280 likes | 377 Views
Informatikai rendszerek felépítése. (Gazdasági informatika 1. előadás). Fizikai felépítés. Három fő rétegből áll a rendszer Adatkezelő, kiszolgáló Hálózati adattovábbító réteg Munkaállomás. Hálózat. Kiszolgáló tulajdonságai. Folyamatos üzemelésre alkalmas Redundáns alkatrészek
E N D
Informatikai rendszerek felépítése (Gazdasági informatika 1. előadás)
Fizikai felépítés • Három fő rétegből áll a rendszer • Adatkezelő, kiszolgáló • Hálózati adattovábbító réteg • Munkaállomás Hálózat
Kiszolgáló tulajdonságai • Folyamatos üzemelésre alkalmas • Redundáns alkatrészek • Üzemelés közben cserélhető fődarabok • Hibatűrő háttértárak (RAID) • Nagy tárkapacitás • Nagy teljesítmény • Párhuzamos végrehajtás
Távoli hálózat (WAN) • Telephelyek közti kommunikáció megvalósítására használják • Az adattovábbítást általában külső szolgáltató végzi pl. • Analóg vonal • ISDN • ADSL • TV kábel • Mikrohullámú hálózat • GSM hálózat • ... • Kis sávszélesség (~100kB/s)
Helyi hálózat (LAN) • Kis hatósugarú • A hálózati infrastruktúra a telephely tulajdona • Megvalósítás • Hálózati kábeleken keresztül • URH hálózaton • Nagy sávszélesség (~100MB/s) • Egy telephely gépeinek az összekapcsolására alkalmas
Munkaállomások - terminál • Nem kell teljes értékű számítógép a munkaállomásra • Minden program, még az operációs rendszer is a kiszolgálón fut • A felhasználó csak a kiszolgáló által a hálózaton átküldött képet látja • Csak a kiszolgálóra kell programokat telepíteni • Csak a kiszolgálót kell karban tartani • Nagy hálózati sávszélesség kell a grafikus felületű termináloknak
Munkaállomások – vékony kliens • Egyszerűbb felépítésű kliens elég • A kliensen csak az operációs rendszer és egy speciális „böngésző” szerű program fut. • A kiszolgáló egy pl. HTML szabványú állományokat küld át a hálózaton, amit a kliens megjelenítő programja alakít programablakká • A megvalósításra egy példa: Internet • Kis hálózati sávszélesség is elég • A felhasználói programokat csak a szerverre kell telepíteni
Munkaállomások – hagyományos kliens • Minden programot fel kell telepíteni az összes gépre • Nagy teljesítményű kliensek kellenek • Sok kliens esetén költséges a karbantartás • A terhelés megoszlik a kliens és a szerver között • Közepes hálózati terheléssel működik a rendszer • A kliens gépek is teljes értékű számítógépek
Szoftverek felépítése • A korszerű alkalmazások három rétegből épülnek fel • Adatkezelő réteg • Üzleti logikai réteg • Felhasználói felület • Az adatkezelő réteg a kiszolgálón van, a felhasználói felület a munkaállomáson, az üzleti logikai réteg pedig az aktuális terhelésmegosztás szerint a munkaállomásra és a kiszolgálóra is telepíthető
Adatkezelő réteg • Mindig a kiszolgálón található • Részei • Adatbázis kiszolgáló program • Adatfájlok • Feladatai • Felhasználói programok adatigényének kielégítése • Felhasználói kérések szinkronizált végrehajtása • Adatintegritás biztosítása
Üzleti logikai réteg • Elhelyezkedhet a munkaállomáson, vagy a szerveren is, a terhelésmegosztást lehet az elhelyezéssel szabályozni • Feladatai • Az adatbázisból felolvasott adatokon a szükséges számítások elvégzése (pl. a számlanyilvántartásban nem tároljuk a számlák végösszegét, de a képernyőn meg kell jeleníteni) • Adatok mentés előtt a mentési szabályok szerinti ellenőrzések elvégzése (pl. számla mentése előtt ki kell tölteni a vevő neve mezőt)
Felhasználói felület • A felhasználói felület a felhasználó és a rendszer közti kapcsolattartás eszköze. • Feladata • Adatok megjelenítése • A rendszer által küldött jelzések megjelenítése • Felhasználó folyamatos tájékoztatása a rendszerben történő eseményekről • Lehet grafikus vagy karakteres • Mivel az emberek ezt látják, használják nagy gondot kell fordítani a tervezésére (szoftver-ergonómia)
Informatikai rendszer felépítésének szabályai • Az adatokat egy adatbázisban tároljuk – az adatbázis lehet osztott • Minden információt csak egyszer rögzítünk – a többszörös rögzítés inkonzisztens adatbázis eredményezhet • Az adatokat lehetőség szerint a keletkezés helyén és időpontjában rögzítjük – nem célszerű a papír alapú és informatikai ügyvitelt keverni
Informatikai rendszer kiépítése • Gyakran egy rendszert több telephelyen is használnak ezért több különböző rendszer-felépítési mód létezik • Egy telephely – egy adatbázis • Tükrözött adatbázisok • Tartalmilag osztott adatbázisok • Szerkezetileg osztott adatbázisok
Egy telephely – egy adatbázis • A rendszer egy lokális hálózaton üzemel • Minden munkaállomás a helyi hálózaton csatalakozik a kiszolgálóhoz • A rendszer zárt
1. telephely Több telephely kiszolgálása • A munkaállomásokat egy kiszolgáló szolgálja ki, amely az egyik telephelyen van • Hátránya: folyamatos megbízható távkapcsolatra van szükség 2. telephely Internet
1. telephely 2. telephely Internet Tükrözött adatbázisok • Két telephelyen az adatbázisok szerkezete és tartalma is megegyezik • A változásokat a kiszolgálók automatikusan szinkronizálják • Nincs szükség feltétlenül folyamatos kapcsolatra • Kis sávszélességen is üzemeltethető a rendszer
2. telephely 1. telephely Tartalmilag osztott adatbázisok 1 • Feladatok szempontjából az azonos szerkezetű adatbázisokat tartalmi szempontból felosztják 3. telephely Internet
Tartalmilag osztott adatbázisok 2 • Az adattartalom felosztása funkciók szerint úgy történhet, hogy az 1. telephely a cég központja, a 2. és 3. egy-egy kiskereskedelmi üzlet. Az árucikktörzs karbantartása a központban történik, a 2. 3. telephelyek ezt csak felhasználják • Az üzletek csak a saját számlaállományukat és raktárkészletüket látják, és csak ők képesek azt módosítani • A központ lekérdezheti az üzletek egyesített forgalmi adatait • A három adatbázis logikai egységet alkot
Szerkezetileg osztott adatbázisok • Egy cég több különböző gyártó által készített rendszert használ pl. számlázó, valamint könyvelőprogram • Cégek közti adatcserére van szükség • Az adatbázisok közti közvetlen információcsere nem oldható meg, mert eltérő az adatszerkezet • Csatolófelület (interface) készítése szükséges
Csatolófelületek típusai 1 • Egyszerű szövegfájl • Vesszővel vagy tabulátorral elválasztott mezők • Minden sor egy rekordnak felel meg • Feldolgozási problémák • Az adatátadás nem naplózott • A rendszer túl nyílt • Eltérő nyelvű rendszerek közti adatátadásnál az ékezetes betűk nem mennek át helyesen • Dátum és pénznem típusú adatok kezelése bizonytalan • A megoldás mindig egyedi, nem terjeszthető ki
Csatolófelületek típusai 2 • Köztes adatbázison keresztüli adatátadás • Az információcsere naplózott • Megbízhatóan működtethető a rendszer • Problémák • Köztes adatbázist kell tervezni • Az adatbázist üzemeltetni kell
Csatolófelületek típusai 3 • Szabványos szövegfájlban történő adatátadás (XML, EDI) • Előre definiált az átadandó információ szerkezete, karakterkészlete • A kapott adatok megfelelőségét az üzenet szerkezete garantálja • Előre definiált üzenettípusokkal dolgozhatunk, így elkerülhető a téves feldolgozás • A rendszer átláthatóságát nemzetközi szabványok garantálják
Szoftverek csoportosítása • Iroda-automatizálási réteg • Középvezetői statisztikai modulok • Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer
Iroda-automatizálási réteg • Napi munka során a beosztottak ezekkel a programokkal végzik az adatrögzítést • Ide tartoznak a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és a különböző nyilvántartó programok • Általában a beosztottak használják • Minden elemi információ ami a cég működése során keletkezik, ezen a rétegen keresztül kerül be az adatbázisba
Középvezetői statisztikai modulok • Tipikus felhasználói • Gazdasági irányítás • Kontrolling • Humán erőforrás gazdálkodás • Nem rögzítenek adatokat • Az iroda-automatizálási réteg által összegyűjtött adatokból lehet időszakokra és témák szerint statisztikákat készíteni pl. • Kontírozás • Dolgozók vagy részlegek termelékenysége • Költséghatékonyság
Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer • Stratégiai döntések előkészítését támogató programok • Adatbányászó programok – olyan lekérdezéseket valósítanak meg, amelyek az eredeti rendszerben nincsenek meg • DSS (döntéstámogatás) Az adatok idősor szerinti elemzésével trendeket képes kimutatni • EIS (szakértő helyettesítő rendszer) A felhasználók által adott szabályok és célok szerint az adatbázist vizsgálva folyamatmodellezéssel alternatívákat képes keresni