110 likes | 267 Views
Prinz Gyula élete; utazásai, és művei. Született: Rábamolnári, 1882. január 11. Meghalt: Budapest, 1973. december 31. geológus-geográfus, néprajzkutató, a Tien-san kutatója.
E N D
Prinz Gyulaélete; utazásai, és művei • Született: Rábamolnári, 1882. január 11. • Meghalt: Budapest, 1973. december 31. • geológus-geográfus, néprajzkutató, a Tien-san kutatója
„...ha megcsap a Tárim-medence száraz, forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fennsíkok, a csendes pamírok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem.” Részlet a szerzõ Utazásaim Belsõ-Ázsiában c. könyve elõszavából (1911)
Élete • Apja, Prinz József vasutas, állomásfőnök volt. Édesanyja, síkabonyi Angyal Franciska, nemesi családból származott. A harmadik gyermekként született Prinz Gyula középiskolai tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten végezte. 1900-ban a budapesti I. kerületi gimnáziumban tett érettségi vizsgát. A német nyelven tökéletesen beszélő Prinz Gyula München-ben is tanult. Egyetemi éveit Breslauban (ma: Wroclaw) fejezte be, és 1903-ban ott lett tanársegéd. • http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/p/prinz.htm
1908-ban lett a leíró földtan magántanára. 1912-ig a budapesti tudo-mányegyetem föld- és őslénytani intézetében tevékenykedett.1912 és18 között az Erzsébet Tanárképző főiskola tanára volt, majd két esztendőn át a pozsonyi, 1920-41 között a pécsi, 1941-45 között pedig a kolozsvári egyetem ny.r. tanáraként dolgozott. 1945-58-ig, nyugdíjba vonulásáig a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető professzoraként működött.1904-ben lett tagja a Magyar FöldrajziTársaságnak, ahol alelnöki (1920-22) és főtitkári (1923-24) funkciókat is betöltött. 1930-ban lett a társaság tiszteletbeli tagja, s 1952-ben választották meg örökös tiszteletbeli elnöknek. • http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/utazok/prinz.php
Meghatározó esemény volt életében az az 1906-os közép-ázsiai expedíció, amelyen Almásy György meghívására vett részt. Ennek során tanulmányozta és térképezte a Tien-San hegység számos vonulatát, valamint a magas hegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire keresett választ. Megállapításai azóta is helytállóaknak bizonyultak. [A háttérben a Tien-San hegység látható.] • http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/utazok/prinz.php
1909. április 2-án, az MTA 4000 koronás támogatásával indult második középázsiai expedíciójára.Az Akbura, a Taldik és a Kursab folyók völgyében hordalékkúpokat és folyóteraszokat tanulmányozott. • http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/p/prinz.htm
A Tien-san feltárójaként és legjelentősebb kutatójaként nemzetközileg is számottevő eredményekkel gazdagította az egyetemes földrajztudományt és a leíró földtant. Átfogó geológiai szelvényeket készített a Narin és a Jarkand-darja, valamint az Alaiku-szürt és a Terekdavan vidékéről. Tisztázta, hogy a Ferganai-hegylánc csapásvonala nem redőzéstengelyt követ, hanem törésrendszer eredménye. Külön figyelmet érdemelnek glaciológiai kutatásai. Elkészítette a Tien-san általa bejárt területéről a pleisztocén eljegesedés 1:2000000 arányú átnézetes térképét. Szintvonalas hegyszerkezeti panorámarajzai egyedülállóak. 2280 km-es Tien-san-i utazásai ismeretlen térképfoltokat töltöttek ki tartalommal. A szovjet geográfusok Prinz tanulmányait Kirgizia és Kazahsztán földrajzának alapvető irodalmaként becsülték. http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/p/prinz.htm
Úti jegyzetek Közép-Ázsiából. Földr. Közl., 1906., 1907., 1908., • Néprajzi megfigyelések a Tien-sánban. MNM Néprajzi Oszt. Ért. IX., 1908., • Die Vergletscherung der nürdlichen Teiles des zentralen Tien-schan Gebirges. Mitt. d. k. u. k. Geogr. Ges. f. Wien, 1909., • Beiträge zur Morphologie des Kuldschacr Nan-schan. Mitt. d. k. u. k. Geogr. Ges. f. Wien, 1911. • Utazásaim Belső-Ázsiában, Budapest, 1911., MŰVEI • Ázsia szívében. Budapest, 1911., • A Magas Tiensan. Magyar Állami Földtani Int. Évk. 33. 1939., • Zentralasiatische Landschaftstypen. Földr. Közl., 1939., • Utazásaim Belső-Ázsiában. Nagy Turán földrajzi ábrázata, Budapest, 1945., • Hat világrész földrajza, Budapest, 1943., • A földrajzi és természeti adottságok a városépítésben, Budapest, 1954., • Városföldrajz, Budapest, 1955. • Magyar földrajz, Budapest, ? • http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/p/prinz.htm
ÖsszefoglalásA középiskola hat osztályát Nagykanizsán végezte a főgimnáziumban. Érettségi után a budapesti, majd a boroszlói egyetemen tanult. 1904-ben doktorált; 1908-ban a budapesti tudományegyetemen a leíró földtan magántanárává minősítették. Több közép-ázsiai expedícióban vett részt (1906-1907; 1909), skóciai és izlandi tanulmányutat tett a földkéreg szerkezetének tanulmányozására. A háború után egyetemi tanár volt a pozsonyi (1918-19), a budapesti (1919-23), a pécsi (1923-40) és a kolozsvári (1940-44) tudományegyetemen. 1945-57 között a szegedi egyetem földrajz tanszékének vezetője. Kiváló földrajztudós és oktató volt. A földszerkezet vizsgálata mellett településföldrajzzal és városmorfológiával is foglalkozott. 1920-tól alelnöke, majd elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, 1935-1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja. • http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=704
A csapat tagjai: • Zawiasa Robert • Kis Dániel • Nemeth Dávid • Jakab Tamás • Takó Patrik