Nyelv, kultúra, társadalom

1. Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés

2. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A szociolingvisztika legmarkánsabb nézete a témáról: A kapcsolat • természetesnek látszik (,az is), • de bonyolult

3. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Mi a kultúra (szoc. lingv. értelemben)? • amit a személynek tudnia kell ahhoz, hogy a társadalomban funkcionálhasson • (magaskultúra)

4. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A kapcsolatról több felfogás van: • A nyelv struktúrája meghatározza, ill. befolyásolja a nyelvhasználók világszemléletét. • A kultúra tükröződik a nyelvben, befolyásolja a nyelvhasználatot, de a nyelv bizonyos jellemzőit is. • A nyelv és a kultúra között semmilyen összefüggés nincs.

5. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A legelterjedtebb az a) felfogás Képviselői: • Wilhelm vonHumboldt:Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistliche Entwicklung des Menschengeschlechts (Berlin 1836) • EdwardSapir:The Status of Linguistics as a Sience 1929 • Benjamin LeeWhorf: Lanuage, Thought and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf 1956

6. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata • Sapir: a nyelv és a kultúra között nagyon szoros kapcsolat van – a szavak meghatározzák világlátásunkat • Whorf (Whorf-hipotézis): • a nyelv nemcsak kifejezi, hanem formálja is a gondolatokat: a nyelv mint előzmény „kötelező” gondolkodási szabályokat ír elő • A világot egy nyelvi háttér birtokában szemléljük úgy, ahogy szemléljük

7. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításai: • Ha egy nyelv beszélőinek vannak szavai bizonyos dolgok leírására, jobban tud beszélni a dologról, mint azok, akiknek nyelvében nincsenek ilyen szavak (pl.: orvos—nem orvos). • Ha egy nyelv különbséget tesz ott, ahol a másik nem, beszélői differenciáltabban látják az illető dolgot (pl:. hó – eszkimók, teve – sivatagi népek nyelve, autók – beduin arab, fenyők – északi népek nyelve, állatcsoportok (magyar), gyümölcs (angol: fruit + nuts)

8. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításainak érvénye a nyelv egyes összetevőire: • Szavak • Grammatika Fokozottan érvényes: ha egy nyelvben nincs grammatikai lehetőség valaminek a kifejezésére, az korlátozza szemléletünket.

9. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: • A kopi (indián) nyelv • szemlélete folyamatjellegű • az idő-tér egybemosódik • az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség—elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

10. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata ↕↕↕ • Az átlagos európai nyelvek: • Rögzített beállítottságúak a tér-idővel szemben • „Objektivizálják” a valóságot • Különbséget tesznek megszámlálható és megszámlálhatatlan között • Van bennük jelen, múlt, jövő idő

11. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Összefüggnek-e ilyen módon a nyelvtípusok és a kultúrák? • Nem függnek össze. • Nem azonos típusba tartozó nyelvek mutatnak kultúrához kötött hasonlóságot (német—magyar), míg az azonos típusúak nem mutatnak ilyent (magyar—török, magyar—szamojéd). • Bármiről lehet beszélni bármely nyelven, csak különböző fokú körülírásra van szükség.

12. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: • A kopi (indián) nyelv • szemlélete folyamatjellegű • az idő-tér egybemosódik • az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség—elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

13. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelv és kultúra • összetartó erő befelé • elkülönítő hatású kifelé ↓↓↓ nyelvi-kulturális közösségek

14. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Hogyan viszonyul a nemzeti közösség önmagához, ill. nyelvéhez? Önértelmezéssel. • Értelmezi múltját, jövőképe van. • A nyelvközösséget egységnek tartja, a változatoknak értéket tulajdonít. • A nyelvet önmagában, egészként, kívülről is látja: a nyelvet összekapcsolja a nemzeti kultúrával, hasonlítja más nyelvekhez. • A társadalmi-gazdasági tagozódás és a nyelv szemében összefügg

15. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelv szerepe a magyar művelődéstörténetben • A 15—16. század óta értékteremtő és értékhordozó A nyelvi variánsok között voltak tekintélyi változatok • Szerepe a 18. századtól nőtt meg: nyelv – egyén – közösség

16. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás nyelv -- egyén – közösség • Kialakult a nyelvvel való tevékeny viszony • A nyelvet a hagyományozott kultúra részének kezdték tekinteni • Az irodalmi nyelv (a sztenderd) célelvű kialakulása ↓↓↓ Nyelv – beszélő (egyén) viszonya a • megismerésben • az önmegértésben A közösség folyton újraalkotja önmagát.

17. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A modern nemzetállamok nyelvfelfogása „ a nyelv … a közösség, (nemzet, nép, társadalom) önazonosításának és önállításának egyik legfontosabb tényezője” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség 16.) Az egyén és a közösség önmeghatározása, identitástudata szorosan összefügg a „nemzeti nyelvvel”.

18. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelvhez való viszony Magyarországon: (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség. 2004.) • 1990 előtt: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza: a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése

19. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A 20. sz. végétől: • A nyelv és a népi-nemzeti kultúra összekötése Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon 1938. „ a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (T.N.G. 19.) – a magyar lélek megnyilvánulási módja Újra felelevenedtek, néha eltúlozva (nyelvhalál— nemzethalál) Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? 1996.

20. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Az egyén egyetemes nyelvtudása Forrása • a skolasztikus, a racionalista szemlélet és a pozitivizmus • a nyelvészetben a strukturalizmus és a generatív szemlélet

21. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás „A generatív nyelvészet tárgya […] az egyén anyanyelvtudása. […] A generatív nyelvészet […] azt állítja, hogy az anyanyelvtudás genetikusan adott. Az emberi elmének veleszületett része az emberi nyelv lényegi sajátságait rögzítő univerzális grammatika, s ha ezt megfelelő időben és megfelelő ideig egy meghatározott nyelven való megnyilatkozások ingere éri, az adott nyelv teljes grammatikájává fejlődik. […] az anyanyelv-elsajátítás nem tanulás, hanem a biológiai fejlődés része.” (É. Kiss Katalin: A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány, 1998.)

22. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás E felfogás hatása a nyelv és közösség értelmezésére • A nemzeti nyelvközösség nem kérdés, az egyetemes nyelvközösség generatív elve mindenre választ ad (pl.: Csepeli György) • Tiszta eszközelvűség: amire szüksége van a beszélőnek, azt létrehozza elvont tudása alapján, semmilyen tanításra nincs szükség (pl.: Nádasdy Ádám) • Az egyetemes nyelvi közösség szabadságot ad, az egyedi nyelvközösség diszkrimináló hatalomként funkcionál (pl.: Sándor Klára)

23. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Szociológiai, antropológiai irány • nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát • A jelen közösségi struktúrát tartja irányadónak • A legfőbb strukturáló tényezők: az egyén és a csoport: önmeghatározásuk a nyelvváltozatokban és a nyelvi szerepekben valósul meg ↓ szociolingvisztika

24. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelvhez való viszony magatartásformái Peter von Polenz (Deutsche Sprachgeschichte vom Spätmittelalter bis zur Gegenwart, 1991, 12—16.) szerint (a magyar művelődésre is érvényes!) • Nyelvi konzervativizmus • Nyelvi elit nézet • Történeti, ill. filológiai nézet • Purista nézet • Nyelvmonomán nézet • Pánnyelvészeti nézet • Balradikális nézet

25. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Nyelvi konzervativizmus A változást veszteségnek látja egy régi ideálhoz képest • Nyelvi elit nézet • A változásokat egy művelődési alapon létrejött normához méri • Nem viseli a beszédbeli elemek írásos rögzítését • Történeti, ill. filológiai nézet • Ragaszkodik az eredeti jelentéshez • Nem veszi figyelembe a kommunikációs viszonyokat • Purista nézet • A nyelv tisztaságát védik az idegen elemektől • Figyelmen kívül hagyják a jövevényszavak létezését

26. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Nyelvmonomán nézet • Több forma közül csak egyetlen tart jónak • Nem veszi figyelembe a nyelv heterogén, pontatlan és változékony voltát • Pánnyelvészeti nézet • A nyelv változásaiból vezeti le a társadalmi változásokat • Az immorális dolgokért a nyelvet teszi felelőssé • Balradikális nézet • A normatív változatot az alsóbb társadalmi rétegek elnyomásának eszközeként szemléli • Figyelmen kívül hagyja a sztenderd művelődési szerepét

27. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nemzeti-nyelvi identitás válsága (?) a 20—21. sz. fordulóján • Globalizáció kontra nemzetállamok • A nemzetállamok „elavulttá” váltak • Kelet-Közép-Európa: új „nemzetállamok” létrejötte, ill. régiek újraalakulása ↓↓↓ nyelvi konfliktusok

28. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kognítív szemlélet alapján: • A világot az alany biológiai, társadalmi, kulturális fejlődés során kialakult kategóriák szerint rendezi. • Szemantikai viszony nem a szó és az objektív világ, hanem a szó ésaz objektív világ alanyireprezentációja között van. • E viszony alapját pszichológiai törvények képezik.

29. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe – VNyK „A világ nyelvi képe,(!) mint nyelv- és kultúrafüggő képződmény, olyan átlag nyelvhasználó tudásán alapuló mentális kép, amely a világ tárgyairól, jelenségeiről és relációiról szól. Ez a kép a nyelvben rögzült, és csak a nyelven keresztül válik hozzáférhetővé. A nyelv a nyelvi kommunikáción kívül [tehát]a világot osztályozó és interpretáló szerepet tölt be.” Bańczerowski Janusz

30. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A konceptualizáció* forrása • Mindennapi tapasztalatok • Közösségi normák, értékek, minősítések VNyK: második valóság az objektívhoz képest: azt mutatja, hogy az adott nyelvközösség által tapasztalt és elképzelt valóság miként rögzült a nyelvben – az elsőnek metaképe. VTK= a világ tudományos képe VKK= a világ kultúrképe Elsődleges és fölérendelt a VNyK

31. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra *A konceptualizáció fogalma a tárgyak, események, jelenségek megismerési folyamatban történő felfogásának a módját jelenti, és mint mentális tapasztalat magában foglalja a szenzorikus ta-pasztalatot, az ábrázolás módját, a fogalmak képzésének a fo-lyamatát, amely nagymértékben a metaforák és/vagy metoními-ák bázisán alapul, valamint a kontextustudást is. A megismerési folyamatok meghatározzák a fogalomhoz tartozó különböző as-pektusok nyelvi felfogásának a jellegét. A kognitív szemantiká-ban a jelentés azonos a konceptualizációval, amely a nyelvi je-lentés természetének szubjektív voltát, a kognitív folyamatok profilírozását és az utóbbiaknak a konvencionalizálását jelenti. (Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292/129206.pdf 202.)

32. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra VKK: a második valóság szerkezetéért felel: a világképét az adott kultúrában lokalizálja Kultúra: viselkedés, vallás, művészet, politika, gazdaság stb. VTK: olyan megállapítások és relációk, amelyek összhangot teremtenek az első és második valóság között A nap felkel. – a VTK-nak csak olyan szeletét érinti, amelynek az adott kultúrában jelentéktelen szerepe van (régebbi tapasztalatot rögzít, mint a VTK-ban leképeződött tudományos megismerés).

33. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kultúra: axiológiai (értékelméleti) szempontból az értékek halmaza: normák, minták, alkotások, hitvilág stb. ↓↓↓ A nyelv • a kultúra „alkotása” • a közösség „kultúrarchívuma”

34. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv kultúrfunkciói • Megismerési funkció a megismerés eredményeinek objektivizálása • Kumulatív és megnevezési funkció a tapasztalat, értékrend stb. összegyűjtése, ill. rögzítése • Nemzeti (csoport-)funkció elkülönít és konszolidál valamely kommunikációs közösséget

35. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra • Meggyőzési (perszuáziós) funkció a nyelvi szövegek működése az adott kultúrában (pl. igazság, hazugság, manipuláció, pletyka stb.) • Performatív funkció a valóság új területeinek kreálása (jogi, szokás- beli) • Mágikus funkció a nyelv hatása az anyagi, a pszichikai és a tu- datbeli valóságra • Pragmatikai funkció az információadó viszonya az információvevő- höz és a közlés tartalmához

36. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv mint a tudomány tárgya alanyi jellegű ↕ A természettudományoktárgyi jellegűen viszonyulnak kutatásuk tárgyához (vö.Bańczerowski 2009. 47.)

37. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Milyen nyelvi elemek hordozzák a VNyK-t? • Grammatikai struktúrák • Szókészlet és frazeológia • Szintaxis • A szövegstruktúrák • Szemantika • Etimológiák • Stilisztika • Onomasztika • Nyelvi etikett (Vö. már Porzig, Weisgerber, Sapir, Whorf is)

38. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Az egyén nyelvhasználata és a nyelv idiolektus – nyelv Idiolektus(ok) • Nem azonosak, de hasonlóak • Közös invariáns van a nyelvközösség tagjainak nyelvhasználatában Nyelv • Az összes idiolektus halmaza • Absztrakciós lingvisztikai konstruktum – egy kollektív alany közös tudása

39. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe = az egyének nyelvi világképei Azonos kultúrkör, nyelvcsoport → hasonló világkép !A világ nyelvi és kultúrképei között nincs ekvivalencia!!!

40. 2.Egység és sokféleség a nyelvi változatokban2.1. A nyelvváltozatok típusai (Cseresnyési–Eőry) Sztenderd Használói változatok: Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus „Politolektus” Sztenderd ↕ ↕ ↕ ↕ Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus Politolektus I d i o l e k t u s

41. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Sztenderd: (köznyelv*, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv) ↓ ((regionális köznyelv)) Társalgási nyelv ↓ Szleng: a társalgási nyelv még kötetlenebb, különféle „lektusok” jellemzőivel telített változata (~argó, zsargon) ------- Népnyelv (lingua vulgaris)* – a klasszikus nyelvek (latin, görög, héber) másodlagos nyelve ma: az iskolázatlan, „egyszerű” emberek nyelve

42. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Szociolektusok Csoportnyelv (rétegnyelv) „osztálynyelv” iskolázottsági nyelv életkori nyelv stb. Szaknyelv Zsargon: a kívülállókat kizáró nyelv (~ szleng) pl.: bűnsegédi bűnrészes, vélelmezett apa Argó: tolvajnyelv (~ szleng)

43. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Regionális dialektus Regionális köznyelv: nyelvjárási színezetű köznyelv (regional accent ~ akcentus) Nyelvjárás(dialektus): tkp. regionális dialektus (területi nyelvváltozat) ---- A nyelvjárás – nyelv elhatárolási problémái: inkább politikai, mint nyelvi kritériumok: • állami hovatartozás (pl.: a szerb-horvát, de a szerb és a horvát, de pl. a magyar) • a kölcsönös érthetőség mértéke (pl.: a holland és a német, de a cseh és a szlovák vagy pl. az angol és a német nyelvjárások)

44. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Etnolektus, ill. „politolektus”: amikor a kulturális nemzet és államnemzet nem ekvivalens Etnolektus: egyes etnikai csoportok által használt kontaktusváltozat, pl. a „cigánymagyar”, a „magyarszlovák”, a „töröknémet”, Chinese Americans stb. – az államnyelv változata Politolektus: idegen állam területén élők anyanyelvi változata (államnyelvi hatást mutató változat), pl. a szlovákiai magyar, az erdélyi magyar, az amerikai magyar, az amerikai kínai stb. – a „kulturális nyelv” változata

45. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Idiolektus: egyéni nyelvváltozat • Egy nyelvnek tkp. annyi változata van, ahány beszélője. • A fönti szempontok többségével jellemezhető egy-egy idiolektus ----- Milyen kritériumok szerint osztályozzák az egyes szerzők a nyelvi változatokat (Wardhaugh, R. Kiss J., Kontra M.?)

46. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Wardhaugh, R.: változatok=dialektusok • Regionális dialektusok • Társadalmi dialektusok • Stílusok és regiszterek • Stílus: formális – informális • Regiszter: különböző foglalkozási v. társadalmi csoportok nyelve

47. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kiss J.: A változatok fajtái: • Köznyelvi: beszélt – írott • Társadalmi: csoport- és szaknyelvek • Területi: nyelvjárások + állami változatok

48. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kontra M.: A variabilitás megjelenési formája: a nyelvi változó A nyelvhasználatot befolyásoló tényezők → független változók ↓ Nyelvi tényezők → függő változók A változók osztályozása: a beszédhelyzet, a beszéd- partner, a beszédváltozatok, a beszélő szempontjából A külső szabályozottság szempontjából standard↔nemstandard kodifikált norma

49. 2.2. A politikai tagolódás Kiss J. szerint: állami (területi) változatok, pl.:olasz: ausztriai olasz (tiroli) magyar: szlovákiai magyar német: romániai német – a területi szempont dominál De: nem csupán területi változat, hanem (más) államnyelvi is ↓

50. 2.2. A politikai tagolódás kulturális nemzet↔ államnemzet nyelvi, etnikai, kulturális közigazgatás, közösség (Herder) jogrendszer, + vallás, faj infrastruktúra ↓ ↓ természetes alakulat emberi döntésen alapul (Cseresnyési: Nyelv és nemzet) ↓↓↓ kisebbségek a nemzet és az állam szempontjából is → politikai tagoltság