500 likes | 887 Views
X. Hungarikum Borok Konferencia Izsák, 2011. május 6. HUNGARIKUM SZŐLŐFAJTÁK SZEREPE A MAGYAR SZŐLŐ-BOR ÁGAZATBAN. Hajdu Edit BCE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutatóállomás. GLOBALIZÁCIÓ. Földünkön nagy teret hódít, híre nagyvonalú és előkelő, központi kérdése az érdek,
E N D
X. Hungarikum Borok Konferencia Izsák, 2011. május 6. HUNGARIKUM SZŐLŐFAJTÁK SZEREPE A MAGYAR SZŐLŐ-BOR ÁGAZATBAN Hajdu EditBCE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutatóállomás
GLOBALIZÁCIÓ Földünkön nagy teret hódít, híre nagyvonalú és előkelő, központi kérdése az érdek, növeli a termelési kockázatot, veszélyezteti nemzeti kincseinket, szegényíti a biodivertizást és leárnyékolja a „hungaricum”-ok érvényesülését.
„A ‘hungaricum’ (lat.) szó szerint jelenti mindazt, ami magyar, vagy ami a magyarságra vonatkozik.” (Révai Nagy Lexikon, 1914) A ‘hungaricum’ Magyarország területén keletkezett szellemi alkotás és természetrajzi lelet, illetve a magyarság hagyományának terméke. (Bakos, 1973; Zigány, 1973, 1999; Bagossy, 1992; Glatz, 1999)
A HAGYOMÁNY „egy közösségben tovább élő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, felfogás illetve szellemi örökség” (Juhász et al. , 1978) „A hagyomány az, ha értékeket szolgálva valamit átadunk. S a hagyomány akkor érték számunkra, ha megbecsüljük és megbecsültetjük, szolgáljuk és felelősséggel a következő nemzedékeknek értékként továbbadjuk.” (Ladocsi, 1999)
Hagyomány útján alakultak a „hungaricum”-ok, amelyek a Kárpát-medence és a benne élő népek, legfőképpen a magyarság elidegeníthetetlen termékévé váltak.
Ha ez így van, akkor „hungaricum”-ok az ősi fajtáink,mert a Kárpát-medence szülöttei, vagy ott évszázadok alatt meghonosodtak, illetve az új fajták,mert ezek magyar szőlőnemesítők szellemi termékei.
A szőlőnevek is a „hungaricum”-ot gazdagító nyelvi kincseink őrzői, de egyben áruló jelei a szőlőfajták korának, termesztési helyének.(Kiss, 1991) 1590-ben „bakator”, „gohér”1623-ban „furmint”1708-ban „kövér”, „ketske-tsetsű”, „romonya”, „leány-szőlő”1744-ben „hárslevelű”1780-ban „kadarka”
Magyarország ökológiai adottságai A szőlőtermesztés északi határa az un. „szőlővonal”, melyen belül fekszik Magyarország. Uralkodó éghajlat: kontinentális. szubkontinentális hatás: Tokaj-hegyaljai bv. (Furmint, Hárslevelű) Mátraaljai bv. (Furmint)szubmediterrán hatás:Duna-Borrégió (Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, Piros szlankamenka) Pécs (Cirfandli) Villány (Kadarka)
Magyarország talajtípusai - dunai eredetű meszes homok / mezőségi és réti talajok- nyirok talaj / lösz, riolit és andezit- mészkő, dolomit, gránit, bazalt- pannonagyag, pannonhomok- lösz- barna erdőtalaj- homokkő, werfeni pala, kristályos pala- kavicsos agyag- podzolospszeudoglejes talaj
A nyugalmi időszak léghőmérsékleténekmin. és max. értékei 1985/1986 telén
A csapadék havi mennyisége és napi megoszlásaKecskemét, 1995.
Regionális és őshonos szőlőfajták területe Magyarországon 2010-ben (HNT, 2010)
MATHIÁSZ JÁNOS (1838-1921) Csaba gyöngye, Szőlőskertek királynője muskotály, Cegléd szépe, Ezeréves Magyarország emléke, Mathiász Jánosné muskotály KOCSIS PÁL (1884-1967) Irsai Olivér, Attila, Glória Hungariae, Kocsis Irma POCZIK FERENC Pannónia kincse
DR. SZEGEDI SÁNDOR (1921-1986) Éva, Favorit, Kósa, Melinda, Narancsízű, Téli muskotály,Esther, Fanny, Lidi, Pölöskei muskotály, Teréz DR. FÜRI JÓZSEF (1932-1988) Refrén Közreműködő munkatársak:dr. Hajdu Edit, dr. Kozma Pál
KURUCZ ANDRÁS (1924-1976)KWAYSSER ISTVÁN (1915-1982) Ezerfürtű, Jubileum 75, Karát, Kármin DR. HAJDU EDIT Generosa, Gesztus, Szirén Trilla
DR. CSIZMAZIA DARAB JÓZSEF Aletta, Bianca, Göcseji zamatos, Zalagyöngye, Medina DR. BAKONYI KÁROLY Cserszegi fűszeres, Nektár DR. KOZMA PÁL Csillám, Viktória gyöngye, Duna gyöngye, Bíborkadarka, Palatina, Kozma Pálné muskotály DR. KOLEDA ISTVÁN - DR. TAMÁSSY ISTVÁN DR. KORBULY JÁNOS Kunleány, Odysseus, Orpheus, Pegazus stb.
IFJ. DR. KOZMA PÁL új rezisztencia nemesítési program indításalisztharmat és egyéb gombabetegségekkel szembeni rezisztenciáraKismisvatkanagénforrás felhasználásával
Nemesített magyar eurázsiai szőlőfajták területe Magyarországon 2010-ben (HNT, 2010)
Nemesített magyar rezisztens szőlőfajták területe Magyarországon 2010-ben (HNT, 2010)
Az államilag minősített szőlőfajták és klónok megoszlása (MgSzH, 2010)
A „hungaricum” szőlőfajták területi részaránya Magyarország borvidékeinek szőlőterülete: 71.754 ha ebből a „hungaricum”-ok területe: 40.200 ha világ és egyéb fajták (44%) hungaricum fajták(56%)
A „hungaricum” szőlőfajták területének fajtacsoportok szerinti megoszlása nemesített rezisztens fajták(16%) regionális fajták(34%) nemesített eurázsiai fajták(18%) őshonos fajták(32%)