130 likes | 228 Views
Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés (záró beszámoló) Bulla Miklós MTA 2006. szeptember 28.
E N D
Magyarország 2015: Fenntartható fejlődés(záró beszámoló)Bulla MiklósMTA 2006. szeptember 28.
A fenntartható fejlődés egy olyan közjónak tekinthető, amely csupán egyéni cselekvések logikája mentén nem tud megvalósulni, hanem csak közösségi intézkedések, vagyis állami szabályozás és fejlesztési programok révén.
HELYZETKÉP EREDETTÖRTÉNET • A fenntarthatóság fogalmának kialakulása, változásai (ún. erős és puha fenntarthatóság) • A fenntarthatóság európai helyzete - Liszaboni Stratégia(2000), Göteborgi Nyilatkozat (2001) és felülvizsgálata (2006) – alapvető kapocs az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysága lehetne • A fenntartható fejlődés eszméje az emberi civilizáció történetének új keretét adja
A KÖRNYEZETÁLLAPOT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI • Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulás jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét • A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a környezeti állapotjellemzők is jelentős területi különbségeket mutatnak
A FENNTARTHATÓSÁG HÁROM „MINŐSÉGE” • A gazdasági növekedés szétválasztása a környezetterhelés és a természeti erőforrás igénybevétel mértékétől (decoupling) • Fenntartható, harmonikus térszerkezet kialakítása (Kárpát-medence, tájegységek) • Az időtényező, a változások egymáshoz viszonyított dinamikája (fejlődés – hosszú és rövid távú érdekek, politikák)
A FENNTARTHÓSÁGI STRATÉGIA KOMPONENSEI • „Jó kormányzás”(politikák integrációja, nemzedékek érdekegyeztetése, elemzés és értékelés, célok és mutatók, Intézményrendszer és koordináció érintettek részvétele, ellenőrzés és értékelés) • Fenntarthatóság a szektorális és közpolitikákban(agrárium, vidékfejlesztés, régiópolitika, közlekedés, termelési és fogyasztási szerkezet, energia) • A fenntarthatóság összehangolása a liszaboni prioritásokkal (versenyképesség, tudásalapú társadalom, társadalmi kohézió, intézményrendszer)
ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK:Definíciós vita nélkül • Gyönge – belátó - erős fenntarthatósági vita lezárása nélkül is lehet és kell cselekvéseket, intézkedéseket tervezni, amelyek bármilyen scenárió része kell legyenek. A fenntarthatóság definíciója nélkül is kijelenthető: túl sok anyag és energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk – ez fenntarthatatlan: az erőforrás használat és a gazdasági versenyképesség kapcsolata stratégiai kérdés a közpolitikák kidolgozásakor • A technológiai fejlesztést társadalmi átalakulással szükséges összekapcsolni, azaz az erőforrások korlátosságát az innováció motorjaként kell kezelni
ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK:Szétválasztás („decoupling”) • „Decoupling”: elengedhetetlen a magyar gazdaság fajlagos anyag és energiatartalmának folyamatos csökkentése. Ez a mutató fejezheti ki a legszemléletesebben a gazdasági növekedés és a környezetterhelés szétválását • Integrált fenntarthatósági programindikátorként javasolható pl. a GDP növekedés minden százaléka a termelés anyag és energiatartalmának ennél kevesebb pl. félszázalékos csökkentésével valósuljon meg.
ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK:Ökológiai és társadalmi célok összhangja • A foglalkoztatás fenntartása vagy növelése és az ökológiai terhelés csökkentésének összekapcsolása: az adózás „zöldítése” • A környezeti erőforráshasználat adótartalmának emelésével egyidejűleg ugyanilyen nagyságú közteher csökkenés támogassa a munkaerő olcsóbbá tételét
ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK:Programstratégia alkotás I. • A fenntarthatóság programstratégiájának kívánatos jövőképekből kell kiindulni pl. távlati célállapotokból is deriválva teendőket • Praktikusan a jelenlegi trendeket is tartalmaznia kell ezeknek a narratíváknak
ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK:Programstratégia alkotás II. • A jövő bármennyire homályos nyilvánvaló iterációs megközelítés szükséges több területen:- klímastratégia és politikák szükségesek a társadalomszervezés minden területén - regionalitás támogatása szükséges a fenntartható térhasználat érdekében a gazdasági, társadalmi, intézményi szerveződésekben
IDŐHORIZONTOK Időhorizontok- 2010-ig kiigazítás- első dekád: a következő „hét éves terv”- távlati célállapot 2050 A rövidebb távú programok elmozdulásánakirányát és mértékét a távlati célállapothoz viszonyítva kell értékelni Az elmozdulás világos és kommunikálható méréséhez fenntarthatósági indikátorok szükségesek
Köszönöm a figyelmüket, és várom a kérdéseiket, megjegyzéseiket, kiegészítéseiket, amelyekre remélhetőleg válaszolni tudok.