10 likes | 69 Views
Bankó Béla verse. Anyánk arcán… Anyánk arcán rendre bánat ült, életében sok keservvel szembesült. Halkan tűrt és nem henyélt, míg fölnevelte három gyermekét. Végig élt egy feldúlt századot, de istenhite mit sem változott, imát mondott este, hajnalon, s fény suhant a fáradt homlokon.
E N D
Bankó Béla verse Anyánk arcán… Anyánk arcán rendre bánat ült, életében sok keservvel szembesült. Halkan tűrt és nem henyélt, míg fölnevelte három gyermekét. Végig élt egy feldúlt századot, de istenhite mit sem változott, imát mondott este, hajnalon, s fény suhant a fáradt homlokon. Még úgy hitte az igazat, mi fordítva is ugyanaz. Üzenete magán belül létezik és testesül, mint ahogy a gyöngybe zárva kint a fény és bent az árnya, mint ahogy a kagylóhéjban búg a tenger zúgó árja. Annyit élt, mit szenvedett, de túlélt sok-sok becstelent! Majd egy század zajló emlékképét imádságban szőtte emberséggé. Földi pályán fordult ég felé, hogy eljusson a végső trón elé. Örök álma látni áldó Istenét s tiszta lelke égbe szálló ünnepét. Székesfehérvár, 2004. június