230 likes | 469 Views
3.2. Axonometria – Műszaki rajzok párhuzamos vetítéssel. Párhuzamos vetítések, axonometriák. Kevésbé valószerű – de közeli, kis tárgyaknál . . . Affin transzformáció A képsíkra merőlegesen, vagy ferde szög alatt 4 „független” pont és képe meghatározza. Emlékeztető.
E N D
Párhuzamos vetítések, axonometriák Kevésbé valószerű – de közeli, kis tárgyaknál . . . Affin transzformáció A képsíkra merőlegesen, vagy ferde szög alatt 4 „független” pont és képe meghatározza
Emlékeztető • Műszaki rajzoknál - egyezményes ábrázolási módok: - könnyen szerkeszthető - a szakemberek által megszokott, - könnyen értelmezik - méretek és arányok jól „leolvashatók” • A műszaki rajzolónak szerkesztési eljárások - a számítógéphez számítási eljárások
A J E B H F Merőleges vetítés koordináta-síkokra „Számítások”: a harmadik koordináta elhagyása
Kiegészítő nézet ferde síkra • A test jellemző síkjával párhuzamos síkra • Forgatással és nyírással visszavezethető a merőleges vetítésre • A nézetek szabványos egyesítése
Axonometriák • Frontális axonometria • Izometria • Dimetria • Trimetria (olv) • Affin mátrix, 4-4 független ponttal
Affin transzformációk mátrixának előállítása • A tér egy affin transzformációját 4 „független” pont és képe • A „határozatlan együtthatók” módszere • Pl. (gyakran): a TKR „ölében ülő” téglatestO = (0,0,0) A = (a,0,0), B = (0,b,0), C = (0,0,c)
Kavalier perspektíva, frontális axonometria • Előírások:- vetítés: párhuzamos, ferde szögben- az UV képsík | | a TKR XY „homloksíkjával” - X’ = U, Z’ = V; 1 : 1- Y’: 45 fokban hátrafelé; 1 : 2 • P’ = M·P; • M = (1 t 0 0); |0 t 1 0||0 -1 0 0| (0 0 0 1)t = 2/4
A határozatlan együtthatók módszerével: • O = [0, 0, 0, 1]; O’ = [0, 0, 0, 1]; a képsíkban • X tengely (TKR) képe || U tengely (KKR): A = [1, 0, 0, 1]; A’ = [1, 0, 0, 1] • Z tengely (TKR) képe || V tengely (KKR)C = [0, 0, 1, 1], C’ = [0, 1, 0, 1] • Y tengely képe 450 -ban hátrafelé:B = [0, 1, 0, 1]; B’ = [bu, bv, bw, 1]; bu = cos(f) / 2, bv = sin(f) / 2, bw = +1 (vagy más !!!)
mik kiszámítása: mik = ? : M (ABCO ) := (A’B’C’O’)= (m11 m12 m13 m14) ( 1 0 0 0 ) := ( 1 bu 0 0 ), (m21 m22 m23 m24) | 0 1 0 0 | | 0 bv 1 0 | (m31 m32 m33 m34) | 0 0 1 0 | | 0 1 0 0 | ( 0 0 0 1 ) ( 1 1 1 1 ) ( 1 1 1 1 )
mik kiszámítása: mik = ? : M (ABCO ) := (A’B’C’O’) ( m11+m14 m12+m14 m13+m14 m14 ) := ( 1 bu 0 0 ), | m21+m24 m22+m24 m23+m24 m24 | | 0 bv 1 0 | ( m31+m34 m32+m34 m33+m34 m34 ) | 0 1 0 0 | ( 0 0 0 1 ) ( 1 1 1 1 ) M = ( 1 bu 0 0 ), bu = cos (f) / 2, | 0 bv 1 0 | bv = sin (f) / 2, | 0 1 0 0 | ( 0 0 0 1 ) f = 450, esetleg 300.
Axonometria – tengelyméretes ábrázolás • Párhuzamos, merőleges vetítés egy ferde állású képsíkra • „tengelyméretes ábrázolás”: előírás a tengelyirányú rövidülésekre • (Egy d szakasz rövidülése: k = d’ / d = cos a ) • A három tengelyirányú rövidülésre: k2 + l2 + m2 = 2 • Megőrzi a párhuzamosságot és egy-egy irányban a szakaszok arányát • Affin transzformációval számolható
V Z’ U Y’ X’ Axonometria - a rajz szokásos elrendezése:
Izometria, egyméretű axonometria • k = l = m = 2/3 = 0.82…; ( ~1 !) • A tengelyirányú távolságok jól érzékelhetőek • A TKR egységkockáját a csúcsára állítva a képsíkra merőlegesen • A tengelyek vetülete egymástól 1200-ra
Izometria, egyméretű axonometria • M = ( m11 m12 m13 m14 )= | m21 m22 m23 m24 | | m31 m32 m33 m34 ) ( 0 0 0 1)=(-t t 0 0)|-f/2 -f/2 f 0 |( -h –h -h h) ( 0 0 0 1 )h= 3/3, f=2/3, és t=1/2
Levezetés: 4 független pont és képe: {OABC} {O’ A’ B’ C’} 0 1 0 0 0 –f f 0 0 0 1 0 0 –g –g h 0 0 0 1 m 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1a = OA = 1, AB = 2 f = AB/2 = 2/2,g = AB(3/2)/3,h = 2g;m = akármi, de 0
Dimetria • k = l/2 = 0.47…, l = m = 0.94..; • Rajzolási szabály (jó közelítés): X” balra lefelé 7/8 irányban Y” jobbra lefelé 1/8 irányban Z” fölfelé az X méretek: 1:2 az Y és Z méretek: 1:1 • P’ = M·P;M = ( -2/4 21/8 0 0 )|-14/12 –2/128/3 0 |( -7/3 –1/3 –1/31/3) ( 0 0 0 1 )
Trimetria (olv.) • k, l, m: három különböző, rögzíthető érték • P’ = M·P ; 3D 3D mozgás:- O’ a T (a KKR origója) fölött,- Z” = V tengely- X’, Y’, Z’ a képsíkot P, Q, R-ben döfi cos a = k, cos b = l, cos g = m szög alatt. • M a határozatlan együtthatók módszerével