280 likes | 424 Views
Lehet-e legitim a terrorizmus? Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel?. Tálas Péter Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet. Egy rövid előadás vázlata. Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem .
E N D
Lehet-e legitim a terrorizmus?Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Tálas Péter Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet
Egy rövid előadás vázlata • Lehet-e legitim a terrorizmus? • Válasz: Nem. • Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? • Válasz: Igen.
Köszönöm a figyelmet! talas.peter@uni-nke.hu
Egy hosszabb előadás vázlata • Lehet-e legitim a terrorizmus? • Válasz: Nem. • Kiegészítés: lehet viszont politikai értelemben produktív és kontraproduktív(példák) • Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? • Válasz: Igen. • Kiegészítés: ezt tapasztalhattuk 9/11 után Amerikában és Európában is (ennek miértjeiről, okairól)
A hagyományos háború, a gerillaháború, és terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari alapján)
A hagyományos háború, a gerillaháború, és terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari alapján)
Az 1968 és 2006 között megszűnt terrorszervezetekJones – Libicki: „HowTerroristGroups End” (RAND, 2008) alapján
Az 1968 és 2006 között megszűnt terrorszervezetek Jones – Libicki: „HowTerroristGroups End” (RAND, 2008) alapján
Sikeres terrorista csoportok • Győztes terrorista csoportok • Pl. algériai FLN, ciprusi EOKA, koszovói UCK, palesztin PFSZ, dél-afrikai ANC • Politikai úton felszámolt terrorszervezetek • Valamilyen formában teljesítik a követeléseiket • Akiknek sikerül felhívni a figyelmet valamilyen megoldatlan politikai problémára • Pl. az 1970-es években a palesztin terrorszervezetek a palesztin kérdésre • Ez nem legitimitást jelent, de politikai vagy kommunikációs sikert
Sikertelen terrorista csoportok • Kontraproduktív terrortámadások • Melyeket még a saját közvélemény is elítél • 1972 szeptember – München (sportesemény) • 2004 szeptember – Beszlán (gyerekek) • 2011 július – Osló/Utoya (fiatalok)
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés • 9/11 után az Egyesült Államok és mások is ezzel legitimálják (kül)politikájukat • USA - Afganisztán (Pakisztán, Kasmir), Irak, Jemen • Oroszország – csecsen-kérdés • Kína – ujgur-kérdés • Az USA túlreagálja 9/11-et, s ennek számos negatív következménye van • Elhallgatjuk hogy, mimagunkis hozzájárulunk a terrorfenyegetettség növekedéséhez • Irakban • Afganisztánban • Pakisztánban • Iszlámista terrorizmussal kapcsolatos előítéletek
Terrorfenyegetettséggel való visszaélés • 9/11 után nem változott Amerika és lényegesen Európa terrorfenyegetettsége sem • Mindkettő rendkívül alacsony • Európában a csökkenés, nem a terrorizmus elleni háború eredménye • Tény azonban: Madrid (2004), London (2005), Osló/Utoya (2011) – stratégiai terrortámadások • Szubjektív biztonságpercepció a terrorizmus esetében a legerősebb
A terrorfenyegetettségről(Dél-Ázsia, merényletek, 1970-2012, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Közel-Kelet, merényletek, 1970-2012, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Észak-Amerika, merényletek, 1971-2011, GTD)
A terrorfenyegetettségről(Nyugat-Európa, merényletek, 1971-2011, GTD)
A demokratikus szabadságjogokról • Komoly eredmény: világszerte kiépült terrorizmus ellenes fellépés infrastruktúrája, fejlődött az együttműködés • Probléma 1: indokolt-e a polgári szabadságjogokkorlátozása és annak fenntartása (lásd: PatriotAct, Snowden/NSA-botrány)? • Probléma 2: 2001 után korlátozás 1.0 a terrorizmus miatt, 2008 után etatizmus és rendpártiság (korlátozás 2.0) a pénzügyi válság miatt (biztonság versus demokrácia) • Kívánatos alapelv: korlátozni csak akkor, ha már minden egyebet kipróbáltunk! • Probléma 3: indokolatlan a félelemkeltés (média, politika), média-pánik (pl. Boston) • Kívánatos alapelv: egy-egy esemény helyi érték pontos meghatározása
Köszönöm a figyelmet! talas.peter@uni-nke.hu