Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei

1. Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS FÓRUMA Dr. Köpeczi-Bócz Tamás 2006. október 24.

2. Tervezés menetrendje • OP-k első olvasatban a kormány előtt volt október 11. • Társadalmi vita vélemények megküldésére 2006. november 8.-ig • OP-k második olvasatban a Kormány előtt, november 20. • OP-k EU Bizottsághoz való benyújtása november vége • Akcióprogramok elkészítése november vége • Első pályázatok kiírása 2007 január

3. Ágazati OperatívProgramoklistájaazNSRK/ÚMFT 4.változataalapján

4. Regionális OperatívProgramoklistájaazNSRK/ÚMFT 4.változataalapján

5. Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén

6. Teljes adóbevétel a GDP arányában • EU-átlag: 39,9 • (Eu25) • Magyarország: 39,1 • Forrás: EUROSTAT 2003

7. Állami kiadások szerkezete

8. Iskolázottság az EU-ban

9. Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban EU-átlag: 24,3 (EU19, OECD-tagok) Magyarország: 13,8 Forrás: EUROSTAT 2004

10. Műszaki és természet-tudományi szakok presztízse

11. Iskolai tanár/diák arány az EU-ban

12. Nyelvi kompetenciák az EU-ban

13. Egész életen át tartó tanulás Iskolai végzettség alakulása F: népszámlálás 2001 2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).

14. Helyzetértékelés (29. oldal) • Gyereklétszám • A 18-19 éves korosztály 1/5-e szerez szakmát • Az elmúlt dekádban felére csökkent a szakmunkástanulók száma és 40%-al nőtt a szakközépiskolások száma • A szakiskolák technikai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalati • Gyenge a szakképzés presztízse, illetve a munka világába történő átmenet • 1990-ben 465 intézmény szakiskolai képzés, 2005/06-os tanévben 627

15. Helyzetértékelés (29. oldal) • A képzések koordinálatlanok, szétaprózottak • Ezért rossz illetve alacsony a képzés színvonal, tárgyi, személyi feltétele • a kontraszelekció • a szakiskolák felkészületlenségéből fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%), • a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje nem megfelelő

16. Helyzetértékelés (30.oldal) NFT I. eredmények • OKJ (800-ról 416-ra csökkent) • OKJ átláthatóbb • 16 TISZK

17. Munkaerő kereslet Képzési kínálat Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint Szakképzési kereslet-kínálat spontán

18. Munkaerő kereslet Képzési kínálat Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint Szakképzési kereslet-kínálat irányított

19. Munkaerő kereslet Képzési kínálat Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint Szakképzési kereslet-kínálat optimalizált

20. Mi a szakképzés definíciója • (71. oldal) erősödjenek az oktatás- szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépést.

21. A „Munkanélküliség” funkció juttatásainak osztályozása • Pénzbeli juttatások • Teljes munkanélküli-segély • Részleges munkanélküli-segély • Korhatár előtti nyugdíj munkaerő-piaci okok miatt • Szakképzési támogatás • Végkielégítés • Egyéb pénzbeli juttatások • Természetbeni juttatások • Mobilitás és áttelepülés • Szakképzés • Álláskeresési szolgálatok és munkahely teremtő támogatás • Egyéb természetbeni juttatások

22. A SZOCIÁLIS VÉDELEM INTEGRÁLTEURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZERE(ESSPROS) • A Szakképzés definíciója igen szigorú, és csak azok a programok tartoznak bele, amelyeket munkanélküliek, vagy a munkájuk elvesztésével fenyegetettek részére indítanak, és vagy társadalombiztosítási alapok, vagy állami intézmények finanszírozzák. Nem tartoznak ide a munkáltató által finanszírozott képzések és átképzések. Ez utóbbiak mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekeit szolgálják, és nem tartoznak az ESSPROS körébe. Hasonlóképpen, az ország oktatási rendszere keretében nyújtott szakképzést is kizárjuk, mivel az ESSPROSnem terjed ki az „Oktatás” funkcióra.

23. LLL stratégia (56. oldal) • 2215/2005 (X.13) sz. kormány-határozat 7 célból, 4 közvetlen szakképzést érint : • a szakképzés és a felnőttképzés egymásra épülésének, erősítése • a regionális és régiók közötti együttműködést megvalósító képzőintézményi hálózatok létrehozása • a szakképzés vonzerejének növelése • a civil és egyéb nem állami finanszírozású szervezetek bevonása a szakképzéssel kapcsolatos közfeladatok ellátásába

24. Stratégiai Környezeti Vizsgálat (67. oldal) • Nem derül ki, hogy a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és az élethosszig tartó tanulás céljai miként tartoznak egy rendszerbe és a tervezett fejlesztések hogyan erősítik egymást.

25. Indikátorok • Eredmény (74. oldal): Az iskolarendszerű szakképzésből kilépők közül a szakmájukban elhelyezkedettek aránya a kilépés után 1 évvel

26. Szakképzési prioritás (75. oldal) • Minőségi és a gazdaság igényeinek megfelelő tényleges képzés-kínálat kialakítása • Képzőktől független szereplők bevonása a vizsgáztatásba • A szak- és felnőttképzésben oktatók szakmai és munkahelyi tapasztalatszerzése, továbbképzése • Tanulók szakmai idegen nyelv ismeretének fejlesztése • Új tanulási formák, pl. távoktatás • Egyéni motiváció erősítése a tanulás iránt (presztízs növelés) • Előzetes tudás elismerése, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása • Regionális képzési hálózatok – RKK, szakközépiskolák, szakiskolák, TISZK • Különböző szakmákra képező intézmények tényleges integrációja a rugalmasság és hatékonyság érdekében

27. Tisztázandó kérdések • Gyakorlati képzés (minőségének javítása) • Munkakultúra • Hazai fejlesztések kapcsolódása • Intézményi integráció ütemezése (konszenzus a fenntartókkal és az iskolákkal)

28. Humán fejlesztések más operatív programokban • Regionális operatív programok, Közép-Magyarországi ROP – átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése, könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások) • Környezeti- és energetikai OP - közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program • Gazdaságfejlesztési OP - felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban vállalatokkal közös kutatási, ipari projektekben • Közszolgáltatások korszerűsítése OP - e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területénoktatásikártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

29. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Köpeczi Bócz Tamás Igazgató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon: 06 1354-3680Fax: 06 1 354 39 11 www.nfh.hu www.hefop.hu