510 likes | 670 Views
Az akadálymentesség. „MINDENKI LEHET FIZIKAI HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMIKOR AZ ÉLETE SORÁN” (Match Beckman: Building for Everyone, 1976. Stockholm). Az akadálymentesség jelentősége:. az épített környezet alapvető tulajdonsága: az akadálymentesség
E N D
„MINDENKI LEHET FIZIKAI HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VALAMIKOR AZ ÉLETE SORÁN” (Match Beckman: Building for Everyone, 1976. Stockholm)
Az akadálymentesség jelentősége: • az épített környezet alapvető tulajdonsága: az akadálymentesség • ez teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyekre az épített környezet szolgál • a fizikai vagy érzékszervi fogyatékossággal, akadályozottsággal élő emberek gyakran csak nehezen, vagy a közelükben lévő emberek segítségével „boldogulnak”
Az akadálymentes környezet (1): • alapvető szükséglet >>> az akadályozottaknak • másoknak pedig >>> kényelmessé, biztonságosabbá teszi a használatot • biztosított a lehető legönállóbb bejutás és használat
Az akadálymentes környezet (2): • kritériumait az emberi jellemzők határozzák meg > „egyetemes tervezés” • ez az építészek feladata • cél: az akadályok minimalizálása
Vonatkozó jogszabályok: • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény • településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) évi kormányrendelet
Akadálymentesen megközelíthető: • az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának, akadályozottságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, erőkifejtés nélkül elérhető • ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) használata nem korlátozott
Akadálymentesen használható: • egy épület akkor, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a legönállóbban használható • ehhez megfelelő méretű, formájú kezelő eszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes
Jól láthatóság: • ha egy tárgy, egy tér rossz látási, kedvezőtlen időjárási körülmények, „színes fénnyel” vagy erősen/gyengén megvilágított környezetben is egyértelműen észrevehető és felismerhető
Jól megvilágított: • egy térelem akkor, ha annak alakját, részleteit és távolságát valósághűen tudjuk érzékelni • függ: a mesterséges világítás elhelyezésétől • feltétele: a fényforrás ne vakítson, ne váltsa ki a szem káprázását
Csúszásmentes: • az a járófelület, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad a felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj stb.)
Szabad szélesség és magasság: • a tér azon keresztmetszete, amelyet benyúló vagy belógó akadályok tovább nem szűkítenek
Térszabad kialakítás: • az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések, munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történő megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát
Vezetővonalak: • járófelületen a burkolati anyagok felületi, sűrűségbeli, színbeli és/vagy hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sávok
Tapintható (taktilis) információ: • környezetünkből tapintás, érintés útján szerzett információ • felszíni: sima, érdes • sűrűségbeli: puha, kemény • hangtani: lágy, kopogó • hőmérsékleti
Látható (vizuális) információ: • látás útján szerzett információ • közlése történhet: az alkalmazott anyagok színének, kontrasztjának, árnyalatainak változtatásával (pl.: kék és sárga szín együttes használatával)
Indukciós hangerősítő rendszer: • az adó-vevő elvén alapul • cél: a tisztább, zavarmentes hangérzékelés; hangok felerősítése
IDŐSEKNEK: • a korral járó csökkent fizikai, érzékszervi és szellemi képesség miatt fokozottabb az igény • 2020-ra az európai népesség kb. 25 %-a idősebb lesz 60 évesnél
HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKNEK: • az állandó fogyatékossággal bírók: mozgáskorlátozottak, látássérültek, vakok, nagyothallók, siketek, értelmi fogyatékosok • a fogyatékosságok időben és súlyosságban változóak lehetnek; nem homogén embercsoport • ideiglenes mobilitású vagy érzékszervű emberek csoportja (kismama; végtag-törött egyén; szemüvegét vagy hallókészülékét otthon-felejtő)
KÖRNYEZET ÉS SZITUÁCIÓ MIATT KORLÁTOZOTTAKNAK: • egyes helyzetek, szituációk is korlátozhatják az ember teljesítőképességét • pl.: nagy csomagok cipelése; bébihordozóval, hátizsákkal való közlekedés; zajos környezetben végzett munka
Figyeljük meg: az utat otthonról az iskolába, a parkba, a boltba vagy egy barátunk otthonába; • Elemezzük: megfelel-e rendeltetésének; nehézségek nélkül értünk-e oda; milyen akadályokkal találkoztunk • Képzeljük el mi lenne, ha az átlagosnál magasabbak, vagy alacsonyabbak lennénk; ha babakocsiban tolnánk egy csecsemőt, kerekes székben ülnénk stb.
Vertikális akadályok: • szintkülönbségből adódó akadályok • idős, mozgásukban akadályozottaknak ez a legnagyobb nehézség • akadályok és a leküzdésükre szolgáló eszközök: lépcső, küszöb, rámpa, lift, lépcsőlift, ülőfelvonó, emelőlap, mozgólépcső
Horizontális akadályok: • az előrehaladó mozgás akadályai • átjáró, közlekedő, ajtó szélessége olyan legyen, hogy a mozgásukban akadályozottak és kerekesszékkel közlekedők az elakadás és beszorulás veszélye nélkül tudják használni • látássérülteknek, szellemi fogyatékosoknak, csökkent járóképességűeknek: csúszásmentes felületek, egyszerű-átlátható terek, jó megvilágítás
Térbeli akadályok: • a mozgáshoz, tevékenységhez szükséges tér hiánya • a mozgásukban akadályozott és kerekes székkel közlekedő emberek számára nagyobb területre van szükség, mint az „átlag-embernek”
Ergonómiai akadályok: • a nyílászáró-szerkezetek, berendezések, bútorok használatának akadályai • megfelelő méretezés szükséges • balesetmentesség (ne legyen éles, hegyes) • a kézzel használandó szerkezetek (ajtókilincsek, forgó-gombok) sajátossága
Antropológiai akadályok: • az emberek testhelyzetük, fizikai, egészségi állapotuk, testméretük, testarányaik függvényében tudják elérni a különböző dolgokat • a mozgáskorlátozottaknak az „elérhetőségi tér” jelentősen beszűkül • látási képesség >> belátható tér
Érzékelési akadályok: • a környezetnek, a tereknek jól és gyorsan átláthatónak kell lennie • a tervezés fontos szempontja a tájékozódás megkönnyítése >> feliratok, szimbólumok, formák, fények, színek, anyagok, hangok
Az akadálymentesítés és az egyetemes tervezés két alapvető követelménye: • a látogathatóság • és az adaptálhatóság
1. Látogathatóság: • minden látogatónak képesnek kell lennie a létesítményeket látogatásuk céljának megfelelően önállóan és egyenlő módon használni • ha ennek feltételei adottak, akkor az adott épület látogatható ill. akadálymentes, kényelmes a látogatók számára
2. Adaptálhatóság: • ez a környezet nagyobb felújítási, átalakítási munkálatok nélküli átalakíthatóságát jelenti • arra irányul, hogy az megfeleljen az épületet használó emberek igényeinek • lehetővé teszi a tér vagy berendezés elemeinek egyszerű átrendezését
Vannak olyan létesítmények, ahol az akadálymentesítés különleges szintjére van szükség • Ezek: rehabilitációs központok, speciális lakások, fogyatékosokat ápoló/ellátó központok, kórházak
Az információ megjelenítése legyen kontrasztos a háttérhez képest!
Az információt könnyen érthető jelképpel, ábrával észlelhetővé kell tenni. Ez elérhető domborított, tapintható, kivilágított vagy kihangosított módon. (kerekesszékben ülő, hallássérült, vak ember)
A feliratok, jelképek magassága a távolság függvényében:
Az információk elhelyezésének...ajánlott magassága: ISjavasolt középmagassága: SZM
Épületen kívüli közlekedés: • járdák, járdaszegélyek • útvonalak • parkolók • burkolatok és jelzések • rámpák • lépcsők
Bejáratoknál: • főbejárat akadálymentes legyen • süllyesztett lábtörlő rács • automata elektromos ajtó
Belső környezet: • burkolatok, jelzések • információs szolgálat • folyosók • felvonók, emelők, korlátliftek • vizes helyiségek • kezelőeszközök (telefonfülke, bankautomata, kapcsolók) és menekülési útvonalak