India szerepe a világgazdaságban

1. India szerepe a világgazdaságban

3. Néhány adat(forrás: CIA World Factbook) • terület: 3,2 millió km² (7.) • népesség: 1,2 milliárd fő (2012) (2.) 94,5%-a 65 év alatti (!) • GDP (vásárlóerő-paritáson): 4,4 ezer Mrd USD (2011) (3.) • GDP/fő (vásárlóerő-paritáson): 3700 USD (2010) (161.) • reál GDP-növekedés: 7,8% (2011) • munkanélküliségi ráta: 9,8% (2011) • inflációs ráta: 6,8% (2011)

4. Néhány adat(forrás: CIA World Factbook) • FDI-állomány: 225 Mrd USD (2011) (20.) • devizatartalék: 346 Mrd USD (2011) (7.) • külső adósság: 267 Mrd USD (2010) (29.) • a lakosság 25%-a él a szegénységi küszöb alatt

5. Néhány adat(forrás: CIA World Factbook) • 28 állam, 7 terület • 2 hivatalos nyelv (hindi, angol) + 22 elismert nem- zeti nyelv + regionális nyelvek, dialektusok • vallások (2001): 80,5% hindu 13,4% muszlim 2,3% keresztény 1,9% szikh 0,8% buddhista

7. Rövid történeti áttekintés

8. Történeti áttekintés • Kr.e 2800 – Kr. e. 1800: Indus-völgyi civilizáció • Kr. e.1900-Kr.e.500: védikus civilizáció • árja, perzsa, görög, szkíta, párthus, hun,iszlám inváziók ↓ Mogul-birodalom (1526-1857)

9. A gyarmati korszak • XV.sz.-: az európai nagyhatalmak keresk-i ügynöksége-ket hoznak létre az indiai partvidéken - portugálok: Goa, Diu, Daman, Bombay - hollandok: Travancore, Ceylon - franciák: Pondicherry - britek: Surat, később Madras, Bombay, Calcutta • 1600: a Brit Kelet-Indiai Társaság (BKIT) megalapítása fő célja (kezdetben): a kincstár gyarapítása - olcsó nyers- anyagok, pl. drágakövek ill. a textilipari cikkek

11. A gyarmati korszak • a gyarmati versengésben az angolok győznek - 1757: Bengália elfoglalása - az 1850-es évekre: az indiai szubkontinens túlnyomó része a kezükben van • 1857-58: szipojlázadás - az indiai katonák lázadása az angol hadseregben ↓ A BKIT feloszlatása, India köz- vetlenül a Brit Korona irányítása alá kerül → a brit adminisztráció kiépülése

12. A gyarmati korszak Értékelés - brit szemszögből • India nyersanyagforrás, katonai utánpótlás + piac az angol ipari termékek számára Értékelés - indiai szemszögből • a brit adminisztráció átvétele,gazdasági modernizáció de: lassú iparosodás (1920: a munkaerő 1%-a dolgozik gyárakban), bár a kézműipar visszaszorul okok: képzett munkaerő hiánya (sok analfabéta) az infrastruktúra fejletlensége (vasút, de: brit érdekek) a pénzügyi források hiánya

13. India függetlenné válása • 1885: az Indiai Nemzeti Kongresszus megalapítása – egy szűk, anglicizált elit politikai követelései • 1920: Mohandas K. Gandhi lesz a párt egyik vezetője → tömegmozga- lom a brit elnyomással szemben - erőszakmentesség - polgári engedetlenség - az angol áruk bojkottja Mahatma Gandhi (1869-1948)

14. A független India • 1947. augusztus 15.: India függetlenné válása (első miniszterelnöke: Ja-waharlal Nehru, 1964-ig) • mohamedánok ↔ hinduk: Brit Indiából nem egy, ha-nem két ország lesz, India és Pakisztán vita: Kasmír

15. India – a felosztás előtt és után

16. Dzsawáhárlal Nehru , India első miniszterelnöke (1947-1964)

17. A független India gazdasági fejlődése

18. A gazdasági fejlődés szakaszai I. a szocialista kísérletezés időszaka (1950/51-1979/80) • az állami szerepvállalás növekedése • a magánvállalatok tevékenységének korlátozása • a befelé fordulás és önellátásra törekvés II. a piaci reformok időszaka (1980/81- ) • India új növekedési és fejlődési szakaszba lép • kezdetben óvatos, 1991/92-től radikálisabb reformok • nőtt az ipari termelés • kereskedelmi nyitás → kezdetét veszi az ország foko-zatos világgazdasági integrációja

19. I. A szocialista kísérletezés időszaka (1950/51-1979/80)

20. nem európai értelemben vett szocializmus! (a politikai rendszer végig polgári demokrácia maradt, indiai sajá-tosságokkal) • a szovjet modell hatása csak a gazdaságban érvénye-sült, de végül a magántőkére és az erős állami szektor kombinációjára támaszkodó (ún. vegyes) gazdasági rendszer alakult ki • a gazdasági modell 3 alapeleme: - a tervezés - az állami szféra túlsúlya - a bonyolult engedélyeztetési rendszer

21. Tervezés • 1950: a Tervezési Bizottság megalakítása (ötéves ter-vek: 1951-1955; 1956-1961) • a kormányzati beruházásokat az ipari (nehézipari) ága-zatokba koncentrálják • a hangsúlyok változtak, de a tervezés rendszere máig érvényben van (2007-2012)

22. Az állami szféra túlsúlya 1948: Iparpolitikai Határozat az iparágakat 3 csoportba so- rolja: állami, vegyes és magán • a stratégiai ágazatokat (bányászat, energiaszolgáltatás, közlekedés, távközlés, nehézipar) államosították • más ipari ágazatokban magánvállalkozások vagy állami-magán vegyesvállalatok létesülhettek A mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban nem valósult meg az állami szektor túlsúlya, de közvetett ellenőrző me- chanizmusok működtek (ár- és iparpolitikai rendelkezések).

23. Ipari és kereskedelempolitikai engedélyek • az új üzemek létesítését, egyes termékek gyártását és a megtermelt árumennyiséget állami engedélyekhez kö-tötték, de ezekhez kevesen juthattak hozzá • önellátásra törekvés, importhelyettesítő iparfejlesztés→ magas importvámokkal, valutakorlátozásokkal és más nem vámjellegű intézkedésekkel korlátozták a külföldi ter-mékkínálatot • a számtalan előírás miatt az időszak aLicence Raj (enge-dély uralom)elnevezést kapta

24. Eredmények • az időszakot a GDP alacsony, évi 3,5% körüli átlagos növekedése jellemezte, míg az egy főre jutó GDP csak 1,3%-kal nőtt → „hindu növekedési ráta” • okok: a gazdaság alacsony teljesítőképessége + a gyors népességnövekedés • kormányzati fogyasztás és beruházás ↑ • lakossági fogyasztás és beruházás ↓ • gazdasági növekedés szempontjából az időszak további két szakaszra bontható: 1951/52-1964/65 1965/66-1979/80

26. II. India a piaci reformok útján (1980/81-2003/04)

27. a gazdasági növekedés mértéke és a reformok mélysé-ge szempontjából az időszak két szakaszra bontható: 1980/81-1990/91: óvatos reformok 1991/92-2003/04 a piaci reformok felgyorsulása • enyhítettek az ipari termelés, a befektetések és a külke-reskedelem állami ellenőrzésén • az importhelyettesítés helyett exportösztönzés • gyorsuló gazdasági növekedés → India új növekedési fázisba lépett

28. Eredmények • a GDP évente átlagosan 5,8%-kal bővült → „bharatija növekedési ráta” • az egy főre jutó GDP éves átlagban 3,7%-kal emelkedett (növekvő lakosságszám mellett) • nőtt a lakossági fogyasztás • csökkent a szegénységi küszöb alatt élők részaránya • a kormányzati beruházások ↓, a magánberuházások ↑ • technológiaimport → termelékenységnövekedés

29. A nyolcvanas évek óvatos reformjai • 1979-es olajválság → fizetési válság → India az IMF készenléti hitelének felvételére kényszerült • cserébe: az IMF az ipari és kereskedelmi szabályozások enyhítését kéri A legfontosabb intézkedések • az importengedélyezési rendszer fokozatos liberalizációja • exportösztönző intézkedések bevezetése • az ipari engedélyeztetés rendszerének enyhítése

30. India legmeghatározóbb miniszterelnökei Lal Bahadur Shasztri (1964-1966) Radzsiv Gandhi (1984-1989) Indira Gandhi (1966-1977; 1980-1984) Naraszimha Rao (1991-1996)

31. 1991. évi fizetési mérleg válság • gazdasági növekedés, de számos probléma: - nő a költségvetési deficit - nő az államadósság - Öböl-háború → olajárak ↑, a világkereslet ↓ a szovjet piac összeomlása → ker-i deficit ↑ - belső politikai instabilitás (R.Gandhi meggyilkolása) • 1991. június: India valutatartalékai 2 heti importot fedez-tek, magas infláció (16,7%), lassuló gazd-i növekedés → India újra IMF-hitel felvételére kényszerül → az új kormány stabilizációs és strukturális reformprogra-mot dolgoz ki

32. A kilencvenes évek átfogó reformjai • 1991 júliusától: azonnali megszorító intézkedések és a rúpia kb. 25%-os leértékelése → a költségvetési hiány jelentősen csökkent • lényegi változások a gazdaságpolitikában: a gazdaság belső liberalizációja és külpiaci nyitása előrehaladt • a reformok Dr.Manmohan Szingh pénzügyminiszter nevéhez fűződtek, megvalósításukhoz a kínai példa is ösztönzést nyújtott

33. Dr. Manmohan Szingh (1932-), 1991-ben pénzügyminiszterként az indiai gaz-daságliberalizáció elindítója, 2004 májusától India miniszterelnöke, 2009-ben újraválasztották

34. A kilencvenes évek átfogó reformjai A legfontosabb intézkedések • az ipar 80%-át megnyitották a magánberuházások előtt • az állami nagyvállalatok esetében elindul a privatizáció • az ipari engedélyeztetési rendszert néhány kivétellel minden iparágban felszámolták • a fogyasztási cikkek kivételével eltörölték az importenge-délyezést valamint a kvótarendszert és felszabadították a technológiaimportot

35. A kilencvenes évek átfogó reformjai • kiszélesítették a külföldiek befektetési lehetőségeit (eltör-lik a 40%-os küszöböt) • 1994 februárjában a rúpia konvertibilissé vált a fizetési mérleg folyó tételeire • a vámtarifák is csökkennek (1990/91: átlagosan 113%, 1995/96-ra 50%, 2007-re 15%) • eredmény: a növekedés a 80-as évek bővülésének üte-ménél is gyorsabb

36. A gazdasági növekedés III. szakasza (?): 2003/04-2007/08 • a GDP-bővülés üteme tovább gyorsult (9%-ra), az egy főre jutó GDP 7,2%-kal nő • okok: a hazai beruházási és megtakarítási ráta javulása, a lakossági fogyasztás bővülése • a 2008/2009 illetve 2009/10-es üzleti év: átmeneti vissza-esés (a GDP csak 6,7% illetve 7,2%-kal nőtt)

37. Vita a növekedés mozgatórugóit illetően Mi állította az indiai gazdaságot növekedési pályára? A 80-as évek üzletpárti reformjai • a kormányzati intézkedések célja a nagy állami és ma-gánvállalatok megerősítése volt, de a külpiaci nyitást és a verseny erősödését csak kismértékben tették lehetővé • az óvatos lépésekből az ipar profitált, nőtt a feldolgozó-ipar termelékenysége, magánvállalatok befektetési rátája • a reformok jelentősen megnövelték az indiai gazdaság növekedési potenciálját

38. Vita a növekedés mozgatórugóit illetően A 90-es évek liberalizációpárti reformjai • 80-as évek intézkedései csak előfutárai voltak a 90-es évek radikálisabb reformjainak • a 80-as évek gazdasági növekedése nem lett volna fenntartható az ország külső és belső eladósodása miatt • a gazdasági liberalizáció és nyitás a 90-es években vett döntő fordulatot vett • az indiai gazdasági növekedés motorjának elsősorban a külkereskedelem liberalizációja tekinthető

39. III. Az indiai gazdaság szerkezete

40. A gazdasági szerkezet változásai a függetlenség elnyerése óta • a primer szektor (főleg mezőgazdaság) GDP-hez való hozzájárulása ↓ • a szekunder és főleg a tercier szektor GDP-hez való hozzájárulása ↑ • ez a gazdaság lassú modernizációját jelzi, de: - a mezőgazdaság jelentős szerepe a foglalkoztatásban - az informális (nem szervezett) szektor jelentősége → alacsony fejlettségi szint és a vidéki lakosság magas részaránya

41. Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez, százalék (1950/51-2009/10) Forrás: Statistical Outline of India 2008/09, Economic Survey 2009/10

42. Mezőgazdaság • teljesítménye ingadozó (ld.: éves csapadékmennyiség) Problémák • alacsony termelékenység és tőkevonzó képesség • az állami beruházások elmaradása • nem megfelelő infrastrukturális háttér ↕ • a világ 4. mezőgazdasági hatalma (Kína, Oroszo., USA) • megművelhető földterület: a 2. legnagyobb ország • a legnagyobb tej-, banán-, és fűszertermelő 2. a cukornád, a búza, a rizs, a tea, a tehéntej és a földimo-gyoró termelését tekintve (FAO, 2008) • a mezőgazd-i és élem.ipari termékek világkereskedelmében való részesedése alacsony

43. Ipar • a gyarmati múlt → az iparosításnak nincsenek meg a fel-tételei • 1947-től az ipari termelés diverzifikációja, de a szigorú ellenőrzések visszavetik a fejlődést • az ipari szektor a reformok nagy nyertese és hozzájárul a gyors gazdasági növekedéshez • a foglalkoztatásban betöltött szerepe kevésbé jelentős (2009-ben mindössze a munkát vállalók 14%-a) • a nagyvállalatok családi jellege • a kis- és középvállalatok jelentősége

44. Ipar • a növekedés motorja a feldolgozóipari ágazat (gépek és berendezések gyártása, fémipar, vegyipar) • De: az ipari termelés ázsiai országokhoz hasonló mérté-kű fellendülése nem jellemző (2010-re a világ 10. legnagyobb ipari hatalma) - a világ 5. lenagyobb acéltermelője - a világ gyógyszeripari termelésének 10%-át biztosítja - az autóipari termelés is fellendült (külf-i vállalatok be-fektetései)

45. A növekedés húzóágazata: a szolgáltató szektor • részaránya a GDP-ben 2009/10-re 57,2%-ra emelkedett (példa nélküli növekedés egy fejlődő ország esetében) • a gyors gazdasági növekedéshez elsősorban ezen ágazat dinamikus fejlődése járult hozzá • hátterében a külföldi kereslet fellendülése áll (az infótechnológiai forradalomnak India az egyik legfőbb nyertese) • ágazat foglalkoztatásban betöltött szerepe kevésbé jelentős (2009-ben a foglalkoztatottak kb. 34%-a)

46. A növekedés húzóágazata: a szolgáltató szektor • a legdinamikusabb fejlődés - a számítástechn-i és szoftverszolgáltatásokat - az IT által lehetővé tett üzleti szolgáltatásokat (back-office tevékenységek) jellemzi India komparatív előnyei (más ázsiai országokhoz képest) • az angol nyelv kiváló ismerete • a magasan kvalifikált, ázsiai viszonylatban is olcsó munkaerő • az indiai műszaki felsőoktatás magas színvonala • a szolgáltatások legfőbb megrendelői az amerikai válla-latok, amelyek számára az időeltolódás további előnyö-ket biztosít

47. IV. Külkapcsolatok

48. 1. Külkereskedelem

49. Árukereskedelem • 1948-49-ben a tea, juta- és gyapotáruk, olajos magvak, bőráruk ill. különböző fémek és ércek alkották az export 71%-át • az import ekkor elsősorban feldolgozott termékekből és gabonafélékből állt • a külker-i mérleg a függetlenség elnyerése óta 2 üzleti év kivételével (1972/73, 1976/77) mindig deficites volt • India áruexportból származó bevételei az 1980/1981 és 2009/10 közötti időszakban 21-szeresükre nőttek → a növekedés mértéke az utolsó évtizedben volt a legna-gyobb

50. India árukereskedelme, milliárd USD Megjegyzés: A 2009-2010. pénzügyi évre vonatkozó adatok nem véglegesek. Forrás: Reserve Bank of India, Directorate General of Commercial Intelligence and Statistics