NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

1. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK Csáki György Gödöllő, 2006. január 30- február 3.

2. 1. Világgazdasági előzmények 1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század”: • felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus. 1640 - 1789/1815/1820: • manufaktúra-kapitalizmus, korai gyarmatosítás, gépi nagyipar Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3. Klasszikus kapitalizmus 1820 - 1870/1890: • gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, drámai társadalmi változások - urbanizáció, a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése („Onedin-jelenség”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4. Liberális kapitalizmus 1870 - 1914/17-18: • „kettős aranykor” az I. világháborúig, monopolkapitalizmus, gyarmati típusú tőkekivitel, harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok • Az aranystandard rendszere: 1870-1914 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5. Egy pénzügyi rendszer fő kérdései: • Hogyan jön létre? (Spontán vagy megállapodásokkal?) • Mi a világpénz? (Van-e világpénz?) • Milyen a nemzetközi fizetések (a nemzetközi finanszírozás) rendje? • Mi jellemzi a rendszer működését? Hogyan hatnak az egyes országok a rendszerre? A nemzetközi pénzügyi rendszer általában kiindulópont-függő”: egy rendszerhez egyre több ország csatlakozik - míg a rendszer átfogóvá nem válik, a folyamat rendszerint spontán módon jött létre Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

6. Az aranystandard-rendszer: • a világgazdaság első átfogó nemzetközi pénzügyi rendszere, • 1870 - 1914, • „kettős aranykor” (arany + árfolyam-stabilitás), • kiegyenlítő mechanizmusok-automatizmusok, • „magától is „ hibátlanul működött - amikor likviditási probléma merült föl, „azonnal” rendelkezésre álltak két- és többoldalú (gyakran államközi) hitelek. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

7. Az aranystandard-rendszer jellemzői: • a belső pénz aranyérme - melyet a forgalomban papirosalapú pénzhelyettesítők pótolnak, amit jegybank korlátlanul aranyra vált; • korlátlanul szabad volt az arany kivitele és behozatala, • korlátlanul szabad volt a pénzhelyettesítők kivitele és behozatala; Kiindulás: Nagy-Britannia - 1717 (Sir Isaac Newton) mindenki átvette - hogy „hozzáférhessen” a brit áru-, tőke- és pénzpiacokhoz! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

8. Ha az árfolyam > aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége    az importért aranyban fizetnek; Ha az árfolyam  aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége  az exportért aranyban fizetnek a valuta kereslet/kínálatának változása miatt az árfolyam a két aranypont között marad! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

9. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

10. A legalacsonyabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes arannyal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük; • A legmagasabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes a hazai valutát külföldön aranyra váltani, behozatali vagy alsó aranypontnak nevezzük Deficites fizetési mérleg mellett: • aranyat veszít - csökken a pénzmennyiség, • ezért a belső piacon csökkennek az árak, • erősödik az exportösztönzés és drágul az import, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérleghiány) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

11. Szufficites fizetési mérleg mellett: • nő a belső piacon az arany mennyisége, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, • nőnek az árak a belső piacon, • csökken az export jövedelmezősége - egyidejűleg nő az olcsóbb import kereslete, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérlegtöbblet) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

12. Ha csak arany van a pénzforgalomban: az exportot külföldön arannyal fizetik meg, az aranyat az exportőr behozza az országba - a külkereskedelmi deficit miatt arany áramlik ki az országból - csökken az arany mennyisége, esnek az árak; a külkereskedelmi többlet miatt arany áramlik be az országba, nő a forgalomban lévő arany - nőnek a hazai árak, vagyis: importár nő, exportár csökken  egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

13. Ha van papírosalapú pénzhelyettesítő (bankjegy): kereskedelmi deficit: a saját valuta fölhalmozódik külföldön  a külföldi ország egy bankja az aranyra váltja a hazai központi bankban az aranyat kiviszi és otthon átváltja a saját valutájára azaz: deficites országban csökken, szufficites országban nő a pénzmennyiség helyreáll az egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

14. Nemzetközi tartalékok az aranystadard-rendszerben Miből finanszírozzák a nemzetközi likviditási hiányokat? Ki/mi a „végső mentsvár hitelező” („lender of last resort”) az aranystandard-rendszer alapvetően a konvertibilitáshoz való ragaszkodáson alapult - a központi bank is válhat hitelfelvevővé (pl. Bank of England - 1886, 1990) menekülési klauzula = tartalékráta átmeneti csökkentése + „arany a Holdról” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

15. Stabilitás = stabil árfolyamok (1870-1914) mitől volt ilyen stabil?  Nem volt feszültségnek kitéve (A. G. Ford) - harmonizálódott konjunktúra-ciklusok, hasonló növekedési ütemek és párhuzamos kamatszintek + az egész világ Angliára volt ráutalva;  A konvertibilitáshoz való ‘teljes körű’ ragaszkodás (Eichengreen) rövidtávon sérülhetett a konvertibilitás, mert hosszú távon mindenki ragaszkodott hozzá - ugyanis a bérek és az árak „teljesen” rugalmasak voltak Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

16. A harmonizálódás kulcsa a jegybankok által alkalmazott diszkontráta volt a BE diszkontráta-változtatásait mindenkinek követnie kellett!  „A Bank of England a nemzetközi pénzügyi zenekar karmestere.” (Keynes) együttműködés válsághelyzetekben mindig megnyilvánult  a valóságban nem automatizmusok érvényesültek - fennmaradása a központi bankok és a kormányok együttműködésétől függött (Eichengreen) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

17. Egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya a két világháború között • 1914: az arany kiszorult a nemzetközi pénzügyi rendszerből • „non-system” - mivel Nagy-Britannia már nem volt képes betölteni korábbi központi szerepét, az USA pedig az izolacionizmust választotta, • a korábbi hitelezők adósokká váltak, • a veszteseknél hiperinfláció tört ki Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

18. Keynes: „A béke gazdasági konzekvenciái” • A vesztesek lehetetlen helyzetbe hozása - irreális jóvátételi kötelezettségekkel • A kereskedelmi kapcsolatok felszámolása a vesztesekkel • A vesztesek kizárása a nemzetközi hitelkapcsolatokból • Konvertibilis valuta hosszas hiánya a vesztes országokban • Hiperinfláció a vesztes országokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

19. A KORMÁNYOK/JEGYBANKOK NEM RAGASZKODTAK TÖBBÉ A KONVERTIBILITÁSHOZ - A NÖVEKEDÉSGYORSÍTÁST ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT PREFERÁLTÁK   A PÉNZTŐKE NEM A „STABILITÁS IRÁNYÁBA ÁRAMLOTT”  1929/1933 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

20. A két világháború között: • a háború gazdasági következményei, • alacsony növekedési ütemek, • elhúzódó káosz, • pénzügyi zavarok („non-system”)  1929/33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

21. Az 1929-33-as válság okai-tanulságai • leértékelési verseny + • restrikciós hullám + • protekcionista hullám = „Bagger thy naighbor!” tanulság: válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni - a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

22. 2. A nemzetközi gazdasági együtt-működés rendszere, intézményei a II. világháború utáni időszakban Három sajátosság: • Tervezett, politikai konszenzuson alapuló rendszer – annak megfelelő intézmények; • I. világháborút követő békék tanulságai; • Az 1929-33-as válság tanulságai Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

23. Sokoldalú tárgyalások 1941-től, „minden” nem ellenséges ország részvételével, a tárgyalások a nemzetközi gazdasági együttműködés fő kérdéseire, s nem „egyszerűen” a háborús károk reparálására és jóvátétel biztosítására irányultak, a tárgyalások célja egy átfogó – „globális” nemzetközi gazdasági együttműködési rendszer kialakítása volt - megfelelő intézményi rendszerrel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

24. A cél nem a vesztesek ellehetetlenítése volt a győztesek segítették a vesztesek talpra állását: Marshall-terv, Dodge-terv, Európai Pénzügyi Unió – EPU, kereskedelmi és tőke- kapcsolatok közvetlenül a háború utántól + a hidegháború hatására politikai és katonai együttműködés Ny-Európával Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

25. Átfogó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi „architektúra” (rendszer) 1941: Keynes-terv WHITE-terv 1929/33 tanulságai: - leértékelési verseny; - protekcionista hullám; - restrikciós spirál; - devizapiaci liberalizáció; - magas növekedés; - teljes foglalkoztatás. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

26. Konkrét világgazdasági viszonyok: - az USA mindenoldalú túlhatalma; - a háborús újjáépítés követelményei (az I. világháború utáni békerendszer tanulságai) A keresletélénkítő gazdaságpolitika nem egyeztethető össze az aranystandard-rendszerrel    a kormányok a keresletélénkítést választották Az arany szerepe: • végleg kiszorult az arany - de mi biztosítja a stabilitást? • Kulcsvaluta kell! „végső mentsvár”    USA-dollár Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

27. Intézményi keretek: - International Monetary Fund = IMF (Nemzetközi Valutaalap) árfolyam-stabilitás (ne legyen leértékelési verseny) gazdaságpolitikai stabilitás (ne legyen restrikciós verseny) - International Bank for Reconstruction and Development = IBRD (World bank = WB) (Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank = Világbank) háborús károk helyreállítása – állami infrastruktúra-fejlesztés (győzteseknél és veszteseknél egyaránt) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

28. - International Trade Organisation = ITO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) helyett: General Agreement on Trade and Tariffs = GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény) Protekcionizmus fölszámolása szabadkereskedelem Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

29. IMF + WB + GATT = Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei - a Bretton Woods-i architektúra A rendszer 1946. július 1-től 1971/1976-ig működött - az alapintézmények ma is meghatározó szerepet töltenek be az intézmények nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

30. 2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezete és működése Bretton Woods: 1944. július 16. Alapokmány: 1945: december 27 (29 tag) Működés: 1947. március 1. Jogállás: ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezete Tagok száma: 184 (2005 10. 01.) Kvótákon alapuló szavazati jog Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

31. Kvóták: 11. Tőkeemelés (1999): 213,5 md SDR (=310 md $) Befizetés: 25% konvertibilis valuta, 75% nemzeti valuta, 250 alapszavazat + 1 szavazat/100.000 SDR USA: 17,5% Palau: 0,001 Mo.: 1,0384 md SDR = 0,49% Fizetési mérleg: „tartalékpozíciók az IMF-ben” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

32. Szervezet & Működés: Közgyűlés : április 1. & október 1. Kormányzótanács („Board of Governors”) 1 tag = 1 kormányzó, 2 ülés /év Végrehajtó tanács: 24 tag, ‘valódi döntéshozó’, ügyvezető igazgató(Rodrigo de Rato y Figaredo – spanyol, hagyományosan európai), állandó tag: USA, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, + 16 országcsoport képviselője dönt: adminisztráció + árfolyam-felügyelet, forráskihelyezés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

33. Országcsoport: együttes kvóta-összeg kb  Magyarország: Ausztria, Belgium, Belarusz, Cseh Köztársaság, Kazahsztán, Luxembourg, Szlovákia, Szlovénia, TörökországΣ= 5,15%, Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság legfőbb tanácsadó testület (Igazgató + 24 kormányzó), évi 2 ülés, a nemzetközi valutáris- pénzügyi rendszer minden fontos kérdésével foglalkozik 2700 alkalmazott Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

34. Az IMF hitelezési gyakorlata Az első hitelszelvény (a kvóta 25%-a) folyó fizetésimérleg-hiány esetén kvázi-automatikusan lehívható, 25% fölött bizonyos terljesítmény-kritériumokat kell vállalni Eredeti és legjellemzőbb hitelkonstrukció: „készenléti hitel” („Stand-by credit facility”): • Maximum 12 hónapos futamidő, • Öt egyenlő részletben, negyedévente • Folyó fizetési mérleghiány finanszírozására, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

35. Visszafizetés 3 ¼ - 5 év alatt, negyedéves részletekben, • Hitelfelvevő „szándéklevelén” alapul, • Szakaszolás - feltételesség - felügyelet, • Árfolyam-felügyelet  gazdaságpolitikai felügyelet - a folyósítás & visszafizetés időszaka során mindvégig negyedévente ellenőrzés • A Valutaalap szótárában „forrásvásárlás” és „-visszavásárlás” („purchase” és „repurchase”), • Folyósítás konvertibilis valutában ($) – 1969 óta SDR-ben, • Ma már 12-24-36 hónapos folyósítás és 3 1/4 – 5 – 7 éves visszafizetés – együttesen: 51 – 120 hónapos hitelviszony az IMF és a tagország között, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

36. Kibővített hitelkeret („extended fund facility”) • Strukturális okokra visszavezethető fizetési mérleghiányok esetében folyósítható, • Hosszabb folyósítási és futamidő, mint a készenléti hitelnél: 3+1 éves folyósítás, 4 1/2-10 éves visszafizetés, féléves szakaszolás, • Készenléti hitel átalakítható kibővített hitelkeretté • Készenléti hitel & kibővített hitelkeret = a Valutaalap rendes hitelkeretei(„ordinary lending facilities”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

37. Különleges hitelkeretek és –politikák(„special lending facilities and policies”): 1.) „kiegészítő tartalékhitel”(„supplemantal reserve facility”)- kivételes jellegű fizetési mérleghiányok esetére hozták létre, az 1998-as d-k-ázsiai válság kezelésére alakították ki erőteljes piaci bizalomvesztés kompenzálására folyósítják, „ a tagország pénzügyi szükségletein és törlesztési képességén alapul” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

38. 2. Kiegyenlítő hitelkeret(„compensatory financing facility”): Hirtelen exportbevétel-kiesések áthidalását szolgálja - az egy-egy nyersanyag vagy/és nyerstermék világpiaci áraitól erősen függő (monokultúrás termelési szerkezetű) fejlődő országok számára gyakran létkérdés; 3.) Korlátozott hitelkeret(„contingent credit lines”): „fertőző” regionális válság esetén folyósítják - eddig: latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában folyósították - 1999 óta Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

39. 4.) Egy korábbi hitelkeretből („kibővített szerkezeti kiigazítási hitelkeret”) alakította át a Valutaalap 1999-ben „szegénység-csökkentő és növekedési hitelkeret”-té az elmaradottság alapproblémái csak hosszú távú megoldásokkal enyhíthetőek! 5.) „gyorssegélyek” („emergency assistance”): „Hirtelen különösen nehéz” helyzetbe került országok igényelhetik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

40. A Valutaalap-hitelek általános feltételei Hitelkeret, terhek Visszafizetési politika feltételek idő(év) részletek hitelszelvények, Gyorssegély, Kiegyenlítő hitelkeret alap-kamat 31/4-5 8 Kibővített hitelkeret alap-kamat 41/2-10 12 Kiegészítő Tartalékhitel alap-kamat + felár 2-21/2 2 Szegénységcsökkentő és növekedési Hitelkeret 0,5%/év 51/2-10 10 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

41. Finanszírozási alapadatok / költségek: • Szolgáltatási díj: 0,50%, • Hitelfolyósítási díj: 0,25%, • Kamatlábak: SDRi = 1,5700 USDi = 0,8900 Euroi = 2,1048 Yeni = 0,0080 1 USD = 0,666758 SDR 1 SDR = 1,499 USD 1 euro = 0,846249 SDR 1 HUF = 0,00323465 SDR Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

42. A Valutaalap-hitelek maximális mértéke(a kvóta százalékában) Készenléti hitel és kibővített hitelkeret Évente 100* Összesen 300* Különleges hitelkeretek Kiegészítő tartalékhitel nincs** Kiegyenlítő hitelkeret Exportbevétel-kiesés 20 Növekvő gabonaimport-költségek 10 Opciós szelvény 10 Szegénységcsökkentő hitelkeret Rendes 140 Kivételes 185 * Kivételesen lehet nagyobb. ** Informálisan 300-500 százalék. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

43. Teljes kihelyezett hitelállomány (2005.10.01.): Összesen: $ 73 md (SDR 49,8 md) LCD – speciális $ 10 md (SDR 6,6 md) egyéb tagországok $ 63 md (SDR 43,2 md)Legnagyobb hitelfelvevők: Törökország $ 17 md Brazília $ 16 md Argentína $ 11 md Indonézia $ 8 md Uruguay $ 2 md Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

44. A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben Mi is valójában a Nemzetközi Valutaalap? A beteg gazdaságok orvosa? A fertőző nemzetgazdaságok karanténjének orvosa? A közgazdasági ortodoxia professzora? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi zenekar karmestere? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi rendszer csendőre? A közgazdasági-gazdaságpolitikai racionalitás letéteményese? Mumus, akinek segítségével kordában tarthatók a szakszervezetek és a civil szervezetek? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

45. Az IMF a világgazdaság egyik legellentmondásosabb(an megítélt) szereplője (lásd az előző diát!) A Valutalap alapvetően befolyásolja a hiteleire ráutalt országok (de csak azok!) gazdasági-társadalmi viszonyait; Feltételesség: Gyakran tartalmaz megszorító intézkedéseket • tipikus hitelezői, tehát külső mentalitás; • Monetáris ortodoxia; • Erőltetett pozíciójavítás kierőszakolása; • Súlyos gazdasági elsősorban növekedési és strukturális) áldozatok és káros társadalmi következmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

46. A Valutaalap „védekezése”: • Szándéklevél elsődlegessége; • Külső hitelezhetőség visszaállítása a cél, • A Valutaalap a „végső mentsvár hitelező”, • Miért nem fordulnak a pénz- és tőkepiacokhoz? (Ott ugyanis csak technikai feltételek vannak: kamatláb + hitelezési költségek és a futamidő), • A „feltételesség” a közgazdasági racionalitás megfogalmazódása - olyan esetben, amikor a hitelért folyamodó nemzetgazdaság súlyos fizetési mérlegzavarba került. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

47. Változások az IMF hitelezési filozófiájában (az 1980-as évek közepétől): • A fizetési mérleg-egyensúly abszolutizálása, a mérleghiányok rövidtávú kiegyenlítése lehetetlen a fejlődő országokban; • Hosszú távú hitelezési gyakorlat szükséges – hároméves készenléti hitel, 3+1 éves kibővített hitelkeret, hosszabb futamidők stb; • Növekedési és struktúraalakítási szempontok érvényesítése a feltételességben; • A külső és a belső egyensúlyi szempontok összhangjára való fokozottabb törekvés, • stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

48. Soros György: „ Az alap elsődleges feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntartása, és ha válság idején a hitelnyújtók megbüntetésével túl nagy kárt okoznak a nyugati bankoknak, éppen a rendszer összeomlását kockáztatják. Másodszor, a programok kivitelezéséhez az IMF-nek szüksége van a kereskedelmi hitelnyújtókra, márpedig a bankok nagyon is jól tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. (…) Végül pedig az IMF-et a kapitalizmus központi országai tartják ellenőrzésük alatt, akiknek nemzeti érdekével ütközne, ha a hitelnyújtást megszűntetnék. Az IMF beavatkozását attól kellene függővé tenni, hogy a hitelezők vállalják-e a rájuk eső veszteségeket.” (…) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

49. „Az IMF-programot a hitelnyújtók megsegítésére találták ki, ezzel pedig csak további felelőtlen tettekre ösztönzik a bajbajutottakat. Ez … nemzetközi pénzügyi rendszerünk bizonytalanságának legfőbb forrása. (…) Az IMF aránytalanul viszonyul a hitelnyújtókhoz és a kölcsönvevőkhöz. Az utóbbiakkal szemben feltételeket támaszt, míg a hitelnyújtók felé nem voltak kikötései. A kölcsönadott pénz, valamint a megszabott feltételek lehetővé tették az adós országoknak, hogy kötelezettségeiknek pontosabban tehessenek eleget – amit egyébként nem tudtak volna. Az IMF tehát közvetett módon a bankokat és a többi hitelezőt segíti.” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

50. Az IMF tevékenységének alapvető ellentmondásai: • Fejlett országokra „kitalált” konstrukciókat alkalmaz fejlődő országokra; • Csak a hitelfelvevő országok gazdaságpolitikáját tudja befolyásolni (a feltételesség révén) – de soha nem volt képes a fejlett országokkal szemben is érvényesíteni az Alapokmányában foglaltakat; • Alapvetően csak külső szempontokat képes érvényesíteni; • Elmossa a hitelnyújtók felelősségét - az átütemezés révén ugyanis továbbra is képesek (kamat-) jövedelmeket realizálni. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.