Előadó: Dr. Balogh Péter

1. A kérdőívszerkesztés Előadó: Dr. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

2. AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA • Biztosítsuk, hogy a megszerzendő információ a probléma valamennyi összetevőjét érinti. Tekintsük át a probléma összetevőit és a megközelítés módját, különösen a kutatási kérdéseket, hipotéziseket, és azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják a kutatási tervet. Kérdőivek szerkesztése

3. AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Készítsünk feldolgozási táblázattervet. • Tisztázzuk, hogy mit értünk célsokaságon. Kérdőivek szerkesztése

4. A KÉRDEZÉS MÓDSZERE • Tekintsük át a megkérdezés módszerét a különböző megfontolások alapján. Kérdőivek szerkesztése

5. AZ EGYES KÉRDÉSEK TARTALMA • Szükséges-e a kérdés? • Egy vagy több kérdésre van-e szükség a szükséges információ egyértelmű megszerzéséhez? • Ne használjunk kétdimenziós kérdést! Kérdőivek szerkesztése

6. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE • Tájékozott-e a válaszadó? • Ha a válaszadók várhatóan nem eléggé tájékozottak, szűrőkérdéseket kell beiktatnunk, amelyek mérik a jártasságot, a termékalkalmazást. A múltbeli tapasztalatot is meg kell kérdezni, mielőtt rátérünk a témára. Kérdőivek szerkesztése

7. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Képes-e a válaszadó visszaemlékezni? • Kerüljük el a kihagyás, az időbeni összemosás és a kitaláció hibáit! • Az olyan kérdések, amelyek nem tartalmaznak megoldási kulcsokat a válaszadó számára, alábecsülhetik az egyes események tényleges bekövetkezését. Kérdőivek szerkesztése

8. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Ki tudja-e fejezni magát a válaszadó? • Minimalizáljuk a válaszadótól (meg)követelt erőfeszítéseket! • Megfelelő-e a feltett kérdés kontextusa? • Legitimizáljuk az információkérést! Kérdőivek szerkesztése

9. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Ha kényes információkkal dolgozunk: • Helyezzük a kényes témákat a kérdőív végére! • Olyan kijelentéssel vezessük be a kérdőívet, ami a bennünket érdeklő magatartás általános jellegére utal! • Alkalmazzuk a harmadik személyben történő kérdezés módszerét! Kérdőivek szerkesztése

10. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Rejtsük el a kényes kérdéseket olyanok közé, amelyekre a kérdezett szívesen válaszol! • Adjunk meg a válaszkategóriákat konkrét számok kérése helyett! • Alkalmazzuk a véletlenszerű módszereket, ha helyénvalóak. Kérdőivek szerkesztése

11. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA • A nyitott kérdések hasznosak a feltáró kutatásoknál, és jól működnek bevezető kérdésekként is. • Használjunk strukturált kérdéseket, amikor lehetséges! Kérdőivek szerkesztése

12. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA(folytatás) • Szelektív zárt kérdéseknél a válaszalternatívák minden lehetséges választást tartalmazzanak és legyenek egymást kölcsönösen kizáróak! • Az alternatív zárt kérdéseknél, ha a válaszadók jelentős részétől semleges válasz várható, kínáljunk fel egy semleges alternatívát is. Kérdőivek szerkesztése

13. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA(folytatás) • Fontoljuk meg a felezéses szavazási technika alkalmazását, hogy csökkentsük a sorrendiségből fakadó torzításokat az alternatív és a szelektív zárt kérdéseknél! • Nagyon sok válaszalternatíva esetén mérlegeljük, hogy van-e lehetőség egy helyett több kérdést feltenni, hogy csökkentsük a válaszadók információfeldolgozási terheit! Kérdőivek szerkesztése

14. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA • Határozzuk meg a problémát a ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan alapján (a hat w: who, what, when, where, why and way)! • Használjunk (hét)köznapi szavakat! A szavak a válaszadók szókincsét tükrözzék! Kérdőivek szerkesztése

15. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) • Kerüljük a kétértelmű szavak használatát: rendszerint, általában, gyakran, sokszor, rendszeresen, alkalomszerűen, néha, stb.! • Kerüljük a szuggeráló kérdések használatát, amelyek rávezetik a válaszadókat a helyes válaszra! Kérdőivek szerkesztése

16. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) • Kerüljük a rejtett alternatívákat, amelyeket a választási lehetőségek nem fejeznek ki! • Kerüljük a rejtett feltételezéseket! • Ne kényszerítsük a válaszadókat általánosításokra és számításokra, becslésekre! • Használjunk pozitív és negatív kijelentéseket! Kérdőivek szerkesztése

17. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA • A bevezető kérdés legyen érdekes, egyszerű és bátorító! • A minősítő kérdések legyenek nyitó kérdések! • Az alapvető információkat szerezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Kérdőivek szerkesztése

18. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • A nehéz, bizalmas, vagy komplex kérdéseket a kérdőív vége felé tegyük fel! • Az általános kérdések előzzék meg a specifikus kérdéseket! • Logikus sorrendben tegyük fel a kérdéseket! Kérdőivek szerkesztése

19. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Az átvezető kérdéseket figyelmesen tervezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Kérdőivek szerkesztése

20. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Az elágazott kérdéseket olyan közel tegyük az átvezető kérdésekhez, amennyire csak lehet, és az átvezető kérdéseket olyan sorrendbe tegyük, hogy a kérdezettek ne ismerjék fel, milyen további információt fogunk kérni tőlük! Kérdőivek szerkesztése

21. FORMA ÉS KÜLALAK • Osszuk fel a kérdőívet különböző részekre! • A kérdéseket számozzuk minden egyes résznél! • A kérdőívet kódoljuk előre! • A kérdőíveket lássuk el sorszámmal! Kérdőivek szerkesztése

22. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE • A kérdőív legyen professzionális megjelenésű! • A hosszabb kérdőíveknél a füzetformátumot alkalmazzuk! • Egyetlen kérdést se vágjunk szét, hanem írjuk a teljes kérdést azonos oldalra!(Ugyanez érvényes a dupla oldalas elrendezésre is!) Kérdőivek szerkesztése

23. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE(folytatás) • Használjunk függőleges válaszoszlopokat! • Hasznosak a táblázatok, ha több egymással összefüggő kérdésre ugyanazok a válaszlehetőségek. • Kerüljük el az összezsúfolást, csak azért ne zsúfoljunk, hogy a kérdőív rövidebbnek tűnjön! Kérdőivek szerkesztése

24. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE(folytatás) • Utasításokat, vagy magyarázatokat a lehető legközelebb helyezzük a kérdésekhez! Kérdőivek szerkesztése

25. PRÓBAKÉRDEZÉS • Mindig végezzünk próbakérdezést! • A kérdőívet minden tekintetben teszteljük, beleértve a kérdések tartalmát, azok megfogalmazását, sorrendiségét, a kérdőív formáját és külalakját, a kérdés nehézségi fokát és az utasításokat! Kérdőivek szerkesztése

26. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezés során a válaszadók legyenek hasonlók azokhoz, akik a végleges megkérdezésben részt vesznek! • Kezdjük a próbakérdezést személyes megkérdezéssel! Kérdőivek szerkesztése

27. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezést írásban, telefonon vagy elektronikusan is ismételjük meg, ha a végleges felmérés során e módszereket használjuk majd! • Különböző (típusú) kérdezőbiztosokat alkalmazzunk a próbakérdezés során! Kérdőivek szerkesztése

28. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezés mintanagysága alacsony, 15 és 30 fő között mozogjon az első alkalommal! • Alkalmazzunk protokollelemzést és tájékoztató összegzést a problémák meghatározására! Kérdőivek szerkesztése

29. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A kérdőív minden jelentős változtatása után újabb próbakérdezést kell végezni, egy másik válaszadói mintán! • A próbakérdezésből származó válaszokat is elemezzük ki! Kérdőivek szerkesztése