Idősbántalmazás a családban

1. Idősbántalmazás a családban

2. Idősbántalmazás– 1975. brit tudományos folyóiratban • Közvélemény és a politika a 80-as évek elején figyelt fel rá. • ENSZ: 1982-ben Bécsben rendezte első világkonferenciáját az öregedés kérdéséről. - Itt elfogadták az idős személyek vonatkozásában az első elvi és alapjogi chartát. - Ez tartalmazta: a függetlenség, részvétel, a gondoskodás, az önmegvalósítás és az emberi méltóság alapelvét.

3. Elmúlt 5-10 évben markáns változás: • megváltozott az idősek gazdasági - szociális státusza • megnövekedett az átlagéletkor • demográfiai torzulások a fejlett országokban Újra kell gondolni az egészségügyi és szociális szektor nyújtotta ellátásokat. Az idősekkel kiemelten kell foglalkozni.

4. Idős = 60 év felettiek Idősbántalmazás ENSZ: • fizikai bántalmazás • szexuális bántalmazás ( egy idősebb, fiatalabb, vagy a gondozásra, felügyeletre kijelölt személy részéről) • lelki bántalmazás, verbális abúzus (tisztelet hiánya, a magánszférához/magánélethez való jog megsértése, a kapcsolattartás jogának megsértése, az idős személy véleményének, kívánságainak figyelmen kívül hagyása) • pénzügyi, gazdasági kihasználás (az idős személy tulajdonának, anyagi eszközeinek jogtalan használata, kihasználása, elvétele, a végrendelet akarat erőszakos megváltoztatása) • elhanyagolás • önelhanyagolás - olyan viselkedés, amellyel az idős személy veszélyezteti saját egészségét, biztonságát.

5. intézményes bántalmazás • szükségtelen és fájdalmas orvosi beavatkozások, • a minősíthetetlen megnyilvánulás, • az információ hiány • át nem adott információ • konkrét bántalmazás • rendszerbántalmazás - az idős személyek ellátására, gondozására hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően.

6. Az elkövető: • Az elkövetők többsége 26-35 év közötti, alacsony iskolázottságú és alacsony jövedelmű férfi, akinek nincs tartós párkapcsolata, azért (a később áldozattá váló) szülőjével, nagyszülőjével lakik együtt. • Az elkövetők 91%-a férfi volt, és jellemzően egyedül követte a cselekményt. A társas elkövetés aránya mindössze 2 %-os volt. • A büntetett előéletű elkövetők aránya közel 40%-os.

7. Az áldozat: 1. A családjukat tartósan, súlyosan bántalmazó szülők, nevelőszülők, nagyszülők. 2. Az idős koruknál, mentális betegségüknél fogva gyermeküknek, unokájuknak kiszolgáltatott felmenők. • A szülők sérelmére elkövetett csbe. 2/3-ban az apa, nevelőapa vált áldozattá. • A nagyszülők esetében döntően (85%-ban) a nagymamák váltak sértetté.

8. Kockázati tényezők: • Szegénység • Kényszerű együttlakás • Családi együttélés nehézségei • Alkohol • Betegség, mentálhigiénés problémák

9. Jelzés, feljelentés: A felmenők sérelmére elkövetett csbe. esetek három módon jutnak a rendőrség tudomására. 1. Legnagyobb számban az egészségügyi szolgáltatók (a helyszínre kiérkező mentősök, vagy a sérülést kórházban ellátó orvos) jelenti. A jelzés alapján indítja meg a büntetőeljárást a rendőrség. 2. A sértett magánindítványára indul be az eljárás 3. Az elkövető önfeljelentése vagy a szomszédok, rokonok jelzése (8%)

10. A probléma hazánkban sürgető! • a magyarság öregedő nemzet • sok az idős korú ember • sok a rossz beidegződés, a tanult minta a társadalomban • nincs olyan háló, mely ennek megakadályozását, vagy megelőzését célozná

11. Bántalmazás külső jelei: • Testi sérülés, ami nincs jól, megfelelően, gondosan ápolva. • Testi sérülés, ami nem magyarázható az elmondott történettel. • Fájdalom érintésre. • Kiszáradás, és rosszul tápláltság betegség jelenléte nélkül. • Beesett szemek, arc, monoklik, véraláfutások a testen. • Nem megfelelő adminisztráció a gyógyszerezésről. • Orvosi, kórházi ellátás túl gyakori igénybe vétele. • Élelem, víz, egyéb szükségletek hiánya. • Kellemes életkörülmények, személyes dolgok hiánya. • Erőszakos elzárás, elkülönítés.

12. Bántalmazott viselkedési jelei • Félelem. • Szorongás, nyugtalanság. • Harag, düh. • Elkülönülés, visszahúzódás, védekezés. • Depresszió. • Visszavonultság, beletörődés, ambivalens viselkedés. • Ellentmondó kijelentések sérülési nyomokról. • Valószerűtlen sztorik sérülésekről, gyakori balesetek. • Tétovázás, nyílt beszélgetés kerülése. • Zűrzavarosság, zavartság. 

13. Bántalmazó viselkedési jegyei • Az idős megakadályozása abban, hogy beszéljen, vagy találkozzon látogatókkal. • Düh, közöny, agresszív viselkedés az idősekkel szemben. • Mentális betegségek. • Bűnöző viselkedés, vagy családon belüli erőszak az élettörténetben. • Az idősekhez való jóindulatú hozzáállás hiánya. • Titkolt vonzalom, kacérkodás vagy túlzott félénkség, feltűnő tartózkodás a testkontaktustól lehetséges indikátor a helytelen szexuális viszonyban. • Egymásnak ellentmondó beszámolók a különféle incidensekről. • Túlzott kontrollálás. • Az idősekről teherként való beszéd

14. Az időseket megfelelően kell tisztelnünk. • Az idősek is képesek és akarnak is tanulni. • Az idősek is képesek és akarnak változni. • Az idős emberek is meg akarják tartani az önrendelkezés jogát. • Az idős emberek is életteli, érző emberi lények.

15. A méltó időskor biztosítása társadalmi feladat, éppúgy, mint a bántalmazás megelőzése és a védelem.