1 / 44

A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata

A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata. Neumann László. Vázlat. A munkaerő-kölcsönzés meghatározása , elterjedtsége A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei

liana
Download Presentation

A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A munkaerő-kölcsönzés európai és magyarországi gyakorlata Neumann László

  2. Vázlat • A munkaerő-kölcsönzés meghatározása, elterjedtsége • A munkaerő-kölcsönzéshez fűződő munkáltatói és munkavállalói érdekek • A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi trendjei • A kollektív szerződéses szabályozás szerepe (EUországok) • A munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozása • Az EU intézmények szerepe • A magyar munkajogi szabályozás és annak fejlődése  • A magyarországi kollektív szerződéses szabályozás esélyei  • Statisztikai adatok a magyarországi munkaerő-kölcsönzésről  • Kutatási kérdések a magyarországi munkaerő-kölcsönzés gyakorlatáról • Az EU direktíva lehetséges hatásai

  3. A munkaerő-kölcsönzés meghatározása • Kétoldalú munkaszerződés helyett „háromszög-viszonyrendszer” • Nemzeti jog (variációk) • USA: co-employer státus • ILO 181. számú egyezménye a foglalkoztatási magánügynökségekről (private employment agencies) • 2008/104/EK EU irányelv • Temporary Agency Work = ideiglenes, ügynökségi

  4. A kölcsönzés előnyei, hátrányai

  5. A CIETT szerint… • A kölcsönzők hozzájárulnak a munkaerőpiac jobb működéséhez: • Csökkentik a munkanélküliséget • Segítik a fiatalok munkaerőpiacra lépését „a stepping stone to the labour market” • Aktív szerep a munkaerő-piaci váltások elősegítésében („transitions in the labour market”) • Segítenek az illegális munka visszaszorításában work • Pl. Olaszországban, a korlátozások megszűntetésével csökkent a fekete-szürke foglakoztatás (undeclared work) • Ezért a CIETT sürgeti a korlátok lebontását…

  6. Országonként eltérő tartalom (kutatási eredmények) • USA: 2,6 %, főként szolgáltatóipar, magasan képzett, ffi-nő egyformán, 24 % pay gap • Németo: 1,4 %, főként gyáripar, képzetlenek, 75 % ffi, 22-40 % pay gap • De: rövid idejű mindkettőben, USA átlag 12,5 hét • Skandináv tradíció: a kölcsönző állományában tartja a kölcsönzötteket munkahiányos időszakban is (Máshol nem…) • Elméletek: • Keresleti és kínálati oldali magyarázatok • Munkaerőpiaci szabályozás függvénye: Dereguláció erősíti a kölcsönzés szerepét? (Ld. Németország vs. USA) • A munkaügyi kapcsolatrendszer és a munkaerő-kölcsönzés közötti kapcsolat (Európa:ágazati szerződések, Fro.: többletbér…)

  7. A kollektív szerződések szintje

  8. A „flexicurity” születése: Hollandia munkaerő-piaci reformja (1995-8) • ‘Wassenaar Agreement’ (1982) mérsékelt béremelés, munkahelyteremtés (önkéntes részmunkaidő) kollektív szerződéses keretek között, de minimális állami beavatkozás munkaügyek terén • 1995: bipartit kezdeményezés, majd törvényi szabályozás az elbocsátások és a munkaerő-kölcsönzés szabályozásáról (Flexicurity törvény) • 2004: új egyezmény: • munkavállalói szolidarítás: jövedelem-átcsoportosítás az állandó alkalmazottaktól a kölcsönzöttek felé

  9. Rugalmasság: Határozott idejű 3 év vagy 3 hosszabbítás után (Korábban: 1) Kölcsönzés: nincs időbeli korlát, nem kell regisztrálni 1-4 hónap felmondási idő (Korábban 6) Leépítést nem kell előre jelenteni a Munkaügyi Központ felé Biztonság: Minimum 3 órára bér az ügyeletre (on-call), ügyelet kifizetése biztonságosabb Munkaerőkölcsönzés munkaviszonynak számít, 26. hétig, a szűntethető meg Atipikus viszonyok „beszámítanak” … „Flexicurity törvény” 1997

  10. Munkaerő-kölcsönzési törvény 2004 • 1. Fázis: az első 78 hétre: • A munkaszerződés megszűnik, amikor a kölcsönvevő igénye megszűnik • 2. Fázis: a 78. hét után: • Csak határozott idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetés • 3. Fázis: 3,5 év után: • Csak határozatlan idejű szerződéssel, ha a kölcsönvevő igénye megszűnik kötelező továbbfoglalkoztatás és bérfizetése • De táppénz jár minden szakaszban

  11. Flexicurity: rugalmasság és stabilitás közötti alku (trade-off, nexus)

  12. Kísérlet a munkaerő-kölcsönzés nemzetközi szabályozására Az EU intézmények szerepe • EU ágazati párbeszéd bizottság a munkaerő-kölcsönzésre • EU szintű szociális partnerek (EuroCIETT, UNI-Europa, magyar részvétellel) • Lassan készülő EU direktíva • 1995: A Bizottság konzultációt kezdeményez… • Egyenlő bér, juttatások mint kritikus pont • 2008 június: miniszterek megállapodása: egyenlő bér az első naptól. CIETT: de juttatások nem! • Háttér: angol kompromisszum: összekötve a munkaidő direktíva felülvizsgálatával (opt-out)

  13. Az EU 2008/104/EK Irányelve • EU Bizottság: nincs egyetértés a szociális partnerek közt • Cél: korlátozások, tilalmak felülvizsgálata és a munkavállaló igényeihez való alkalmazkodás • Egyenlő bánásmód alapelve • Bér, munkaidő, pihenőidő, túlóra, szabadság (az első naptól!) • Állandó alkalmazáshoz, szociális létesítményekhez és képzéshez való azonos hozzáférés • Tájékoztatás a kölcsönbevevő üres állásairól • Korlátozott időtartamra • Képviselet, tájékoztatás • Eltérés: állandó szerződés esetén, vagy kollektív szerződéssel vagy országos megállapodással • Nemzeti átvétel: 2011. december 5.-ig.

  14. És Magyarországon?

  15. Jogfejlődés I. • Kilencvenes évek: magán munkaközvetítők végezték • 2001:Mt módosítás, új cím a munkaerő-kölcsönzésről • Kötelező regisztráció és adatszolgáltatás (ÁFSZ statisztika) • ‘Háromszög elv’: jogok és kötelezettségek • A munkaviszony különleges formája, amely felfüggeszti az Mt. rendelkezéseit a munkaviszony megszüntetése, a határozott idejű szerződés ismétlése, munkahelyi képzés, stb. vonatkozásában • Törvényes felmondási idő határozatlan idejű szerződés esetén 15 vagy 30 nap a munkaviszony hosszától függően, illetve a szerződés végéig határozott idejű munkaviszonynál • Nincsenek korlátozások (pl. ágazat, időtartam, indoklási kötelezettség), de tilos sztrájk idején • A kölcsönbevevő kötelessége informálni az üzemi tanácsot a kölcsönzöttek számáról legalább évente

  16. Jogfejlődés II. • 2006: az Mt jelentős módosítása • Célja az illegális gyakorlatok megszűntetése, az egyenlő bér elvének pontos szabályozása • Az ügynökség köteles bizonyítani a kölcsönbevevőnek a jogszerű foglalkoztatást. Ennek hiányában kölcsönbevevőnél létrejött határozatlan munkaviszonynak tekinthető. • Felügyelet szerepének megerősítése.(2003 és 2006) • Egyenlő bér 6 hónap után, azonos juttatások 1 év után határozatlan idejű szerződésnél, 2 év után határozottnál • A határozott idejű szerződés felmondásakor csak a hátralévő idő kétharmadát kell kifizetni.. • 2007: Alkalmi munkavállaló könyvvel tilos…

  17. A kölcsönző és kölcsönbevevő cégek 2002 és 2007 között háromszoros növekedés mindkettőben 2009: csökkenés mindkettőben Koncentráció: Top-10: 28% (BBJ) Nemzetköziesedés, listavezető cégek: Trenkwalder, Adecco, and Manpower (BBJ)

  18. A kölcsönzöttek és teljesítményük • 2002-2006: folyamatos növekedés • 2007: kis csökkenés (2.5%) a számukban, de jelentős a teljesítményben (28%), feltehetően az AMK tilalom miatt • 2009: 30-35% visszaesés, a gazdasági válság, a (GDP) csökkenésének következménye

  19. Képzettség szerinti megoszlás (%) • Többség (60-70%) képzetlen, 11-25% szellemi (enyhén növekvő, 2008-ban különösen) • Alacsony iskolázottság (13% érettségi, 5% felsőfok) • 31% fiatal (25 alatt) and 13% idősebb (50 felett) • 45 - 51 % a nők aránya

  20. A munkaviszony típusa nem, állománycsoport szerint (2008)

  21. A ledolgozott munkanapok átlagos hossza (2008)

  22. A kölcsönzési esetek ágazati megoszlása (2007 és 2009, %) • A teljesítményről nincs jó ágazati adat. • A feldolgozóipar vezet, de a válság miatt csökkenés mind a cégek és esetek számában • Külföldi összeszerelő üzemek a legnagyobb kliensek (pl. számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alágazat) • Kereskedelem és építőipar: esetek csökkennek 2009-re

  23. Amit a statisztika nem tud… • Mindent tud a kölcsönzési esetszámról, de keveset a teljesített órákról (pl. nincs ágazati megoszlás) • A kölcsönzői piac jellemzői (árbevétel, koncentráció, tőkeösszetétel) ? • Teljes munkaidős ekvivalens ? • Több kölcsönzőnél együtt eltöltött idő? • Honnan jönnek? Munkanélküliek? ( a kölcsönzés „munkaerő-piaci teljesítménye”) • Mi lesz velük? Átveszi a kölcsönbevevő? • Képzés? • Egyenlő bérek, juttatások? (Kutatási kérdések)

  24. Magyar sajátosságok? • Hosszú távú kölcsönzés, kevés ‘projektmunka’ • (elektroniai ipar, IBM esete) • Drágább, de a kimutatott létszám csökkentése is az indokok között (főleg multiknál) • Betanított munka túlsúlya, bár nő a szellemiek aránya • Egyenlő bér rendelkezés gyenge, kijátszható • A kollektív szerződéses szabályozás teljes hiánya • Szakszervezetek: gyakorlatilag nincs tagságuk a kölcsönzöttek között („nem szervezhetőek”) • Kivétel: egy-két alulról szerveződő szakszervezet, sikertelen ágazati próbálkozás

  25. Szociális párbeszéd • 2005: Ágazati párbeszéd bizottságok a korlátozásért (kohászat, vendéglátóipar, vegyipar) • 2005: Sikeres lobbi szervezet (SZTMSZ) • 2008: Konzultációk az új direktíváról az OÉT-ben • „Saját jogán” nem elismert ágazat, nincs ÁPB se • Az új direktíva átvétele esetleg létrehozza… • Európai képviseletnek nincs visszahatása • Szakszervezetek: a kölcsönbevevő munkavállalóit képviselik (munkáskonkurencia?) • Saját tagság nélkül nem megy… • Kihívás: EU direktív a átvétele. Lesz-e kollektív szerződés, országos megállapodás a derogációról?

More Related