A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

1. Hervainé Szabó Gyöngyvér dr.habil. tanszékvezető főiskolai tanár, KJF A felsőoktatási jól-léti programok, és a felsőoktatási humán erőforrás gazdálkodás kompetencia alapú keretrendszere modelljei A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században 2014. május 29-30.

2. A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései alig kutatottak A végzettek iránti követelmények megváltoztak –innovatív minőségi munkavégzésre való felkészítés szemben a tudományos diszciplína központú végzéssel Megváltoztak a fentiek miatt az oktatókkal kapcsolatos követelmények A közszolgálatiság, és a teljesítményközpontú elszámolás Növekvő szerződéses foglalkoztatás A szakmai igazgatásban dolgozók szerződéses foglalkoztatása Munkavégzés folyamatos elbocsátások közepette Új jól-léti kihívások és programok

3. A felsőoktatási foglalkoztatás kérdései alig kutatottak • A hangsúly a bérezésen, a szakszervezetek a bértáblára szűkítik aktivitásukat • Az oktatás és kutatás kérdései összekapcsoltak: gyakoriak a kettős munkahelyek • Az egyetemi főállással bírókra nagyobb teher hárul a hallgatókkal való foglalkozásban • Az akkreditációs tevékenységben a „lágy oktatói kompetenciáknak” nincs értéke • A tanári akkreditáció, mint kasztrendszer • A fiatal kutatóknak – tanársegéd –adjunktus – a terhei aránytalanul nagyok: • Magas óratartás, • Foglalkozás a hallgatókkal, • Magas óraszám a doktori képzésben • Magas kutatási adminisztratív tevékenységek

4. A végzettek iránti követelmények megváltoztak: –innovatív minőségi munkavégzésre való felkészítés, szemben -a tudományos diszciplína központú képességekkel, -új munkahelyi és foglalkoztatási innovációs trendek: - munkaerő produktivitás, kompetenciák fejlesztése, rugalmas szervezetek, innovatív és kreatív kapacitás igénye - Helytállás a globális versenyben, tudásmenedzsment, csökkenő és idősödő munkaerő jelenléte, technológiai fejlődés -Új értékek: fenntartható, smart és inkluzív növekedés

5. Megváltoztak a fentiek miatt az oktatókkal kapcsolatos követelmények • Ne csak a tudományterületet, hanem a szakmák világát is ismerjék • Képesek legyenek megítélni, hogy a szakterület ismeretköréből mit emeljen be az oktatásba • Képesek legyenek azt a tanterv rendszerébe építeni • Az oktatók a tanulás, a kutatás világára koncentráltak, nincs valós munkatapasztalatuk • Az oktatók munkakultúrája laza akadémiai kultúra • Az oktatók idegenek a minőség és innováció technológiai nézőpontjaitól , nem értik a munka világát • Nem alakultak ki olyan szakmai gyakorlatközösségek, amelyekben közösen fejleszthetnék a szakmát.

6. A közszolgálatiság és a teljesítményközpontú elszámolás • Az oktatók és munkatársak számára a közszolgálati minőség és az új közszolgálatiság alapelvei ismeretlenek • A felsőoktatási akkreditáció és a közszolgálatiságnem összekapcsoltak • A kutatás, mint közösségi felelősség nem kellően definiált • A felsőoktatás, mint közösségi érték nem kimunkált • Az oktatói teljesítmény és a hozzáadott érték nem kellően kidolgozottak

7. Növekvő oktatói és kutatói szerződéses foglalkoztatás: • A foglalkoztatási trendek a pályázati rendszerrel átalakultak • Vezetők pályázati részfoglalkoztatása • Kutatói és pályázati szakszemélyzet áthelyezése pályázatokra • Megnőtt a felsőoktatási HR szerződésmennyisége • A korábbi státusok mobillá váltak • A PHD hallgatók foglalkoztatása szinte kizárólag projekthez kötött • Következmény: • A határozott idejű foglalkoztatás okozta stressz • A vezetők munkaterhelése megnőtt • A státushoz kötődő és projektfoglalkoztatás egyidejűsége elvonja az oktatókat egyéb feladatoktól • A projektek munkaigénye nem mindig kompatibilis az életpályával • A fiatalok bekerülése a felsőoktatásba, a tanszékekre kitolódik

8. A szakmai igazgatásban dolgozók szerződéses foglalkoztatása • Megjelenik egy nagytömegű igény a projektadminisztrációra • A felsőoktatás fejlesztési projektek a szakadminisztráció közszolgáltatási jellegét feltörik • Az intézet és tanszék új adminisztratív szükségleteknek kell, hogy megfeleljen – nem kialakultak a felsőoktatási szakigazgatási szakmák • A technológiai fejlődés, a back-office – front office rendszerek új szakmaiságot igényelnek • Megnőtt a nemzetközi mobilitás szakszolgáltatási igénye • Nem képes a rendszer a csúcs és holtidőszakok, a 24 órás ügyfélszolgálatok kezelésére • Az oktatók és hallgatók pénzügyeinek kezelése új projektfinanszírozási és egyéb adminisztrációs folyamat menedzsmentet igényel.

9. Munkavégzés folyamatos elbocsátások közepette • Állandósultak a szervezeti átalakulási folyamatok: • Egyetem közi összeolvadások • Kari rendszerek átalakítása • Tanszékek összevonása • Kényszernyugdíjazások • A szerződéses oktatók aránya lecsökkenése • Munkahelyi stressz növekedése • A felsőoktatási bérek bizonytalanná váltak • Megnőtt a függés a pályázatoktól • Erasmus nyomás: kapcsolatépítés és nemzetközi elismertség pályázatoktól függ • Nincsenek megfelelő családtámogatási szolgáltatások • Nincsenek mentálhigiénés szolgáltatások

10. Új jól-léti kihívások és programok • Munkahelyi elégedettség a vezetőkkel • Jó, igazságos munkakörülmények a szektorban is alapvető igényt jelentenek • A munka minősége értékelése alapvetően szubjektív maradt • Munkahelyi egészség – és a felsőoktatási túlóra problémái • Az oktatói munkahelyi egészség programjai nem kidolgozottak • Az oktatók, munkatársak nem bevontak a munkahelyi innovációs folyamatokba • Új stratégia központú foglalkoztatás • Akkreditációs szükséglet és a foglalkoztatás ellentmondásai • Tanártovábbképzés: módszertan, kutatásmódszertan • Vezetőképzés a felsőoktatásban • Rugalmas foglalkoztatás – szemben a felsőoktatás bemerevedett rendszerével –hibrid oktatói és középvezetői státusok

11. A tanárok alkalmassága a felsőoktatásban: • Tudják, hogyan tanulnak a hallgatók: • Ismerje a felsőfokú tanulás elméletét és gyakorlatát. • Tudja, miként vonhatja be a hallgatókat az aktív tanulásba. • Tudja, hogy miként alkothat olyan tantárgyi programot, forráshasználat tervezést, és miként strukturálhatja a hallgatói tevékenységet, hogy támogassa a hallgatói tanulást. • Ismerjék a tudományterületet, a szakágat, amit oktatnak. • A szakterületét jól ismeri, kritikai szinten érti és elemzi. • Ismeri a szakterület megfelelő szintű tartalmát és relevanciáját. • Ismeri a szakterülethez kapcsolódó pedagógiai és módszertani modelleket. • Ismerjék hallgatóikat. • Kialakít egy hallgatóközpontú megértési modellt, tiszteli hallgatóit. • Tudja milyen tanulási szükségleteik vannak annak fényében, hogy • milyen tudást hoztak magukkal, milyen tanulási nézőpontot kedvelnek, • Képes a hallgatók kulturális hátterének megismerésére és feltárására. • Képesek hatékonyan tervezni: • Tiszta, egyértelmű, világos célokat képes felállítani a hallgatói tudásnak megfelelően, • a tárgy természetének megfelelően, • a pedagógiai módszereknek megfelelően, • Képes a tevékenységeket és forrásokat az oktatáshoz és tanuláshoz megtervezni • Képes az értékelést úgy megtervezni, hogy • kimutassa és jelentést adjon a hallgatók tanulásáról, • adjon visszajelzést a hallgatónak saját tanulásáról, • informáljon a további oktatási és tanulási feladatokról, • a hatékony tanulás érdekében megérteti a tanulási célokat, • az oktatási és tanulási tevékenységeket, az értékelési feladatokat.

12. Értékelje a hallgatói tanulást hatékonyan: • adjon megfelelő, informatív és konstruktív visszajelzést a hallgatói munkákra, • értékeljen konzisztensen, megfelelő krtériumok és standardok alapján, • ellenőrizze a hallgatói tanulmányi előrehaladást és pontosan tartsa nyilván az előrehaladásra adott értékeléseket. • Alakítson ki hatékony és kreatív tanulási környezetet: • bevonja a hallgatókat, számukra kihívást jelentő legyen • bátorítsa őket, hogy vállaljanak felelősséget saját tanulásukért, • a csoport minden egyes tagja számára alakítson ki egyértelmű, világos és konzisztens elvárásokat, szerepüket illetően, • legyen képes olyan csoportdinamika kialakítására, ami mindegyik hallgató számára eredményeket hoz. • Az intézményi működésen belül, tevékenykedjen hatékonyan, • dolgozzon hatékonyan, együttműködően a kollégákkal, és hallgatókkal, • Ismerje és alkalmazza az intézményi működésre vonatkozó szabályzatokat, • használja ki az intézmény nyújtotta forrásokat és lehetőségeket, • tartsa be a tanári szerepkörrel járó jogi és etikai kötelezettségeket. • Értékelje és reflektáljon saját tanári teljesítményét illetően: • rendszeresen vitassa meg a hallgatói teljesítményeket kollégáival és a hallgatókkal, reflektáljon azokra, • szervezzen szakmai munkaközösségeket, és gyakorlati munkaközösségeket, amelyekben fejlesztheti önmaga szakmai tudását és képzési gyakorlatát, • legyen tisztában saját tanulási szükségleteivel, kapcsolódjon be szakmai tevékenységekbe, hogy a szakterület egyedi szakértőjévé váljon, • hogy a szakterület oktatásában a képzési hatékonyságot növelje.

13. Munkahelyi jól-léti intervenciók • Stressz-menedzsment: vezetőknek tervezési és megvalósítási útmutatók kellenek, hiszen a felsőoktatási menedzsment ritkán professzionális • Csoportszintű problémák felmérése és tervezése gyakorlattá alakítása, • Új jelenléti rendszer és politika, • Táplálkozás, fizikai és mentális egészségfejlesztés, itt sem elhanyagolandó, • Menedzserek állóképessége fejlesztése speciális tréningekkel kezd gyakorlattá válni • Egymás figyelése, segítése- szemben a tanszékek közötti villongással • Vezetőképzés rendszeressé tétele az igazgatásban is • A változásmenedzsment támogatása mgszervezésee • A munkatársak bevonása a jól-léti programokba sokat javíthat a munkahelyi jól-léten. • Munkatársak bevonása a döntéshozatalba nem megkerülhető. • Az akadémiai pszichológiai szerződés újra definiálása nem elhagyható: mit várunk el, és mit hajlandók a kollégák teljesíteni.