk, alakítanunk a projektet! • Ügyeljünk, kivel osztjuk meg projektötletünket, mert „ellophatják”.

33. Civil szervezetek az EU-s pályázatok tükrében KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!!! SZEKERES KLÁRA BUDAVAT ÉRTÉKELEMZÉSI KFT. Cím: 1222 Budapest, Pehely u. 13. Tel.: 06-1/424-83-73 Mobil: 06-30/343-89-37 E-mail: szekeres.klara@axelero.hu www.budavat.hu