A magyar felvilágosodás

1. A magyar felvilágosodás 1772 – 1825.

2. Mi volt a történelmi szerepe a felvilágosodásnak Nyugat – Európában? • A polgári társadalom előkészítése, a polgári szemlélet elterjesztése • Nálunk a 18. században betölthetett–e ilyen szerepet? • Aligha. Ok: Nincs igazi polgárság. • Max. a feudalizmus modernizációjáról lehetett szó, a polgárosodás előkészítéséről.

3. A magyar felvilágosodás specialitásai : • Társadalmi bázisa : a nemesség felvilágosult része: • Európát járt , művelt arisztokraták:(Gr. Fekete János, Gr. Teleki József) • A kultúrát felkaroló főnemesek, írástudó nemesek ( Báró Ráday Gedeon, Gr. Teleki Sámuel, Gr. Széchényi Ferenc, Gr. Festetich György), • s az általuk patronáltértelmiségiek .

4. Teleki Sámuel könyvtára Vásárhelyen • 1760 után a francia felvilágosodás eszméi a könyvek révén terjednek : • Egyre több főúri család könyvtárában találhatók meg a francia szerzők művei. • A főúri könyvtárak olvasói között egyre több a pártfogolt író, költő, tudós. Ráday Gedeon péceli könyvtára

5. A magyar felvilágosodás specialitásai: • A felvilágosodás elterjedését részben ösztönözte, részben akadályozta két modernül gondolkodó abszolút uralkodó: • Mária Terézia (1740-1780) • II. József (1780-1790)

6. Mária Terézia • Mária Terézia : • a felvilágosodás bizonyos eszméit figyelemre méltatta, • ám a veszélyesnek tartott gondolatok terjedését akadályozta. • Hasznos, okos rendeletei: • Ratio Educationis, • úrbéri rendelet, • a nagyszombati egyetem Budára helyezése, • iskolák alapítása

7. Mária Terézia magyar nemes ifjakból állította fel Bécsben a testőrsé-gét.

8. Testőreit elkápráztatta a fejlett, civilizált Bécs, a klasszicista zene és színházi élet központja (Haydn, Mozart, Beethowen).

9. A testőrírók: Bessenyei György Báróczy Sándor Barcsay Ábrahám A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul. • Olvastak, írtak, fordítottak (pl. Voltaire-t), • munkáikat közös kötetben ad-ták ki. • Létrehozták az első írói társaságot.

10. II. József • Igazi felvilágosodott uralkodó volt ( jobbágyrendelet, türelmi rendelet,), ám ő a birodalom racionális átszervezése érdekében figyelmen kívül hagyta a magyar érdekeket. Pl. • a német nyelv hivatalossá tétele , • a nemesség megadóztatása, • állami centralizáció.

11. II. József megosztotta a magyarságot. • nemesi ellenállókra , pl. Ányos Pál, Pálóczi Horváth Ádám, Gr. Gvadányi József, Batsányi János • ésjozefinistákrahasadt a szellemi elit. Pl. Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László.

12. Egyéb tényezők: • Szabadkőműves-mozgalom : • tagjai nálunk a testőrírók, majd Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József, Dayka Gábor ,Kölcsey Ferenc). Páholyok : Pest, Miskolc, Kolozsvár. • Martinovics-féle összeesküvés : • jakobinus-mozgalom (Résztvevők : Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay József, Kazinczy Ferenc stb.)

13. Szabadkőművesség A szabadkőművesség filozofikus és filantropikus (emberbaráti) intézmény. Célja: a művelődés és a testvériség terjesztése, a jótékonyság gyakorlása. Tagjai szertartásokon és legendákon keresztül ismerkednek meg a testvériség értékeivel, az önnevelés kötelezettségével és a humánummal.

14. A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt. 1795-ben kegyetlenül felszámolja I. Ferenc.

15. A magyar felvilágosodás céljai : • A kulturális elmaradottság leküzdése • A magyar nyelv fejlesztése „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet se tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Bessenyei György

16. A kulturális elmaradottság leküzdése • Az irodalmi közélet megszervezése: irodalmi szalonok (Podmaniczky Anna szalonja, Ráday-, Orczy-szalon), írói társaságok • Könyvtárak alapítása (pl. Ráday-könyvtár, Teleky-könyvtár, Festetich-könyvtár, 1802. Nemzeti Könyvtár)

17. A kulturális elmaradottság leküzdése • Iskolák , főiskolák alapítása : • Tereziánum, • a Pázmány Péter Tudományegyetem Budára, majd Pestre helyezése, • keszthelyi Georgicon, • Bányászati Akadémia Selmecbányán • Könyvkiadás, újság- és folyóiratkiadás megindítása • Vándorszíntársulatok létrehozása

18. Rát Mátyás, Révai Miklós szerk. Újság- és folyóiratkiadás • Az első magyar nyelvű újság a • Magyar Hírmondó • 1780-1787.Pozsony, főleg magyarországi hírekről számol be. • Verseket is megjelentet. 3.

19. Szépirodalmi folyóiratok 1787-1793. Kassai Magyar Múzeum (Szerk.: Batsányi, Kazinczy, Baróti Szabó Dávid ) Orpheus Kazinczy Ferenc Mecénásuk: a péceli Ráday Gedeon

20. Szépirodalmi folyóiratok Csokonai Vitéz Mihály Kármán József

21. Tudományos folyóiratok Péczeli József Ismeretterjesztő folyóirata Komáromban Tudományos Gyűjtemény 1817. Pest

22. Színtársulatok • Kelemen László vezetésével 1790-96-ig működik az első magyar nyelvű színtársulat. (A budai Várszínházban léphet fel.) • 1792-től az Erdélyi magyar Színjátszó Társaság is működni kezd Kolozsvárott

23. Déryné Széppataki Róza Vándorszíntársulatok

24. A kultúra támogatói, mecénásai: Báró Ráday Gedeon, az Orpheus és a Magyar Museum mecénása Beleznayné Podmaniczky Anna, az Uránia fönntartója Gr. Széchényi Ferenc, az OSZK alapítója Gr. Festetich György, a csurgó gimnázium és a keszthelyi Georgicon alapítója Gr. Eszterházy Miklós: Fertődön operát, zenekart tart fenn (Haydn).

25. A magyar felvilágosodás korszakának tagolása: • 1772-1795. Bessenyei Ágis tragédiájának megjelenésétől Martinovicsék lefejezéséig: Pezsgő szellemi élet, folyóiratok, könyvek, színházak. • 1795-től hanyatlás: a cenzúra ellehetetleníti a folyóirat- és könyvkiadást, az írók kizárólag levelezés útján tartanak kapcsolatot (a széphalmi vezér, Kazinczy közvetítésével). 1795 után egyetlen téren lehet előrelépni: a nyelvfejlesztés terén (Kazinczy nyelvújító programja).

26. Művelődési programok • Bessenyei György nyelvművelő programja • Kármán József eredetiség-programja • Kazinczy Frenc nyelvújító programja és ízlésreformja

27. Bessenyei György Röpiratokban hirdet kulturális megújulást. Ezek: Magyarság (1778) :„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” Magyar néző (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék(1781) : akadémia terve

28. Bessenyei György programja – a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze: a szépirodalom művelése (eredeti művek alkotása, fordítás), színház, folyóiratok és egy tudós társaság, az akadémia létrehozása

29. Kármán József programja: A nemzet csinosodása (Uránia) • Eredeti művek kellenek! • „Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.”) • Szellemi központ kell: Pest legyen! • Nyerjük meg a lányokat, asszonyokat az olvasásnak! • A falusi fiatalok tanuljanakipart, keres-kedelmet!

30. Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja

31. Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja • Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése:„kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani” • Szókincsbővítést, nyelvújítást szorgalmazott. E mozgalom eredményeként 10.000 új magyar szó keletkezett. Pl. gondolat, rendőr, folyóirat, érzelem, bizonyítvány, igazol-vány, zongora, tanár , higany, műtő stb. • Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága előtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) .

32. Batsányi János

34. Kármán és Fanni

35. Kazinczy FerencÍRÓI ÉRDEM Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen.Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:     Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

36. Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel

37. Vége