A magyar nyelv finnugor és török elemei

1. A magyar nyelv finnugor és török elemei Magyar őstörténet 2014/2015, 1. félév

2. http://prezi.com/2ulm1_zjnp5m/copy-of-az-urali-nyelvek-csaladfaja-es-az-urali-nepek/http://prezi.com/2ulm1_zjnp5m/copy-of-az-urali-nyelvek-csaladfaja-es-az-urali-nepek/ Prezentáció az uráli népekről:

3. Az uráli nyelvek családfája

4. Finnugor alapszókincs/1. Testrészek • fő ’fej’ (fi. pää) • szív (v. sim) • száj • kéz (fi. käte-) A rokonsági terminológia szavai • apa (fi. isä ’apa’) • eme ’állat nősténye’ (fi. emä ’anya’) • meny (v. miń) • fiú A társadalmi szervezet szavai • had (o. hont) • szer Számlálás • egy (fi. yhte) • kettő (fi. kahte-) • három (fi. kolme) • olvas ’számol’ (fi. luku ’szám’)

5. Finnugor alapszókincs/2. A hiedelemvilág szavai • lélek (v. lili) • hagy, hagymáz (v. kul’, hul’ ’ördög, manó’) A vadászat szavai • ideg ’íjhúr’ (v. jantew) • nyíl • lő (v. liγ-) • nyúl (zrj. ńimal) A halászat szavai • háló (fi. kalin) • folyó (fi. joki) • hal (fi. kala) • nyj. fal ’a csíkvarsa vagy kas tömlöcrésze’ (eredeti jelentése: duzzasztógát a folyón) A gyűjtögető életmód szavai • méz (fi. mesi) • bogyó (fi. puola ’vörösáfonya’) • nyj. mony ’tojás’ (o. mon)

6. Finnugor alapszókincs/3. A lakás és ruházkodás szavai • ház (fi. kota) • fél ’ajtófélfa’ (md. päl ’sövénykaró’) • (ruha)ujj (zrj. soj) • ágy • fon • köt • varr A házieszközök, a munka és az anyagnevek szavai • fúró (fi. pura) • bőr (osztj. pär) • kő • vas (fi. vaski ’réz’) • arany A táplálkozás szavai • fazék (fi. pata) • fő, főz • nyj. köved ’abárolódik, párolódik’ • lé (v. läm) • vaj (v. woj) • háj Az elemi életjelenségek, cselekvések és érzékelések szavai • ad (zürj. ud ’megitat’) • val-, vol- (létige) • lesz, lev- (létige) • él (fi. elä) • eszik, ev- (mord. seve) • tesz, tev- • megy, men-

7. Finnugor alapszókincs/4. Az égitestek és a természeti jelenségek szavai • hó ’hold’ (fi. kuu) • húgy ’csillag’ • felhő (fi. pilvi) • jég (fi. jää) Az idő- és térbeli tájékozódás szavai • év (cser. ij) • al- ’alsó’ (md. al) • tél • tavasz • hol- ’reggel’ A környezet és a növényvilág szavai • víz (fi. vete-) • fa (cser. pu) • vad ’erdő’ (o. wont) • fenyő • szil(fa)

8. Finnugor alapszókincs/5. • A magyar nyelvben kb. 650 finnugor eredetű tőszó található. A finnugor tőszavak és a belőlük képzett szavak aránya a beszélt nyelvben ma is 50% fölött van. Az irodalmi nyelvben arányuk még nagyobb.

9. Néhány etimológia m. ősz ~ vog. TJ. tüks │ osztj. Trj. səγəs │ votj. Sz. siźil │ cser. KH. šəžə │ mord. E. śokś │ finn syksy │ észt sügis = *sükśe, *sikśe m. ad ~ zürj. Lu. P. PJ. udni │ votj. Sz. ud- │ mord. M. andəms│ finn antaa │ észt andma = *amta- m. nyíl ~ vog. Szo. ńāl │ osztj. DN. ńot │ zürj. Sz. ńil │ votj. Sz. ńil │ cser C. ńölə │ mord. E. nal │ finn nuoli │ észt nool ║ szam. jur. -ńi │ szelk. Csa. –ńī =*ńōle, *ńele Forrás: A magyar szókészlet finnugor elemei I-III. 1967‒1978.

10. Mássalhangzó-változások

11. A jellegzetes alapnyelvi tőtípusok • cvcv = fi. kala 'hal' • cvccv = fi. kolme 'három' • vcv = fi. elä- 'él' • vccv = fi. anta- 'ad' • cv = fi. te 'ti'

12. finnugor és ugor eredetű névszóragok a magyar nyelvben

13. Többesszámjelek a finnugor alapnyelvben • *-t − A nominatívuszban jelölte a többes számot. • *-j (*-i) − A függő esetekben jelölte a többes számot. (= m. -i birtoktöbbesítő jel: házai) • *-k − A személyes névmásokban, a birtokos személyjelek és az igei személyragok végén jelölte a többes számot. (= m. ált. többesjel) • *-n − A több birtokra utalt. (a teljes rendszer lényegében változatlanul fönnmaradt a finn nyelvben)

14. Birtokos személyjel A finnugor nyelvek közös sajátossága a birtokos személyjelek használata a birtokviszony kifejezésére. A toldalékok sorrendjében azonban eltérő típusok figyelhetők meg: • Ugor nyelvek: tő+birtokos személyjel+esetrag (m. házamban). • Mordvin+balti finn nyelvek: tő+esetrag+birtokos személyjel (fi. talossani ’ház+ban+m’). • A cseremiszben mindkét sorrend előfordul.

15. Időjelek a finnugor alapnyelvben • *-k − A jelen idő jele. Hiányzik a magyarból, az osztjákból és a lappból. Etimológiailag azonos a felszólító mód jelével. Mindkét funkciója alapnyelvi. • *-j − A múlt idő jele. Az obi-ugor nyelvek közül csak a déli osztjákban van nyoma, egyébként általános. (= m. –a/-e,-á/-é) • *-ś − A múlt idő jele. Ismerik a szamojéd nyelvek, a mordvin és a cseremisz, nyomai megmaradtak a balti finn nyelvekben is. A két múltidő-jel csak formailag különbözik, ugyanazt az időt jelölte.

16. A finnugor alapnyelv mondattani sajátosságai • Sorrend: ATÁ=SOV (Pista almát eszik.) • Egyeztetés: öt ház, piros alma • Páros testrészek egyes számban • Névszói állítmány • Irányhármasság (hol?, honnan?, hová), általában nem a cselekvés helyét, hanem a kiinduló vagy célpontját fejezi ki a szerkezet Nyelvünk finnugor eredetéről lásd Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Bp. 2003. (3. kiadás)

17. „Valóban szeretném azonban, ha a svéd Olvasó megjegyezné, hogy a magyarok éppenséggel nem minden szerkezetben vetik el a van létigét, hanem különösen a melléknévi igenevekkel és a határozószókkal kapcsolatban használják… A létige elhagyásának e nagy gyakoriságából következik a magyar nyelvnek az a megjegyzésre méltó tulajdonsága, hogy a magyar ember egész beszédet képes írni és hosszas beszélgetést folytatni anélkül, hogy bármiféle igét használt volna. Példaként szolgáljon ez a rövid [magyar nyelvű] beszéd! A Svekusok, Németek, ’s más éuropai nemzetek elött, egyáltaljában nem kis tsuda a’ mi idöszónelkülvalobeszéllésünk, és irásunk, kiknek nyelvek e’ részben hajthatatlan. De valamelly idegen nemzetbeli tudosok a’ mi nyelvünknek jártas és nyomos esmeröi, azok elött nem mese annak ezen jeles tulajdonsága; hanem inkább igen nevezetes egy disze, ékessége, fontossága, és rövidsége. Mi is e’ nélkül a’ magyar beszéd, és irás? Hanem tsak valami déák, német, frantziafoltokbolöszve toldozott foldozott rongy, mellynek olvasása egy ma feltámodandoZrinyiMiklos, vagy Gyöngyösi elöttnevetseges, értése lehetetlen, és követése tsömör. Nesztek hát a’ kults Kedves Magyar Ifjaim nyelvünk ékességeinek leg titkosabb kamarájára, melly nyitva mindnyájatoknak, mihelyt a’ leg régibb Magyar irók fontos velőssége a’ ti mindennapi mulatságos olvasástoknak tárgya. Nem álom ez, s’ nem tsupaképzelödés, amaz orra fintsolgato tudákos Korpádiként; hanem nyelvünk igaz ösi szép tulajdonságainak szemes visgálásán épült tapasztalás, melly minden elött; valaki egyszer nem izevesztett, s’ nem déák, német, totkorts; á leg elsö tekintetre is nagyon szembe tünö remek szépség.” (Affinitas. Gyarmathi Sámuel: A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. BibliothecaRegulyana 3. Ford. ConstantinovitsnéVladár Zsuzsa és Koszorús István, szerk. Szíj Enikő. Bp. 1999. 65.)

18. Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/1. Rotacizmus Ez talán a legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető hangváltozás. A köztörök nyelvek szó belseji -z hangja helyett a csuvasban és a magyar nyelv csuvasos jellegű jövevényszavaiban -r hangot találunk: • m. ökör ~ csuv. văkăr ~ kt. (köztörök) öküz, ögüz • m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz • m. szűr- ~ csuv. sĕr- ~ kt. süz- (Ide sorolható még pl. borjú, görény, gyűrű, iker, tenger, térd szavunk is)

19. Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/2. Lambdacizmus Kevés példával adatolható hangváltozás, csuvasos jellege vitatott. A köztörök nyelvek szó belseji -š hangja helyett a magyar és csuvas változatokban -l hangot találunk. • m. süllő ~ csuv. šălă, šala ’Lucioperca’ ~ kt. tiš-aq • m. dél ~ kt. tüš (a csuvas alak nem ismert)

20. Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/3. Köztörök szókezdő s-, csuvas és magyar szókezdő š- Ez a hangfejlődés a mongolban is végbe ment, a csuvas fejlődéstől függetlenül. A régi magyar jövevényszavak e jellegzetességét a szakirodalom csuvasos vonásnak ismeri el. • m. söpör ~ csuv. šăpăr ~ kt. sipir- • m. serte ~ csuv. šărt ~ kt. sïrt • m. sár ~ csuv. šur ~ kt. saz

21. Csuvasos jellegű hangtani jelenségek a magyar nyelv török jövevényszavaiban/4. Őstörök szókezdő y- E hang az ócsuvas nyelvi korszakban  ĵ-vé változott, majd ősmagyar kori dzś- átmenetet keresztül vált a magyarban gy- hanggá. A mai csuvasban folytatása ś-. Gyakori változás, kb. 20 darab gy-vel kezdődő török jövevényszó ismert a magyarban. • m. gyümölcs ~ csuv. śimĕś ~ kt. yimïš • m. gyertya ~ csuv. śurtă ~ kt. yarut- ’világít’ • m. gyom ~ csuv. śum ~ kt. yoŋ

22. Török jövevényszavak/1. Lovasnomád életmód • gyeplő, balta Törzsi rend, nomád társadalom • gyula, kündü, karcha, kapu, sereg, tábor, bilincs, törvény, tanú Népnevek • besenyő, nándor, böszörmény, káliz, bular (belár) Vallás, hiedelemvilág • báj, ige, igéz, boszorkány, ünnep, egyház, búcsú, gyónik

23. Török jövevényszavak/2. Állattartás • barom, ökör, bika, tinó, ünő, borjú, ürü, kos, kecske, disznó, ártány, tyúk, túró, író, köpű, ól, karám, vályú, komondor, kuvasz Földművelés • arat, búza, árpa, őröl, ocsú, kölyű, eke, sarló, tarló, borsó, gyümölcs, alma, körte, som, dió, kökény, kender, csalán, tiló, csepű, orsó, szőlő, bor, seprő, csiger Halászat • gyalom, vejsze, tok, süllő, gyertya ('éjszakai halászathoz használt fáklya') Solymászás, madarászás • sólyom, keselyű, ölyv, turul, karvaly, tőr ('háló, hurok, csapda')

24. Török jövevényszavak/3. Mesterségek • ács, szűcs Közlekedés • tengely, szál ('tutaj') Kereskedés • bársony, gyöngy, bors, tár, szatócs Lakás, eszközök • sátor, cserge, karó, szék, teknő, bölcső, koporsó Ruházat • süveg, saru, ködmön, csat, tükör

25. Török jövevényszavak/4. Természeti környezet • tenger, sár, szél Állatvilág • oroszlán, bölény, gödény, túzok, ürge, borz, bögöly Növényvilág • gyertyán, kőris, katáng, kóró, gyékény, gyom, bojtorján, kökörcsin, üröm Család • gyermek, kölyök, iker Test, testi tulajdonságok • térd, boka, gyomor, köldök, tar, csipa, szeplő

26. Török jövevényszavak/5. • A magyar nyelv régi török jövevényszavainak átadója valamilyen nyugati ótörök nyelv volt • Három hullámban kb. 380 nyugati ótörök szó került a magyarba Irodalom • Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. 1986. • Róna-Tas András, Berta Árpád: West Old Turkic. TurkicLoanwordsinHungarian.Wiesbaden, 2011.

27. Török múltidőrendszer a magyarban • Hasonló rendszer található a permi és cseremisz nyelvekben. Feltehetőleg török hatásra jött létre. Eredetileg azt fejezte ki, hogy a mesélő szemtanúja volt-e az eseményeknek vagy sem. • A magyar múlt idő rendszer a török alapok után latin hatásra fejlődött tovább.