Budapest, 2011. június 15.

1. Magyar Pedagógiai Társaság szakosztályi és tagozati ülése Téma: Beszámoló a„Kongresszus után – a változások folyamatában” című konferenciáról Budapest, 2011. június 15.

2. Kiemelések a „Küldetésnyilatkozatból” „Kongresszus után – a változások folya-matában” A VII. Nevelésügyi Kongresszust a Magyar Pedagógiai Társaság kezdeményezését követve a közoktatási érdekegyeztetés-ben érintett szervezetek hívták össze éppen 5 évvel ezelőtt, a felhíváshoz 200 szervezet csatlakozott. A közös munka eredményeként megfogalmazott Ajánlásokat a társadalom, a közélet több szintjén és fórumán tanulmányozták.

3. Kiemelések a „Küldetésnyilatkozatból” Az Ajánlások kiegyensúlyozott, konszen-zusra törekvő gondolatai serkentően ha-tottak a nevelésügy intézményeire. „Az oktatás közügy” gondolata ma is visszhangzik a nyilvánosságban. A Magyar Pedagógiai Társaság 2011 tavaszán újra a szakmai közélet szereplőihez fordul. Az eltelt időszak – megannyi fontos változás terve és vitája - párbeszédért kiált. Ahogyan a VII. Nevelésügyi Kongresszus 3 évvel ezelőtt jelképes hidat alkotott a Duna két partja között.

4. A Magyar Pedagógiai Társaság Szakmai Kollégiumának ülése A „Kongresszus után – változások folyamatában” címmel kezdeményezte a 120 esztendős civil szervezet a VII. Nevelésügyi Kongresszus után három évvel un. „követő konferencia” szervezését. A BME vadonatúj Q épületében május 27-28-án sorra kerülő programon a nevelésügy mai kormányzati felelősei adnak tájékoztatást időszerű kérdésekről, feladatokról, a mintegy 400 résztvevő – szakemberek, szakmai szervezetek képviselői a széles értelemben vett nevelés minden területéről - e beszámolókat készül – konstruktív dialógus jegyében – egybevetni az egykori, időtállónak gondolt kongresszusi Ajánlásokkal.

5. Általános benyomások: • Az előkészítés maradéktalan volt, honlap, sajtótájékoztató stb. • A helyszínválasztás nagyon jó volt. • A várt alatt maradt némileg a résztvevők száma, ma problémát jelent a részvételi díj befizetése az egyénnek. • Az oktatáspolitika nem érzi a szükségességét a folyamatos konzultációknak. (Ki is képviselje a tárcát?)

6. Általános benyomások: • Az időbeli tervezés megvalósult; nem volt csúszás. • Jó volt találkozni azokkal a kollégákkal, akikkel csak ebben a körben lehetséges. • 50 perces kulturális program is volt. Szakály Ágnes és tanítványa cimbalom + Árpád Gimnázium énekkara.

7. A program: I. Plenáris ülés - levezető: Ádám György Köszöntő: Péceli Gábor rektor – BME Előadók: Gloviczki Zoltán; h. államtitkár NEFMI Benedek András; MPT elnöke Obrodina László; főoszt. vez. NGM Szekeres Pál; h. államtitkár NEFMI Lászlófy Pál; elnök, RMPSZ

8. II. Szekcióülések 1. szekció: A gyermek (Perjés István és Dászkál Istvánné) 2. szekció: A pedagógus (Falus Iván és Csillag Márta) 3. szekció: A tanulás (Vass Vilmos és Turi Katalin) 4. szekció: Eredményesség – mérés (Nahalka István és Setényi János) 5. szekció: Partnerség (Kovács István Vilmos és Varga Márta) 6. szekció: A munka világa (Szenes György és Sárik Zoltán)

9. 2. nap (szombat) • Beszámoló, mérleg a szekciók munkájáról; lásd konferencia állásfoglalása anyagot. • Halász Gábor előadása: „Európai tendenciák 2020 horizontján” • Nem jött el Pokorni Zoltán, a Parlament Oktatási Bizottságának elnöke, bár ő érdeklődött leginkább a szervezésről, a témákról.

10. Néhány gondolat a plenáris ülésről

11. Néhány szubjektív gondolat a plenáris ülésről „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.” Albert Einstein „Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé.” Woody Allen „A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.” Gustave Flaubert

12. Gloviczki Zoltán

13. Gloviczki Zoltán • Felvázolta azt az oktatási koncepciót, amelyet Hoffmann Rózsa neve fémjelez. Jelentős kritikával illette a megelőző időszakot. • Szimbólumrendszere „érdekes” volt. (A kenyérsütés folyamatával kívánta bemutatni a gyerek fejlődését, érését. A kovász a pedagógus, a dagasztóteknő = melence; az iskola. • Érezhető az iskolák autonómiájának erős korlátozása.

14. Gloviczki Zoltán • A pedagógusszerep jelentős változásban van; nincs vagy alig van szükség az innovatív szemléletmódra, a végrehajtó attitűdöt várja el a kormányzat. • A tankötelezettséget 3 éves korra kívánják kitolni, (arról nem esett szó, hogy ennek a feltételrendszer még nem adott, a befejezésről nem szólt; 15, 16 vagy 17). • Az esélyegyenlőség, az esélykompenzáció el sem hangzott.

15. A melence = kisebb dagasztóteknő „Virágozzon a pékség” – G. Z. „A pékség forradalma!” – G.Z. „Nem kell azért bukósisakkal idejönni!” – Benedek András „A félig kisült kenyeret ne nézzük croissantnak!” – G.Z.

16. Benedek András

17. Benedek András • A programtól eltérő pillanatban kért szót a levezető elnöktől, Ádám Györgytől. • A bevezetőben némi szarkazmussal reagált a helyettes államtitkár szimbólumrendszerére. • Konkrét, tárgyszerű volt, a VII. Nevelési Kongresszus Ajánlásaiban foglaltakra hivatkozott, s jelezte, az oktatási kormányzat láthatóan nem figyel a dokumentumban megfogalmazottakra.

18. Benedek András Néhány kérdést kiemelek: • a pedagógusok helyzete, • a pedagógusképzés ügye, • a szakképzés problematikája, • az élethosszig történő tanulás lehetőségének biztosítása, stb. (Lásd „Ajánlásokban” is!)

19. Benedek András Kulcsszavak, kulcsfogalmak: • innováció, progresszió, • a kisiskolák helyzete, lehetőségei, • a pedagógusok kompetenciái, élet- és munkakörülményei, • a munkába állás lehetőségei, amelyben az iskolának meghatározó szerepe van. Valóban a szakmáról szólt!

20. Odrobina László

21. Odrobina László Elsősorban a szakképzéssel foglalkozott (volna). Két bevezetőt is tartott: • egy nagy „titkot” árult el, a prezentációját nem alakította át a mai napra, „nem fogok mást mondani, mint az ezt megelőző 50 előadásban tettem.” • Benedek András beszédére reagált, tételesen kívánta összeszedni azt, miben nem ért egyet. (Felkészületlenség!) – Gyakorlatilag semmivel nem azonosult.

22. Odrobina László • A szakképzés tarthatatlan helyzetéről szólt. Gondot jelent megítélése szerint, hogy a mai piaci igények nem igazán ismertek, olyan szakmák oktatása (is) folyik, amelyre nincs piacképes kereslet. • A TISZK-rendszer problematikáját emelte ki. Nem lát értéket benne. • A szakképzés két útja: • a hagyományos szakközépiskola – OKJ, - szakiskolai képzés (a problémák intézménye). - Kinek a problémája?

23. Odrobina László • A szakiskolai képzés tele van problémával: - csak hiányokkal és devianciával érkeznek a fiatalok, - motiválatlanság, - a pedagógusok és motiválatlanok, - ez egy igazi parkoló-pályás képzés. • A szakképzésnek nem kell a neveléssel foglalkoznia. (Szenes György visszatér e problémára a szekcióülések beszámolójában.)

24. Odrobina László • Az érettségi rendszer átalakításáról is említést tett: • a hagyományos út (klasszikus gimnázium) – egyenes út vezet a felsőoktatásba; • a szakközépiskolában szerzett érettségi, ez a technikusképzésbe való belépést, ill. a BA képzést készíti elő; • a szakiskolások részére a szakma megszerzése és munkába állás után – a tervek szerint – 2 év alatt megszerezhető forma. – Mire lesz jó?

25. Szekeres Pál

26. Szekeres Pál • Az egészséges életmódra nevelésről, a sport személyiségfejlesztő szerepéről és a drog-prevenció fontosságáról szól. • Érdekesség: a 9. miniszter, ill. államtitkár mellett dolgozik. • Hitelesek a gondolatai. • Látható, hogy a szakmai kérdésekben otthon van, s tudja, mire is vállalkozhat a pedagógus, az iskola. • A szülőkkel való együttműködés a megvalósíthatóság feltétele.

27. Lászlófy Pál

28. Lászlófy Pál • A RMPSZ elnökeként köszöntötte a kongresszust. • Kiemelte a jelentőségét annak, hogy meghívást kapott. Nagy pedagóguskö-zösség képviseletében érkezett. • Jelentősége van annak, hogy az anya-országi eredmények, értékek eljussanak minden az anyanyelvet használó, oktató pedagógushoz. • Idézett: Kallós Zoltántól és Márton Árontól.

29. Halász Gábor

30. Halász Gábor • „Európai tendenciák 2020 horizontján” – előadás a második napon. • „Mit, miért, hogyan?” – problémakört dolgozta fel. • Mennyire meghatározó az EU-s elvárás, ill. milyen lehetőségei vannak a honi hagyományoknak? • Egységesítés és/vagy önálló arculat – összevethetőség problematikája.

31. Halász Gábor • A tanulói esélyek, a pedagógus hivatás innovációban való elkötelezettsége komoly hangsúlyt kapott. • A távlatosságot vázolta fel az előadó. • A nyitó nap szakpolitikusai által felvázolt – sokszor merev – eléképzelésekre volt válasz. • A prezentáció igen erősen segítette a felvázolt problémakör megértését. „Magas fokú tanításnál is fontos a rövidség, pontosság és világosság” – Don Bosco

32. PÉKSÉG vagy ISKOLA? Egyforma, nem elég érdekes, nincs személyes kötődés, a siker sem különös, mert a kisült kenyér néma! Mindegyik gyerek más, az egyik szőke, a másik barna, az egyik nevetős, a másik érdeklődő. Mindegyiknek van véleménye, akarata, a pedagógus pedig felelős a felnőtté válásukért.

33. Csupán egyetlen személyes megjegyzés, kérdés Mikor érkezik el az ideje annak, hogy a társadalom és a közoktatás szereplői, az oktatásirányítás és a pedagógus együtt dolgozik a közös cél megvalósításáért: a gyerekek fejlődéséért, fejlesztéséért?

34. Megtisztelő figyelmüket, figyelmeteket köszönöm: