110 likes | 205 Views
ROMANIA. Maros megye , Marosvasarhely , iskolank. Iskolank , a Dacia gimnazium. Marosvasarhely.
E N D
ROMANIA Marosmegye, Marosvasarhely, iskolank
Marosvasarhely • Marosvásárhely(romanulTârgu Mureș, nemetulNeumarkt, Neumarkt am Mieresch, erdelyiszasznyelvenNai Muark, latinulNovum Forum Siculorum, Agropolis, Areopolis) municipiumRomaniaban,Marosmegyeben. A szekelysegfővárosa,muvelodesi,ipari,kereskedelmi, Kozlekedesi, oktatasiés szellemiközpontja. Az egykori Marosszék,Maros-Torda vármegyemajd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megyeszékhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezetközpontja. Lakosságát tekintve Romániatizenhatodik[3], Erdélyhatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.
. A székelység fővárosa, művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonóm Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye, a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Románia tizenhatodik[3], Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll Romániában, megelőzve Kolozsvárt.
A Kulturpalota • A KultúrpalotaMarosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. • A Kulturpalota ma tobbmuvelodesiintezmenynekotthona (AllamiFilharmonia, MarosMegyeiKonyvtar, MuveszetiMuzeumeskeptar, a TortenelmiMuzeumallandokiallitasa) • A tukorteremablakairaballadakatfestettek • Tukorterem • Belso hall
A marosvasarhelyiVar • 1492-ben epittettekieroditmenyetBathoryIstvanvajda. Ugyanitt, 1602-1652 kozott, BorsosTamasvarosbirovezetesealattfelepul a marosvasarhelyi var. A tekintelyes, teglabolepultvarfalszabalytalanotszogetzar be, a torespontokban, illetve a falakmenten het bastyaval. Kozulukotnevet a varepitestes a vedelmetvallalocehektol: a vargak(1620), a szucsok(1629), a kadarok(1632), a szabok(1640), es a meszarosokcehetol (1656) kapta. A XVIII. szazadban a varatosztrakhelyorsegfoglalja le. Ekkorepul a kapubastyavalszemben a barokkepulet, majd a XVIII. szazadelejeigtobb mas katonaiepulet. • : • Szabokbastyaja • Kapubastya • Kisbastya
A marosvasarhelyiallatkert • A marosvásárhelyi állatkert (románul Zoo Tîrgu-Mureș) a Somos-tetőn, a várostól északkeletre, 488 méter tengerszint felettimagasságban található. 1960-ban alapították. Nyitáskor csak tíz állat élt a állatkertben: 3 farkas, 2 medve, 2 vaddisznó, 2 fácán és egy őz. Ma már öt részre tagolódik: emlősök, ragadozók, növényevők, madarak és trópusi kisállatok.
Marosmegye • Maros megye (románulJudețul Mureș, németül Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje. Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. • Fekvése • Maros megyeRomániaközépső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.
Romania • Románia (románul România) kelet-közép-európaiállam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldovahatárolja, nyugatról Magyarországés Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja. • Növény- és állatvilág • Romániában található Európa leggazdagabb flórája (növényvilága). Állatvilága: a Kárpátokban igen nagy létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve a városokba is bemennek néha, de ez igen ritka, és főleg hideg, élelemben szegény telekre jellemző. Halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.
Duna delta • Összesen 1456 állatfaj lakja a vidéket. Több mint 300 madárfaj él a területen, amelyből 176 itt is költ. Érdemes kiemelni a 2500 párt számláló pelikán telepet, amely, egyedülálló Európában. A 45 édesvízi halfaj közül a legnagyobb testű a viza, amely régen míg a víz tisztasága megengedte, akár Budapestig is felúszott. Az 1473 fajt számláló növényvilág szintén értékes. Főleg a különböző élőhelyek társulásainak életbetartása fontos feladat.