Közbeszerzési törvény változása – 2006.

1. Közbeszerzési törvény változása – 2006.

2. Bevezetés • Az Országgyűlés 2005. végén megalkotta a 2003. évi CXXIX. Törvény módosításáról szóló törvényt. • Ez 2006. január 15. után megindított eljárások vonatkozásában hatályos. • Jelen előadásban a változás főbb tételei kerülnek bemutatásra az MKI „A közbeszerzés általános ismeretei” központi képzési programhoz igazodóan. • Az előadás során az un. klasszikus ajánlatkérői kört érintő változtatások kerülnek megtárgyalásra, mivel az MKI érdekkörébe tartozó szervezetek ide tartoznak.

3. Alkalmazás köre • 2./A. §: pontosítja az állam, mint tulajdonos értelmezését, azaz egyértelműen a törvény hatálya alá sorolja azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek tulajdonosa az állam.

4. Értelmező rendelkezések • Pontosításra került néhány fogalom, illetve újak kerültek bevezetésre: • Biztonsági érdekkel kapcsolatos beszerzések • Dinamikus beszerzési rendszer • Elektronikus árlejtés • Közbeszerzési műszaki leírás • Postai szolgáltatás és ez alóli kivételek • Versenypárbeszéd • Védett foglalkoztatók

5. Az eljárásba bevont személyek és szervezetek • Hivatalos közbeszerzési tanácsadók bevonási kötelezettségének változása • Összeférhetetlenségi szabályok változása: • Tervezők már nem kivételek (!) • Tulajdonosi jogok gyakorlása  döntéshozó személye • Előzetes árajánlatot adók (piacfelmérés, támogatásra irányuló pályázat) • Nyilatkozat: összeférhetetlenségi + távolmaradási • Következmény: kizárás

6. Védett foglalkoztatók • Későbbi jogszabály definiálja az alkalmazás körét  ezekben az esetekben kötelező lesz az alkalmazásuk • 50% felett megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztató ajánlattevők

7. Egyéb rendelkezések • Alaki követelmény változása: eredeti --- hiteles másolat ---egyszerű másolat • Egyenértékű igazolás (közösségi ajánlattevők) pontosítása • CPV kódok kötelező alkalmazása

8. Az ajánlatkérők köre – a Kbt. személyi hatálya Klasszikus ajánlatkérők köre Közösségi eljárásrend – 22. §: Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervek (minisztériumok, önkormányzatok, önkormányzati társulások, területfejlesztési tanácsok) + • Az „állam” fogalma funkcionális értelmezésben (h) pont) • Az ún. közjogi szervezet (üvegzseb-törvény továbbfejlesztése; i) pont) • Alaptevékenység kiszervezése (j) pont) • Bizonyos támogatott közbeszerzések [(2) bekezdés + 25. § (2) bek.]

9. Az ajánlatkérők köre – a Kbt. személyi hatálya Egyszerű eljárás (293-294.§) • Kbt. 22.§ (1) bekezdésében felsoroltak • Az a szervezet, - anélkül, hogy klasszikus, vagy közszolgáltatói ajánlatkérőnek minősülne- mely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét valamely klasszikus ajánlatkérő szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja , ha árubeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával (ha enélkül nem lehetne ellátni) • Klasszikus ajánlatkérő által EU-s forrásból, költségvetési forrásból többségi részben támogatott szervezet építési beruházás esetében.

10. Ajánlatkérők • Közösségi és nemzeti eljárásrendben: köztestületek, köztestületi költségvetési szerv, országos sportági szakszövetség kikerültek a törvény hatálya alól • Egyszerű eljárásrendben: a támogatásból megvalósítandó beszerzések körében csak az építési beruházás tekintetében az a) pont alá nem tartozó szervezet, ha építési beruházása többségi részben támogatott.

11. 2. A közbeszerzés fogalmi elemei 2.1. A közbeszerzés tárgyai • árubeszerzés • építési beruházás • Építési konceszió • szolgáltatás-megrendelés • szolgáltatási koncesszió (a IV.fejezetben nem!) • (tervpályázat)

12. Közbeszerezés tárgya • Az építési beruházás fogalma pontosításra került, mellékletbe rendezték • A 3. és 4. melléklet kis mértékben módosult

13. Kivételek köre • Pontosításra került • a nemzetközi erők állomásoztatásával kapcsolatos meghatározás • pénzügyi szolgáltatások köre • A 22.(1) szerinti szervezet, kizárólagos jog alapján nyújtott szolgáltatásának kivételként történő kezelését kiterjesztették az ezen szervezetek által létrehozott társulásokra • Új: elektronikus hírközlési hálózatok igénybevétele

14. Nemzeti eljárásrendben: Tankönyvkiadásra vonatkozó rész pontosításra került Gyermek és szociális ellátók áru- és szolgáltatás- beszerzéseik körében Ingatlanok speciális beszerzéseinek területére (kisajátítás, csere, törvény (Áht.) más eljárásrendet ír elő) Külügyi segítségnyújtás esetén, de csak az Országgyűlés egyedi felmentése alapján! Egyszerű eljárásrendben: 4. számú melléklet mindenkinek! Alaptevékenység ellátásához megrendelt irodalmi mű létrehozása, tanácsadói vagy személyi tolmácsi tevékenység Kivételesen kedvező, nyilvános, rövid ideig fennálló piaci kedvezmények igénybevétele

15. ÉRTÉKHATÁROK A közbeszerzés értéke, illetve a közbeszerzési értékhatárok KÖZÖSSÉGIÉRTÉKHATÁROK € NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK „KISÉRTÉKŰ” BESZERZÉSEK ÉRTÉKHATÁRAI

16. Értékhatárok

17. 2.3. A közbeszerzés értéke, illetve a közbeszerzési értékhatárok Az egybeszámítási kötelezettség (Kbt. 40. §) A becsült érték számítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek • beszerzésére egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt kerül sor – a több év alatt megvalósuló építési beruházás kivételével - és • beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá • rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg (e feltételeknek együttesen kell fennállniuk az egybeszámítási kötelezettség szempontjából)

18. Egybeszámítási szabályok, becsült érték meghatározása • Alapvetően pontosítások történtek: • A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. • A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. • Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. • Egyes szolgáltatások (banki, biztosítási) esetén a meghatározás kiegészült: és egyéb szolgáltatások díjával • Meghatározásra került a keretmegállapodásos eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer becsült rétékének meghatározása

19. 2. Az eljárás-típusok Közbeszerzési eljárások (Klasszikus ajánlatkérők) Az eljárás tagoltsága alapján Az alkalmazhatóság alapján Meghatározott beszerzési tárgyak esetén választható Egyszakaszos Kétszakaszos Két részből álló (keretmegállapo-dásos) Általánosan alkalmazható Meghatározott feltételek esetén választható

20. A közbeszerzési eljárás fajtái • Alapvetően a fogalmak pontosítása és az új eljárásfajták beemelése történt: • A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. • A nyílt és a meghívásos eljárásban ajánlati kötöttség van. • Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak • A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. • Ha a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani. • A meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

21. Lehetséges eljárások a Kbt szerint

22. ELŐKÉSZÍTÉS Közbeszerzés konkrét eljáráshoz nem köthető cselekményei Konkrét közbeszerzés előkészítő cselekményei PIACKUTATÁS ALANYISÁG VIZSGÁLATA BECSÜLT ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Bizonyos beszerzések alapján Szervezet jellege alapján DOKU-MENTÁ-LÁS ELJÁRÁS-REND ELJÁRÁS-TÍPUS BEJELENTKEZÉS A KBT-NÉL (REGISZTÁRIÓ) SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK BEVONÁSA, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE „ESETI” KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT ELKÉSZÍTÉSE, ILL. AZ ÁLTALÁNOS AKTUALIZÁLÁSA (ELŐZETES) ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ (ÁRU, SZOLGÁLTATÁS) (ELŐZETES) ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ (BERUHÁZÁS) ANYAGI FEDEZET ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE (KARBANTARTÁSA) BESZERZÉS TÁRGYA, MENNYISÉGE DÖNTÉS TÖBB VÁLTOZAT, RÉSZAJÁNLAT KÉRDÉSÉBEN MŰSZAKI LEÍRÁS, DOKUMENTÁCIÓ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIZÁRÓ OKOK, ALKALMASSÁG BÍRÁLATI SZEMPONTOK

23. Előzetes összesített tájékoztató • Megszűnik a kötelező közzététel • Marad az eljárási idők rövidítésének lehetősége (52 36) • Közzétehető az ajánlatkérő honlapján is

24. Az ajánlati dokumentáció (Kbt. 54. §) 2. Az eljárás megindítása Az ajánlatkérő dokumentációt készíthet, illetve közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzés esetén, valamint építési beruházásnál dokumentációt köteles készíteni, amely legalább tartalmazza • a részletes szerződési feltételeket vagy • a szerződéstervezet • műszaki leírást (ha a felhívás azt nem tartalmazza) • építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelés esetén a Kbt. 55. §-a szerinti szervezetek körét és elérhetőségét. Fontos! A dokumentációnak a felhívás közzétételéig az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre kell álljon.

25. Ajánlati felhívás • Új elemekkel egészült ki: • Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot kíván majd előírni • azt közölni kell; • módja az ajánlattevő választása alapján átutalással, bankgaranciával, biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvénnyel, vagy az ajánlatkérő által meghatározott egyéb módon. • Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítését egyéni, különösen szociális (definiálva), vagy környezetvédelmi feltételekhez köti (részletezés a dokumentációban) • Feltétel: esélyegyenlőség, versenysemlegesség, továbbá, hogy az alkalmassági és bírálati szempontoktól függetlennek kel lennie • Tájékozódási kötelezettség az adózásra, környezetvédelemre, akadálymentesítésre, munkavállalók védelmére és munkafeltételekre vonatkozóan (55.§).

26. Dokumentáció • Közös ajánlattétel esete • Megküldés időpontja definiált (kérelem kézhezvételétől számított 2 munkanap) • 55.§ szerinti esetben a tájékoztatást biztosító szerveztek elérhetősége

27. Közbeszerzési műszaki leírás • Kötelező • Lehetőség szerint fogyatékkal élőkre figyelemmel • Tartalmára tekintettel: • uniós – ennek hiányában nemzeti – szabványokra, engedélyekre, ajánlásokra hivatkozással (vagy „azzal egyenértékű”), vagy • teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények (lehetnek környezetvédelmi jellemzők: megadott hivatkozásokkal) megadásával, vagy • a kettő kombinációjával • egyes termékek kizárása tilos!

28. Kizáró okok (Kbt. 60-64. §) 2. Az eljárás megindítása A közbeszerzési eljárásban csak azon ajánlattevők vehetnek részt, amelyekkel szemben a törvényben, illetve az ajánlatkérő által meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. • igazolás a Kbt, (Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója) szerint • a Kbt. a kizáró okok tekintetében különbséget tesz az ajánlattevő, az alvállalkozó és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja (10 % feletti alvállalkozó) szerinti alvállalkozó között

29. Kizáró okok • A Kbt. 60.§ (1) új pontokkal egészül ki: • g) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el; • h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; • i) az egyenlő bánásmód követelményének és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szóló törvénybe ütköző – két évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított (2007. nyarától hatályos)

30. Igazolási mód: 60.§ (1) g. pont: A 60. § (1) bekezdésének g) pontja esetén - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a hatósági igazolást az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség adja ki. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a Magyar Bányászati Hivatal adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. 60.§ (1) h. pont: csak magánszemély ajánlattevő esetén erkölcsi bizonyítvány 60.§ (1) i. pont: ajánlattevő (alvállalkozó) nyilatkozata Egyes kizáró okok esetén közjegyző által hitelesített nyilatkozat

31. Az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata (Kbt. 65-69.§) 2. Az eljárás megindítása Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit. • a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság előírásai egyaránt kötelező • a feltételek a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhatók elő • az alkalmasság feltételei és igazolása kizárólag a törvényben meghatározott módon írható elő (kivétel: egyszerű eljárás) • valamennyi igazolási módhoz kapcsolódnia kell az alkalmassá minősítés feltételrendszerének

32. Alkalmassági feltételek • Pénzügyi-gazdasági alkalmasság: • 66.§ (1) a) pont: pénzintézeti nyilatkozat mellett biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló nyilatkozat; • 66.§ (1) c) pont (forgalmi adatokról szóló nyilatkozat) kiegészítésre került: attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak; • Műszaki-szakmai alkalmasság • minden beszerzési tárgy esetén definiálásra került a referencia-nyilatkozat minimális tartalma • az építési beruházás és a szolgáltatás alkalmassági feltételei kiegészültek egy környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó ponttal

33. Általános szabályok változása: Definiálásra került, hogy a referencia-igazolásokban foglalt tények, adatok valóságtartalmáért az ajánlattevő felel. Pontosításra került, hogy a minőségbiztosítás és a környezetvédelmi intézkedések elfogadható mértékét hogyan kell értelmezni az uniós jogszabályi háttér figyelembe vételével, külföldi ajánlattevők esetén Fontos változás, hogy közös ajánlattevők esetén a 66. § (1) a-b) pontok kivételével nem korlátozható az együttes megfelelés, ezen pontoknak azonban külön kell megfelelni. Ajánlattevő és alvállalkozó megfelelhet együttesen, kivéve a fenti pontot, ahol csak külön-külön megfelelés értelmezhető, kivéve továbbá, ha az ajánlatkérő a felhívásban ettől eltérően rendelkezik.

34. „Egyéb szervezet” • Felmerülése Mindkét alkalmassági körben az ajánlattevő megfelelhet úgy is az előírt feltételeknek, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. • Igazolás: Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik. • Kizáró okok A 66. § (2) bekezdése és a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet az ajánlatban közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazolja, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdésének hatálya alá. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni a fenti kizáró okokra.

35. 2. Az eljárás megindítása Határidők különös eljárásban (ismeretük szükséges a hirdetmény elkészítéséhez) • Részvételi szakasz • 37 nap/22 nap/15 nap • Ajánlattételi szakasz • Nyílt eljárásban - 52 nap/36 nap/22 nap • Meghívásos és hirdetményes tárgyalásos eljárásban - 24nap/10 nap • Tárgyalásos eljárásban – elegendő határidő • Elbírálási szakasz– 30/60 nap • Szerződéskötési szakasz– 8. és 30. / 60.nap között

36. Ajánlattételi határidő • 52 nap •  36 nap előzetes összesített tájékoztató 12 hónapon belül •  29 (45) nap: elektronikus feladás •  24 (40) nap: a dokumentációt térítésmentesen, elektronikusan rendelkezésre bocsátja az ajánlatkérő

37. 3. Eljárási cselekmények az ajánlattételi határidő előtt (ajánlattevő) Kiegészítőtájékoztatás(Kbt. 56.§) • Az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel érdekében írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. Feltételek: • kérdésfeltevés az ajánlattételi határidőt megelőző 10. napig • válasz az ajánlattételi határidőt megelőző 6. napig (ha eddig nem tud eleget tenni ennek az ajánlatkérő, meghosszabbíthatja az ajánlatételi határidőt) • esélyegyenlőség biztosítása (egyidejű tájékoztatás) • sajátos formája: a konzultáció

38. Kiegészítő tájékoztatás • Halasztás indoka lehet • Szabályok definiált kiterjesztése a helyszíni bejárásra, konzultációra

39. 4. Eljárási cselekmények az ajánlattételi határidőt követően Hiánypótlás (Kbt. 83. §) • ha a felhívásban az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította (uniós forrásból támogatott beszerzés esetében legalább egy alkalommal biztosítani kell!) • bármilyen tartalmi vagy formai hiány, illetve hiá-nyosság pótlására, szükség esetén több alkalommal is elrendelhető, de adott ajánlattevő esetében ugyanarra az elemre csak egy esetben van lehetőség hiánypótlásra! • valamennyi ajánlattevő számára azonos feltételekkel, egyidejű tájékoztatási kötelezettség mellett A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat (részvételi jelentkezés) elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek módosítását !

40. Hiánypótlás • Rendelkezni lehet/kell a felhívásban nem csak a lehetőség biztosításáról, hanem a köréről is. • Uniós támogatás esetén kötelező biztosítani. • A megállapított hiányokat ajánlattevőnként kell közölni. • Önkéntes hiánypótlásra is csak a megengedett körben van lehetőség. • Egy hiány csak egyszer pótolható, de ha az ajánlatkérő újabb hiányt észlel, akkor azt egy következő hiánypótlási körben pótoltathatja. • A hiánypótlás során új közös ajánlattevő, alvállalkozó és egyéb szervezet nem megjelölésével nem pótolható a fennálló hiány.

41. 5. Az ajánlatok bírálata Az elbírálás folyamata 1. • Az ajánlatok érvényességének/érvénytelenségének vizsgálata Főbb szempontok: • kizáró okok vizsgálata • alkalmasság megítélése • az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények meglétének ellenőrzés • a megajánlások reális voltának megítélése (kirívóan alacsony ellenszolgáltatás, illetve lehetetlen vagy kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás, a módosítás a korábbinál részletesebben szabályozza, milyen indokolás fogadható el)

42. Irreálisan alacsony ár, irreális ajánlati elemek • Az indokolás mellett további tájékoztatás kérhető az ajánlattevőtől • Definiálja a módosítás, hogy az irreális ár megítélése során mi vehető figyelembe • Ha az indokolás az, hogy támogatásból valósul meg, akkor a támogatás jogszerű megszerzése vizsgálandó

43. Érvénytelenség • Kiegészül a 66.§ (2) és 67.§ (4) bekezdés szerinti szervezet kizáró okok hatálya alá esésének feltételével • Kifejezetten nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot, ha az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy az általa megajánlott termék megfelel a dokumentációban meghatározott követelményeknek, illetve az ajánlattevő által meghatározott követelményrendszernek. (teheti ezt a gyártótól származó igazolással vagy független szakmai szervezet minősítésével, stb.)

44. Az értékelési szempontrendszer kidolgozása 1.(Kbt. 57. § (2) bekezdés) 2. Az eljárás megindítása értékelési módszerek • legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás • összességében legelőnyösebb ajánlat

45. Azonos ár/pontszám esetének feloldása • Közösségi rezsimben: közjegyző előtti sorsolás • Nemzeti rezsimben: tárgyalás kezdeményezése

46. 7. Eredményhirdetés, tájékoztatás az eljárás eredményéről (Kbt. 94-98. §) • az eljárás eredményét a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni • az eredményhirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni • az eredményhirdetés alapdokumentuma: az írásbeli összegezés • az írásbeli összegezést a jelenlévő ajánlat-tevőknek át kell adni, a távollevőknek két munkanapon belül meg kell küldeni (ha ezt követően észlel jogsértést az ajánlatkérő, az összegzést egy alkalommal 15 napon belül módosíthatja) • az elbírálás során figyelembe vett ajánlati elem nem képezheti üzleti titok tárgyát • a nyertes ajánlat előnyeiről, jellemzőiről kérésre felvilágosítást kell nyújtani • Az eljárás eredményéről tájékoztatót kell közzétenni

47. Írásbeli összegzés • Ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított 15. napig, saját hatáskörben javíthatja, módosíthatja az összegezést, ha annak tartalma törvénysértő volt, s a javítással ez orvosolható. • Az új eredményhirdetés előtt 2 munkanappal tájékoztatni kell az ajánlattevőket, kérve ajánlataik szerződéskötésig való fenntartását.

48. A kétszakaszos eljárások 10. Egyes eljárások főbb eltérései tárgyalásos eljárás meghívásos eljárás - hirdetmény közzétételével versenypárbeszéd

49. Kétszakaszos eljárás • Kiegészül a versenypárbeszéddel. • Részvételi dokumentáció készíthető, míg versenytárgyalásos eljárásban ismertetető készítése kötelező. • Részvételi határidő elektronikus feladás esetén 37 30 napra rövidíthető. • Ajánlattételi határidő 26  21 nap, ha a dokumentációt térítésmentesen, elektronikusan rendelkezésre bocsátja az ajánlatkérő • Pontosítás: folytatható az eljárás akkor is, ha a részvételi szakaszban a keretszámnál kevesebb jelentkező kerül kiválasztásra.

50. Hiánypótlás • Rendelkezni lehet/kell a felhívásban nem csak a lehetőség biztosításáról, hanem a köréről is. • Uniós támogatás esetén kötelező biztosítani. • A megállapított hiányokat jelentkezőnként kell közölni. • Önkéntes hiánypótlásra is csak a megengedett körben van lehetőség. • Egy hiány csak egyszer pótolható, de ha az ajánlatkérő újabb hiányt észlel, akkor azt egy következő hiánypótlási körben pótoltathatja. • A hiánypótlás során új közös jelentkező, alvállalkozó és egyéb szervezet nem megjelölésével nem pótolható a fennálló hiány.