Bella István: Áni Máni messze néz

1. Láttad-e már, hogyan vonulnak hegynek a fák, hogy bandukolnak elébb odalenn, egyen-ketten, majd hárman-négyen, többen és többen, rengetegnél is rengetegebben, mennek egyetlen nagy tömegben, egyetlen erdőrengetegben, horhosban, szurdékban, völgyben, földsánc mentén, följebb és följebb, majd újra csak egyek és kettek! S vannak, kik előresietnek, és nekivágnak egyedül, újra, s lesz, ki egymaga ér a csúcsra! Kívánom: érj te föl, és örülj! De ha fölértél, nézz körül, s gondolj reám, ki elrejtettem lábam nyomát a rengetegben, s bár visszafelé meg nem találod, tudd: itt járt sok jó barátod, ki mind te vagy, mert benned élnek. Ints hát nekik! Lehet, fölérnek. Bella István: Áni Máni messze néz

2. A média hatása a kognitív fejlődésre Kommunikációs gyakorlatok II. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció szak – Diplomás, esti képzés Készítette: Korbéli Ferencné BKOM-DE 217 Szigorlat B/5 tétel

3. Kognitív fejlődés gyermekkorban • Intellektuális fejlődés (Piaget kutatásai). • A gyermekek természetesen érő képességei és a környezetükkel kialakított kapcsolat kölcsönhatásának vizsgálata. Gyermek aktív résztvevő. • Gyermek = Minden iránt érdeklődő tudós, aki kísérleteket hajt végre a körülötte lévő világon, hogy megnézze, mi történik (Mi történik, ha a tányéromat az asztal szélére tolom?). • Sémák, asszimiláció, akkomodáció.

4. Piaget-i szakaszok

5. Kósa Éva: A médiahatás modelljei • A direkt hatás modell „A mindenható média” • A korlátozott hatás modellMár meglévő attitűdök megerősítése. • A meghatározott feltételek mellett érvényesülő médiahatás modell A média megfelelő feltételek esetén 100 %-os hatást is gyakorolhat. Ma, a kutatások központi kérdése az életkor, az élethelyzet, a társas környezet, az intellektuális szint, az aktuális pszichés állapot vizsgálata, vagyis a médiahatást mediáló változók.

6. A képernyő és a gyermek • 6 hónaposan (már ránéz) • 12-18 hónaposan (szemlélő figyelem) • 30 hónaposan (folyamatos figyelem) • 2,5 éves kor fölött (testi figyelem)

7. Értelmezési nehézségek gyermekkorban • Az alakok távolodása. • Ha a párbeszédkor csak a beszélőt mutatják, a másik figurát nem. • Arctalan narrátor. • Képátúsztatás. • Montázsok. • Szemléletváltás problémája. Anyagállandósági kísérlet. (Piaget) A TV gyakran forgatja a nézőpontokat. • Közelség-távolság technikája. • Mágikus ablak.

8. A szülők szerepe a médiaértésben és használatban • Együttnézés (aktív, passzív) • Korlátozó szülői részvétel (restriktív mediáció) • Aktív szülő részvétel (stratégiával rendelkező/nem rendelkező mediáció)

9. A televízió pozitív hatásai TV használat = nyelvhasználat. A televízió készségeket fejleszt, főleg attól függően, hogy milyen háttérrel rendelkezik nézője. Nyelvhasználat: kötött/kidolgozott kódokat használ, megnöveli a szókincset. A vizuális nyelv elsajátításában is fejleszt a TV. Nem kell tiltani, korlátozni azonban kell!

10. Szülőknek… „… s gondolj reám, ki elrejtettem lábam nyomát a rengetegben, s bár visszafelé meg nem találod, tudd: itt járt sok jó barátod, ki mind te vagy, mert benned élnek…” Köszönöm a figyelmet!

11. Felhasznált irodalom Kósa Éva - Hain Ferenc: A családi médiaszocializációs gyakorlat elemzése, és jelentősége a médiaismeretek iskolai oktatásában. Kutatási beszámoló. Nemzeti Médianevelési Program – előpályázat Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében Mindentudás Egyeteme. V. szemeszter, 9. előadás – 2004. november 8. Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem: Pszichológia - Kognitív fejlődés a gyermekkorban (74-84. oldal) Osiris. Budapest. 1997. Vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan Osiris. Budapest. 2005.