Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra

1. Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra Zsubrits Attila Sopron, 2005. 05.27.

2. A gyermek társas viselkedését formáló hatások Óvodai környezet, óvodai csoport Az anya-gyerek kötődés Az óvodás gyermek társas viselkedése Családi kötődések Társkapcsolatok A gondozók szociális kompetenciája Óvodapedagógus és gyerek kapcsolat

3. A anya-gyermek kötődés néhány összetevője • A korai anya-gyerek kapcsolat tapasztalatai jelentősen meghatározzák későbbi társas viselkedésünket (interakciós stílus, kötődési biztonság) • A kötődés, attachment: erős érzelmi kötelék Bowlby: egy másik személy közelségének a keresése és a kapcsolat fenntartása • A kisgyerekek különböző kötődési típusokba sorolhatók: biztonságosan kötődők, bizonytalanul kötődők. • Az érzelmi kötődést befolyásoló körülmények: 1. gyermekgondozási szokások (kulturális különbségek) 2. a gyermek temperamentuma, személyiségjegyei, testvérsorban elfoglalt helye

4. Abiztonságosan kötődő óvodások jellemzői: Népszerűbbek a csoportjukban Több baráti kapcsolattal rendelkeznek Inkább lesznek irányító személyek Kezdeményezőbbek A bizonytalanul kötődő gyerekeket gyakrabban utasítják el, kevésbé kedvelik, visszahúzódóbbak passzívabbak. A biztonságos kötődés hatása a későbbi társas helyzetre

5. A szociális kompetencia fogalma • A szociális megismerés, a szociális motívumok, a társas készségek, képességek, a társas viselkedés komplex rendszere, aminek következtében sikeresek lehetünk az interperszonális kapcsolatokban. • Öröklött és tanult összetevői vannak. • Fejlődésében a kortársak és a felnőttek egyaránt részt vesznek

6. Személyes kompetencia Éntudatosság(érzelmi tudatosság, önértékelés…) Önszabályozás (önkontroll, alkalmazkodás) Motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus…) 2. Szociális kompetencia Empátia Társas készségek (kommunikáció, konfliktuskezelés, kooperáció…) Érzelmi kompetencia szerkezeteGoleman, 2002)

7. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők 1. Az egyén személyisége 2. Családi szocializáció 3. Nevelési-oktatási intézmények

8. A szociális kompetenciát támogató személyiség összetevők • pozitív önértékelés • aktív közreműködés • mások elfogadása • hatékony kommunikáció • problémamegoldó képesség • nyitottság • egyéni és csoport érdekek összeegyeztetésének képessége

9. Kedvező családi hatások a szociális kompetenciára • Pozitív szülő-gyermek viszony • Szülők szociális kapcsolatrendszere • Az anya és apa szociális kompetenciája • Erős kötődés az anyához • A család magas önértékelése • Megfelelő szülői elvárások • Pozitív szülői modellnyújtás • Meleg, elfogadó, támogató családi környezet.

10. Az óvodáskor előtti kortárs kapcsolatok sajátosságai • Interakciós szándék: másikra figyelés, figyelem fenntartása, kezdeményezés, válaszolás. • Versengés majd kölcsönös közeledési igény. • A párok visszatérően közösen használnak játékokat, tárgyakat. • Már ebben az életszakaszban lehetnek népszerűbb, „sztárolt” gyerekek, akikkel szívesebben játszanak mások.

11. Az óvodások társulásainak jellemzői • A gyerekek kapcsolódásait rokonszenvi- ellenszenvi viszonyulások, aktuális érdekek, külső jegyek alakítják. • Az együttlét kezdetben gyorsan változik és rövid ideig tart az adott helyzethez igazodva. • Később tartósabb, szorosabb kapcsolatok jönnek létre. • Megfigyelhető a nemek szerinti elkülönülés. A párkapcsolatok lányoknál gyakoribbak és tartósabbak. A lányok csoportképződése lassabban történik és képlékenyebb.

12. Az óvodai csoport hatása Biztosítja: • a valahová tartozás érzését, • védelmet és biztonságot, • az önazonosság érzését, • az összetartozás élményét, • az együttesen végzett tevékenység örömét, • interakciós és kommunikációs lehetőséget.

13. Az óvodai csoport néhány sajátossága • A csoportdinamikai törvényszerűségek érvényesülése. • Már az átpártolást megelőzően, ebben az életkorban találkozunk stabil kapcsolatokkal. • Megjelenik a kortársak befolyásoló hatása. • Csoport szerepek: irányító, alkalmazkodó, magányos, elutasított gyerekek, bűnbak szerep.

14. Az elutasított gyerekek típusai(Vajda Zsuzsa, 2002) • Agresszív gyerekek • Előnytelen külsővel rendelkezők • Éretlenül, különcmódon viselkedők • Átlagosan viselkedők

15. Az óvodapedagógus-gyerek kapcsolat • Az óvónő részben átveszi az anya szerepét. • Azonosulási mintaként szolgál. • Személyiségével, viselkedésével, nevelői attitűdjével, stílusával formálja az egész közösséget, a társas kapcsolatokat. • Az óvónő személyiségének jellemzői • A nevelő stílusa

16. Nevelői stílusok és szociális kompetencia • A tekintélyelvű nevelők jellemzői: hagyományos értékrend, korlátozás, büntetés preferálása. Hatalom éreztetése, engedelmességre szoktatás. Következménye: hiányos társas készségek, kezdeményezés hiánya, önállótlanság. • Határozott, irányító nevelők: kölcsönösség, testi fenyítés mellőzése. Magyarázat, kompromisszumkészség. Önállóságra ösztönözés, magas követelmények támasztása. Következménye: önállóság és szociális hatékonyság. • Túlzottan engedékeny nevelők: nagyfokú szabadság, alacsony színtű követelmények, fegyelmezés hiánya. Következmény: éretlenség, felelőtlenség a társas kapcsolatokban.

17. Az óvodapedagógus kedvező viszonyulása • A gyerekek eltérő társulási igényeinek, elfogadása • A gyerekek közötti interakciók facilitálása • A gyerekek kölcsönös választásainak tiszteletben tartása • A létrejött csoportosulások elfogadása • Pozitív légkör kialakítása, fenntartása. • Felelősségvállalás valamennyi gyermekért

18. A társulásokat serkenti: Az óvoda szervezeti kultúrája A napirend eseményei A benti foglalkozások Homogén csoport Demokratikus légkör Az óvónő pozitív viszonyulása A társulásokat gátolja: Szervezetlenség Az időbeosztás lazítása Az udvari foglalkozások Heterogén életkori csoport összetétel. A társkapcsolatok stabilitását segítő és gátló körülmények

19. A felnőttek furcsák néha. Azt hiszik, elég összeterelni két „alkalmas korú” gyereket, és a két gyerek automatikusan jó haver lesz. Szeretném összeterelni papát találomra egy „alkalmas korú” bácsival és megnézni, összehaverkodnak-e - biztosan nem akarna engem se többé összeterelni Ulla-Gullával például. Sokkal szívesebben játszom Lill-Pärával, pedig Lill-Pära kis tökmag, de ugyanazt szereti és ugyanazt utálja, mint én • Ulla-Gullát például. (Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha)

20. Siv Widerberg: Szerelem Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem teszik a nagy, vörös és elálló fül.