350 likes | 729 Views
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA . Városüzemeltetés és közszolgáltatások Közszolgálat, rend, erős város!. A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE DR. GYÖRGY ISTVÁN VÁROSÜZEMELTETÉSI FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES. BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA .
E N D
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Közszolgálat, rend, erős város! A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE DR. GYÖRGY ISTVÁN VÁROSÜZEMELTETÉSI FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Jogi háttér 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,a lakásgazdálkodás, avízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Jogi háttér 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról VII. fejezet A FŐVÁROS 63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen, ( d)- h) bekezdésig) d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; e) gondoskodik ahulladékártalmatlanításönkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét; f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodásirendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatotés a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait; DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások BEVEZETÉS Mit jelent a „városüzemeltetés” jelen koncepció szóhasználatában? Milyen feladatok, illetőleg közszolgáltatások tartoznak jelen koncepcióban a városüzemeltetési feladatok közé? (A teljesség igénye nélkül…) • A nevelés-oktatás, a kultúra, sport, az egészségügy és a szociálpolitika területéhez tartozó humán közszolgáltatások külön-külön önálló fejezetet képeznek, ezért az ezekhez a területekhez tartozó közszolgáltatások kivételével (szűkebb értelemben) összefoglaló néven a „városüzemeltetés” címszó alatt a város mindennapi működését szolgáló feladatok ellátását értjük . Minden olyan közszolgáltatást és minden olyan feladatot ide sorolunk tehát, amely a városban élők mindennapi életét, a város működését különböző közszolgáltatások nyújtása útján segíti, illetőleg szolgálja és az nem tartozik más humán közszolgáltatási területhez. • - egészséges ívóvíz ellátásról való gondoskodás , • - vízrendezési, csapadékvíz elvezetési szennyvíztisztítási és csatornázási feladatok ellátása, • - a fővárosi energiaszolgáltatásban való közreműködés (gáz, elektromos energia ellátás) • - távhőszolgáltatás feladatainak ellátása • - közvilágítás biztosítása • helyi közutak és közterületek fenntartása (utak, műtárgyak, • közterületek és közcélú zöldterületek üzemeltetése, • fenntartása, fejlesztése) • fővárosi közösségi közlekedési feladatok ellátása, • infrastruktúrájának üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, • forgalomtechnikai feladatok ellátása • az egyéni közlekedés infrastruktúrájának üzemeltetése, • fenntartása, fejlesztése (utak, közterületek, kerékpárutak, • parkolás parkolásgazdálkodás, parkolási övezetek, díjak)stb.) • közterülethasználat rendjének meghatározása • köztisztaság, településtisztaság, biztosítása (közterületek és • közcélú zöldterületek tisztántartása) • lakossági és közületi szilárd és folyékony hulladék • összegyűjtése, elhelyezése, ártalmatlanítása, hasznosítása, • hulladéklerakóhelyek kijelölése) • - köztemetők létesítése, fenntartása,üzemeltetése, fejlesztése • - ár- és belvízvédelmi létesítmények fenntartása, fejlesztése • - a város vagyonával való gazdálkodás, vagyonkezelés (stb.) TARLÓS ISTVÁN BUDAPEST PROGRAMJÁNAK VÁROSÜZEMELTETÉSI FEJEZETE Dr. György István 2009. május 27. DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások INTÉZMÉNYRENDSZERBELI PROBLÉMÁK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER A városüzemeltetési feladatok alapvetően két fő területre választhatók szét, a közüzemi, közmű és egyéb nem közlekedési célú közszolgáltatások területére és az egyéni és közösségi közlekedéssel összefüggő közszolgáltatások területére A közüzemi, közmű, és egyéb az egyéni és a közösségi közlekedéshez nem tartozó közösségi közszolgáltatások Egyéni és közösségi közlekedéshez kapcsolódó közszolgáltatások DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA (ELŐZŐ ÁLLAPOT) FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS FŐPOLGÁRMESTER GAZDASÁGI BIZOTTSÁG FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES Külföldi, vegyes tulajdonú és egyéb vállalatok Saját tulajdonú vállalatok Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt. Fővárosi Gázművek Zrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. ENVIRODUNA Beruházás Előkészítő Kft. Vízkutató, Területhasznosító Kft. Fővárosi Vízművek Zrt. Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Fővárosi Kéményseprőipari Kft. PARKING szervező, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt. BKV Zrt Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Kht. Városüzemeltetés és közszolgáltatások INTÉZMÉNYRENDSZERBELI PROBLÉMÁK FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYOSZTÁLYAI BDK Zrt. DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások INTÉZMÉNYRENDSZERBELI PROBLÉMÁK DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Koncepciótlanság, jövőkép hiánya Budapest főváros, mint tulajdonos óriási gazdasági potenciál birtokosa. (Cégei saját tőkéje a BKV és a vegyes tulajdonú társaságok nélkül is meghaladja a 100 Milliárd forintot.) A városvezetés mindeddig lemondott arról, hogy kihasználja a fővárosi tulajdonú közmű-közszolgáltató társaságok együttműködésében rejlő lehetőségeket! Ezzel a gazdasági erővel, mint lehetőséggel élni kell, és a városban élők, itt-dolgozók és az idelátogatók javára kell fordítani! AZ ERŐS VÁROS KÉPES ÉRDEKEINEK VÉDELMÉBEN HATÉKONYAN FELLÉPNI! DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE .
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Koncepciótlanság, jövőkép hiánya Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettes Fővárosi Közgyűlés Főpolgármester AZ ELŐZŐ VÁROSVEZETÉSNÉL HIÁNYZÓ SZINT! EZEN A SZINTEN HIÁNYZIK A TULAJDONOSI STRATÉGIA-ALKOTÁS, NINCS MEGRENDELŐI, ILLETŐLEG VALÓSÁGOS TULAJDONOSI SZEREP, EZT A FELADATOT MA NEM LÁTJA EL SENKI !!! A „GYEPLŐ” BE VAN DOBVA A MENEDZSMENTEK NYAKÁBA. (Ld. BUDAPEST TRADE ZRT., ENERGIAÜGYNÖKSÉG, FŐKERT ZRT., stb.) BKV A BKV saját magától rendeli meg a szolgáltatásokat, ő készíti a menetrendet, a tarifa javaslatokat, stb. Egyes fővárosi tulajdonban lévő közmű-, közüzemi-, és egyéb közszolgáltató társaságok szintje A tulajdonos nem mondja meg a cégeinek, mit vár el tőlük. DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettes Fővárosi Közgyűlés Főpolgármester BKK ZRT BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT MINDEN KÖZÖSSÉGI ÉS EGYÉNI KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERÜLET TULAJDONOSI, MEGRENDELŐI FELADATAINAK ELLÁTÁSA BKV Zrt. Mint szolgáltató látja el feladatait, esetleg más szolgáltatókkal együtt Az egyes fővárosi tulajdonban lévő közmű-, közüzemi-, és egyéb közszolgáltató társaságok szintje (FKF Zrt, FŐTÁV Zrt, BFVK Zrt, BGYH Zrt, Stb.) A tulajdonos mondja meg a cégeinek, mit vár el tőlük! Városüzemeltetés és közszolgáltatások Az új közmű- közszolgáltatási modell BVK ZRT BUDAPESTI VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT A FŐVÁROSI TULAJDONBAN LÉVŐ KÖZMŰ KÖZÜZEMI ÉS EGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGAINAK FELADATELLÁTÁSÁT SRATÉGIAILAG ÖSSZEFOGÓ, IRÁNYÍTÓ ZRT DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
Főpolgármester BVK Zrt. BKK Zrt. Külső cégek Külső cégek EGYES KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Az új közmű-közszolgáltatási modell A fővárosi tulajdonú társaságok tulajdonosi irányítása A „KÖZSZOLGÁLAT”, „REND”, „ERŐS VÁROS” FILOZÓFIA JEGYÉBEN ELKÉSZÍTETT MODELL SZERINT Közgyűlés Főpolgármester-helyettes Főpolgármesteri Hivatal Gazdasági Bizottság FEB FEB BKV Zrt. MÁS CÉGEK FEB-EK DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások Az új közmű- közszolgáltatási modell DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások KÖZMŰ-KÖZSZOLGÁLTATÁSI STRATÉGIA • KÖZTISZTASÁG, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS • Profiltisztítást kell végrehajtani az FKF Zrt. feladatai tekintetében • Szorgalmazni kell a regionális szerepvállalást • Szelektív hulladékkezelés preferálása • A hagyományos lerakás helyett a hulladékégetés szerepének erősítése • TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS • hálózatok és hőközpontokhosszútávú üzem- és ellátásbiztonsága • A távhő ár és versenyképességének biztosítása (rövidtávon az áfa 5%-ra csökkentése, középtávon a hővásárlási pozíciók javítása, hosszútávon új hőforrások bekapcsolása; hulladék és szennyvíziszap égetőmű ill. biomassza hőtermelés) • A fogyasztók hőfelhasználásának csökkentésére fejlesztések (mérhetőség, szabályozhatóság) • ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS • A jelenlegi szövevényes üzleti vállalkozás helyett a város céljait szolgáló parkfenntartó és parképítő feladatellátást kell preferálni • GYÓGYFÜRDŐK • Rekreációs, közösségi igényeket kielégítő feladatellátást kell preferálni, az üzemeltetési feladatok privatizálása nélkül! • Aktív fővárosi szerepvállalásra van szükség a gyógyfürdők marketingjében DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
BUDAPEST VÁROSÜZEMELTETÉSÉNEK KONCEPCIÓJA Városüzemeltetés és közszolgáltatások ENERGIAGAZDÁLKODÁS A kiemelt jelentőségű fővárosi energiagazdálkodási feladatok (energia beszerzés, energiaügynökségi tevékenység, energia tanácsadás) ellátásának módját, szervezetét – súlyának megfelelően - át kívánjuk alakítani • VEGYES TULAJDONÚ TÁRSASÁGOK • (Víz-, csatorna-, gáz közmű) • Európai példák alapján célul tűzzük ki a viziközművek összevonását (vízművek, csatornázási művek szennyvíztisztító), regionális vezető pozíció elérését tűzzük ki célul • A jól működő, profitképes gázszolgáltató esetében ellenzünk minden további privatizációt! EGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Alapelv, hogy a piaci pozíciókat erősíteni kell. Szakítani kell a mai gyakorlattal, miszerint a tevékenység költséges részét a főváros cége biztosítja, a piaci, profittermelő területeken pedig magánvállalkozások vannak uralkodó pozícióban (BTI Zrt., FŐKÉTÜSZ Kft., stb.) DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
A fővárosi közlekedés, közszolgáltatás és vagyongazdálkodás tervezett struktúrája Fővárosi Közgyűlés Fővárosi Közgyűlés Bizottságai BVK Zrt. Fővárosi Vagyonkezelő Zrt. BKK Zrt. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. Budapesti TávhőszolgáltatóZrt. Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. Budapest Gyógyfürdői és HévízeiZrt. FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft. FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.
A BVK működési modellje és szervezeti struktúrája Közmű- és közszolgáltatások ellátásáért felelős Fővárosi Önkormányzat Delegált tulajdonosi irányítási modell - az irányítási hatáskörök átadása az önkormányzat professzionális irányító szervezetének Budapesti Városüzemeltetési Holding Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (BVK) A vállalatcsoportba tartozó, valamint a kijelölt vegyes tulajdonú cégek szakszerű tulajdonosi irányítása BVK a cégek tulajdonosa, IG csak a BVK-ban van FKF Zrt. FŐTÁV Zrt. BGYH Zrt BTI Zrt. FŐKERT Np. Zrt. FE Kft. új FŐKÉTÜSZ Kft. FTSZV Kft. Irányítás az IG-n keresztül Együttműködés ELMŰ Nyrt. FVM Zrt. FŐGÁZ Zrt. FCSM Zrt. Vegyes tulajdonú cégek Fővárosi közműcég fv-i tulajdonrész nélkül FÖRI BDK Kft. BKSZT Kft. Nagybani Piac Zrt. CSAPI ENVIRO- DUNA
A BVK belső szervezeti felépítése és becsült létszámigénye Jog Informatika Biztonság-védelem 1 + 3 fő 1 + 4 fő 1 + 4 fő 1 + 7 fő 1 + 4 fő 1 + 2 fő Összesen: 30 fő
A BVK működési finanszírozása A BVK működési költségét a 8 db uralt vállalat finanszírozza, menedzsment szerződés keretében. Fővárosi költségvetési pénzt a BVK ezen tevékenysége nem igényel! Mivel azonban a BVK a vegyes tulajdonú cégekben is ellátja a Főváros képviseletét, e tevékenység finanszírozását a városnak járó osztalék terhére célszerű szolgáltatási díjként elszámolni. BVK többlet költség BVK költség csökkenés Az Igazgatóságok megszűnése Cash-pool rendszer, gazdálkodás megtakarítása Közös beszerzések megtakarításai Szervezeti, irányítási hatékonyság növekedés Létszám csökkenés (elsősorban az irányításban) Egy új irányító cég (BVK Zrt.) létrejötte, 30 fős létszámmal, évi mintegy 500 mFt-os működési költséggel, beleértve a külső megbízásokat is. Az új közmű irányítási modell kialakításával (BVK Zrt. megalakítása, vállalatcsoport létrehozása) a megjelenő többletköltségeket fedező, középtávon azt meghaladó megtakarítás realizálható. Ezentúl közvetlen, pénzben nem mérhető, működési hatékonyság és hírnév javulás (mely a város megítélését is javítja) érhető el (lásd teljesítmény mérési rendszer).
A BVK létrehozásának időbeli folyamata I. II. III. Létrehozás Részletes kidolgozás Működési modell véglegesítése Előkészítés IV/1. IV/2. Baselining … átmeneti működés I. … végleges működés II. 2010.10.22- -2011.07-01. 2008.05.17- 2010.06-09. 2010.09.15. 2011.07.01- Projekt menedzsment • A Város közmű-közszolgáltatásokkal kapcsolatos funkciójának, feladatkörének értelmezése • A Város közmű-közszolgáltatásokkal kapcsolatos stratégiájának meghatározása • A közmű-közszolgáltató cégek tevékenységének vizsgálata, a működési, irányítási problémák feltárása • Irányítási modell változatok kidolgozása, azok SWOT analízise • Döntés az új irányítási modellről • Az új működés kialakításához figyelembe veendő korlátok és követelmények meghatározása • Jövőbeli folyamatok, feladatok meghatározása • A BVK-hoz tartozó vállalatok stratégiai céljainak meghatározása (mai információk alapján, mely később, a cég auditok után, módosításra kerülhet) • A KPI és BSC rendszer kidolgozása (mai információk alapján, mely később, a cég auditok után, módosításra kerülhet) • A BVK megalakításához szükséges jogi dokumentumok kidolgozása • A cégek irányításának átvételéhez szükséges jogi konstrukció kidolgozása, a szükséges döntések és azok folyamatának meghatározása, a döntésekhez szükséges előterjesztések előkészítése • Az alakuló közgyűlésen (becsült időpont 2010.10.21.) a szükséges döntések meghozatala: • Döntés a koncepcióról • A BVK-hoz majdan tartozó, jelenleg létező 7 cég elsőszámú vezetőinek leváltása, az újak kinevezése • IG-k, FEB-ek visszahívása, új FEB tagok kinevezése • Az alakuló közgyűlés másnapján a cégek átvétele • 2011.01.01-vel a BVK létrehozása, a cégapport végrehajtása • 2011.01.01-2011-06-30. között a BVK működési feltételeinek folyamatos megteremtése (személyzet, iroda, IT…stb.), az irányítási működés beindítása • 2011.06.30-ig az elismert vállalatcsoport létrehozása, az uralmi szerződések megkötése • A vállalati auditok végrehajtása, vállalati, BVK stratégiák véglegesítése, a KPI rendszer elindítása, a BSC rendszer véglegesítése • A BVK, mint holding központ működésének elindítása • A működés finomhangolása • A BSC rendszer beindítása
Budapest és térségének közlekedési koncepciója Működő városhoz működő közlekedés kell! DR. GYÖRGY ISTVÁN: A VÁROSÜZEMELTETÉS ÚJ MŰKÖDÉSI MODELLJE
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai (1/2)A megoldást a közlekedési feladatok összevonása és professzionális szakmai alapokra való helyezése jelentheti • Integrált városi közlekedésirányítás • A közlekedési ágazat városi szintű, számon kérhető és felelős szakmai irányítása, regionális koordinációval együtt • Közlekedési stratégia kidolgozása és naprakészen tartása, végrehajtásának irányítása • Fejlesztési projektek kidolgozása, lebonyolítása, összehangolása • Közösségi közlekedés • Hálózat- és szolgáltatástervezés, közszolgáltatások megrendelése és ellenőrzése • A közösségi közlekedésben a jegyek, bérletek kibocsátása, jegyellenőrzés, valamint a központi forgalomirányítás és utastájékoztatás működtetése • A regionális szereplőkkel való együttműködés, a szolgáltatások összehangolása • Taxiközlekedés felügyelete, hajózás kontrollja
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai (2/2)A megoldást a közlekedési feladatok összevonása és professzionális szakmai alapokra való helyezése jelentheti • Közútkezelés • Felújítási és építési munkák időbeli és térbeli koordinálása • Közútkezelési szolgáltatások megrendelése • Budapest úthálózatának forgalomtechnikai kezelése • Parkolás • Parkolási stratégia kidolgozása • Parkolási közszolgáltatás megrendelése a fővárosi közutakon • Parkolási rendszer, dugódíj-rendszer, teherforgalmi behajtási díj rendszerének működtetése
A BKK létrehozásával érintett intézmények, önkormányzati társaságokA BKK létszámának becslésekor a jelenlegi létszámokat vettük alapul Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Részbeni integráció Részbeni integráció Teljes tulajdonosi felügyelet Teljes integráció Részbeni integráció Részbeni tulajdonosi felügyelet Teljes integráció Közlekedési Ügyosztály Parking Kft. (100 % önk. tulajdon) Fővárosi Közterület-FenntartóZrt. (100 % önk. tulajdon) Fővárosi Taxi-állomásokat Üzemeltető Szolgáltató Kft. (100 % önk. tulajdon) BKV Zrt. (100% önk. tulajdon) Szervezet A Hivatalból a hatósági feladatok kivételével az összes közlekedéssel kapcsolatos feladat A közlekedés-szervezéshez, megrendeléshez, forgalomirányításhoz, értékesítéshez, ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok A Parking Kft. teljes feladatköre és humán erőforrása Közútkezelés irányítása, megrendelése, ellenőrzése, közúti forgalomirányítás A Kft. teljes feladatköre és humán erőforrása Érintett feladatok Kb. 1300 fő (ebből 864 fő jegypénztáros, ellenőr, forgalomirányító, stb.) Érintett létszám Kb. 35 fő Kb. 30 fő Kb. 80 fő Kb. 3 fő
A közösségi közlekedésben szétválasztásra kerülnek a megrendelői és a szolgáltatást nyújtó operátori feladatok Fővárosi Önkormányzat BKK(megrendelő) Közszolgáltatási szerződések Busz-vállalat Busz-vállalat Busz-vállalat Busz-vállalat Budapesti Autóbusz Zrt.(belső szolgáltató) BKV Zrt. (belső szolgáltató) Villamos és troli divízió Metró és HÉV divízió versenyeztetés közvetlen odaítélés versenyeztetés vagy közvetlen odaítélés
A BKK-koncepció legfontosabb jellemzője a delegált önkormányzati feladatellátás Közlekedési (köz)szolgáltatások ellátásáért és a finanszírozás biztosításáért felelős Fővárosi Önkormányzat Delegált megrendelői modell - a feladatok és források átadása az önkormányzat professzionális közlekedési szervezetének A közlekedési ügyek szervezése és irányítása, szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatásvásárlás Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Budapesti Autóbusz Zrt. BKV Zrt. BKK Közúti és Parkolási Zrt. BKSZ Nkft. BKK Tervező Kft. Közútkezelési szolgáltatások biztosítása (felújítások, KRESZ-táblák, stb.), parkolási közszolgáltatás üzemeltetése A BKSZ-ben a Főváros tulajdonosi képviseletének ellátása) Infrastruktúra-tervezés, beruházások gazdaságossági vizsgálata Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése Kötöttpályás (trolibusz, villamos, metró, HÉV) közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése Magán busztársaság(ok) Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése
A feladatokat a BKK négy szakterület szoros együttműködésével valósítja megAz együttműködésnek köszönhetően integrált, a közlekedési kérdések rendszerszintű sajátosságait kezelni képes szakmai munkára nyílik lehetőség • Jog • Marketing • IT • Biztonság • Ügyfélszolgálat ~110 fő ~10 fő Törzskari tevékenységek Vezérigazgató ~1000 fő ~140 fő ~90 fő ~80 fő Közösségi Közlekedési Igazgatóság Közúti Közlekedési Igazgatóság Stratégiai, fejlesztési és beruházási Igazgatóság Gazdasági és Pénzügyi Igazgatóság • Szolgáltatástervezés • Szolgáltatás-menedzsment • Forgalomirányítás • Létesítmény-üzemeltetés • Értékesítés, ellenőrzés • Hajózás • Forgalomtechnika • Szolgáltatás-menedzsment • Forgalomszervezés • Parkolás, behajtási díj, taxi • Stratégiai fejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Beruházás • Pénzügy • Kontrolling • Ingatlanhasznosítás • Beszerzés és logisztika A jelenlegi létszámokra épített becslés alapján a BKK kalkulált létszáma kb. 1400 fő, amelyből kb. 900 fő jegypénztáros, jegyellenőr és forgalomirányító diszpécser.
A budapesti tömegközlekedés (BKV Zrt.) 2010-esfinanaszírozási helyzete (eredményszemléletben) Központi költségvetés Kormány-döntés alapján 10 mrd Még nem került biztosításra: 7,5 mrd Fővárosi költségvetés Normatív támogatás 32 mrd Fogyasztói árkiegészítés 16 mrd Közgyűlési döntés alapján 5 mrd** Amortizáció-pótló tám. 10 mrd 33/2010. (IV. 16.) KHEM-ÖM együttes rendelet 2003. évi LXXXVII. tv. Utasok Menetdíj-bevételek 49 mrd BKV beruházási terv 2010 10 Mrd Ft BKV egyéb bevételek (reklám, ingatlan, agglomerációs járatok, halasztott bevételek, stb.) 8,5 mrd BKV működés 2010 128 Mrd Ft Hiányzik még idén a megállapodásban foglaltak teljesítéséhez 7,5 Mrd Ft, azonban a biztonságos működéshez 10 Mrd Ft szükséges + 5 Mrd Ft lejárt hitel refinanszírozása • ** Kormány és a Főváros között megkötött megállapodás alapján Ha 2010 novemberéig a 10 Mrd Ft támogatás és az 5 Mrd állami garancia újbóli biztosítása nem történik meg, a BKV 2010 december elején fizetésképtelenné válik! A kimutatás a pénzforgalommal járó kiadások finanszírozásának részletezésén alapszik.
A budapesti tömegközlekedés (BKV, majd BKK-BKV) 2011-esfinanaszírozási helyzete (eredményszemléletben) Központi költségvetés Fővárosi költségvetés Kormányzati támogatásként még szükséges: 16 mrd Normatív támogatás 32 mrd ? Fogyasztói árkiegészítés 16 mrd Közgyűlési döntés alapján 10 mrd Amortizáció-pótló tám. 10 mrd 2003. évi LXXXVII. tv. Utasok • BKV működés 2011 • kb. 132 Mrd Ft* • A BKV 2011-es működéséhez szükséges: • az állami normatív támogatás 32 milliárdos mértéke változatlan maradjon • a Főváros az eddiginél többet, 10+10 milliárd forintot vállaljon • a Kormány ezen felül 16 milliárd forint támogatást biztosítson. Menetdíj-bevételek 49 mrd BKV beruházási terv 2011 10 Mrd Ft BKV egyéb bevételek (reklám, ingatlan, agglomerációs járatok, halasztott bevételek, stb.) 9 mrd A kimutatás a pénzforgalommal járó kiadások finanszírozásának részletezésén alapszik.
A BKV jelenlegi adósságállománya 77 Mrd Ft, amely évente 6-7 Mrd Ft kamatterhet jelent • OTP • Dexia • MKB • KDB • CIB • ERSTE • Budapest Bank • Unicredit • A jelenlegi adósságállomány évente 6-7 Mrd Ft kamatterhet jelent a BKV számára. • A BKV ma drágán kap hitelt: pl. 9,5 Mrd forintnyi hitel kamataBUBOR + 3% fölötti, miközben az állami garanciával bíró 15 Mrd Ft hitelé BUBOR + 0,09%. Adósságszolgálat Adósságkezelés javasolt módja • Javasoljuk a banki hitelállomány átadását az állam számára és a hitelállomány eladását az Államadósság Kezelő Központnak. Pénzügyi hatás Bp. számára • Évente 1–2 Mrd Ft-tal kisebb finanszírozási igény államháztartási szinten, Budapest számára pedig az évi 6-7 Mrd Ft kamatteher takarítható meg, állami szinten évi +4-5 Mrd Ft jelentkezik. • Tárgyalni kell a bankokkal az átalakulás módjáról, menetéről. • Tájékoztatni kell a bankokat a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változásról. Hitelállománnyal kapcsolatos feladatok
Egységes közlekedési kassza létrehozása javasoltA finanszírozásban alternatív elemekre is támaszkodni kell Az egész közlekedési szektor finanszírozása rendezetlen, a BKV adósságállománya ma már közel 80 milliárd forint (71,7 Mrd Ft + 5,4 Mrd Ft). A BKV problémája csak a BKV hatékonyabb gazdálkodásával nem oldható meg, az ehhez szükséges mértékű tartalék nincs a cég gazdálkodásában. A tartalékok kiaknázása azonban elengedhetetlen fontosságú és ehhez kell a megfelelő tulajdonosi kontroll. A közlekedés ügyeinek összpontosításával a közúti közlekedésből termelődő bevételek - a parkolási díjak, behajtási díjak, az ingatlanfejlesztők közlekedési célú hozzájárulásai, stb. - beforgathatók a rendszerbe és létrejöhet egy egységes közlekedési kassza. Az új közlekedésirányító szervezet – tulajdonosi és megrendelői eszközökkel képes lehet a BKV költségszintjét leszorítani, a szerződésállományát felülvizsgálni és rászorítani arra, hogy a cég ne működjön drágábban, mint a magánszektor szolgáltatói. Ma a Főváros felkészületlen a közlekedési szektorban elérhető uniós források lehívására. A BKV járműveinek és az infrastruktúra megújításához stratégiailag megalapozott projektekre, hathatós tulajdonosi kontrollra és jó pályázatokra van szükség.
Az egységes közlekedési kassza a bevételeket és támogatásokat a BKK-nál összpontosítjaAközszolgáltatástaBKKellentételezi Közútfenntartás fővárosi támogatása Menetdíjbevétel Teherforgalmi behajtási díj Fogyasztói árkiegészítés BKK Parkolási bevétel Tömegközlekedés állami támogatása Ingatlanfejlesztői hozzájárulás Tömegközlekedés fővárosi támogatása Közszolgáltatási ellentételezés Közszolgáltatási ellentételezés Tömegközlekedés Közútkezelés
A Transport for London – a legjobb példaA TfL látja el a közösségi, közúti közlekedés irányítását Londonban.Létszám: 4133 fő (leányvállalatok nélkül)
A varsói megrendelő szervezetA szervezet feladatköre nem tartalmazza a közútkezelési, forgalomirányítási, ügyfélszolgálati funkciókat, valamint lényegesen kisebb értékesítési és ellenőrzési feladatokat lát el, így létszáma 528 fő 1 Vezérigazgató 1 Vezérigazgató-helyettes 1 Közlekedési igazgató 1 Értékesítési igazgató 1 Pénzügyi igazgató 4 Közbeszerzés IT 17 16 Közlekedés-rendszer elemzés 87 Jegyértékesítés 8 Beruházás-tervezés 14 Számvitel Közlekedés-fejlesztés 9 14 Admin. és gazd. központ 22 Közlekedéstervezés 79 Jegyellenőrzés 9 Beruházás-végrehajtás 13 Pénzügy 9 Belső HR 68 Közlekedésfelügyelet 40 Pótdíjbeszedés 5 Beruházás-felügyelet Önálló HR menedzsment központ 1 5 Jogi osztály 27 Busz/villamos megálló, metróállomás infr. menedzsment 14 Szabályozás és tarifarendszer Munka- és tűzbiztonsági központ 1 12 Marketing 37 Városi közl.csomópont menedzsment 2 Innovációs központ Rendkívüli helyzetért felelős központ 4 1 Beruházásokért felelős vezérigazgató-helyettes Belső ellenőrzés és audit 5 Törzskar: 83 fő Pénzügy: 27 fő Megrendelés, felügyelet: 170 fő Értékesítés és jegyellenőrzés: 220 fő Beruházás: 22 fő Közvetlen létszám: Forrás: ZTM Létszám
AzABStorstockholmsLokaltrafikAz SL az infrastruktúra-kezelés műszaki irányítását is végzi, ugyanakkor pl. közútkezelési, jegyellenőrzési és forgalomirányítási feladatokkal nem foglalkozik, létszáma így is 610 fő • Vállalatirányítás • Kapcsolattartás a tulajdonossal • Kommunikáció és sajtókapcsolat Vezérigazgató Műszaki igazgató Marketing Közlekedési igazgató Pénzügy és számvitel 27 fő HR 35 fő 318 fő 86 fő 59 fő Biztonság 27 fő Jogi osztály Támogató funkciók 18 fő Megrendelői és operátori funkciók Ingatlan-fejlesztés 7 fő • Infrastruktúra karbantartás fejlesztés elsősorban kötöttpályán • Közlekedés-tervezés • Paraméterkönyv kialakítása • Tendereztetés • és szolgáltató felügyelet • Marketing tevékenységek • Ügyfélszolgálat • Jegyrendszer kialakítása Igazgatói titkárság 10 fő Működési támogatás 23 fő
CFO CFO BU 1 BU 1 BU 2 BU 2 Process Process / / TOTAL TOTAL Sub Sub process process Dept Dept . A . A Dept Dept . B . B Dept Dept . X . X Dept Dept . Y . Y … … (FTE) (FTE) Settlements Settlements & & Payments Payments Management Management Manage Manage Account Account 1,0 1,1 0,8 0 1 1 ... ... 3,5 4,5 Receive Receive & & Assess Assess 1,9 1,7 3,2 2,7 ... ... 6,5 8 Invoice Invoice Negotiate Negotiate & & 0,3 0,4 0,7 0,7 0,5 1,5 … … 2,7 3,5 Approve Approve Invoice Invoice Issue Issue settlement settlement 0,5 0,5 0,5 0,5 0,7 0,7 … … 3 1,6 notice notice … … … … … … … … … … … … … … TOTAL (FTE) TOTAL (FTE) 15 14 7,5 9 21,5 19,5 17 20 … … 242 274 A BKK működésének részletes megtervezését egy jól felépített folyamat, feladatterv mentén célszerű folytatni I. II. III. Átmenet… Részletes tervezés Működési modell kidolgozása Helyzetfelmérés IV/1. IV/2. Baselining … átmeneti működés I. … végleges működés II. 2010. 02-04. 2010.06-09. 2010.10-12. 2011.01-06. 2011.07- Projekt menedzsment & Változásmenedzsment • A BKK funkciójának, feladatkörének közös értelmezése • Az érintett társaságok működésének áttekintése • A folyamatok jelenlegi ellátási módjának és kapacitásának meghatározása (BKV, FKF, Parking, Taxi, Hivatal) • A folyamatok jelenlegi IT támogatásának meghatározása • BKK feladatainak és szervezeti struktúrájának meghatározása • Hatáskörök, munkamegosztás makro szintű meghatározása • BKK létszámának nagyvonalú becslése (benchmarkok alapján) • BKK jövőbeli fő folyamat listájának összeállítása • Szervezeti struktúra illesztése • A jövőbeli folyamatok részletes megtervezése • BKK és az átalakításra kerülő társaságok szervezeti struktúrájának kidolgozása • Intézkedések definiálása a jövőbeli folyamatok kialakításához • Az átmeneti működés megtervezése az intézkedésekkel összhangban • Az átmenet részletes megtervezése • „Quick-win”-ek definiálása • A belső működési szabályok kialakítása • HR intézkedések végrehajtása • Infrastruktúra kialakítása (iroda, IT stb.) • Rövid távú IT fejlesztések végrehajtása • „Quick win”-ek realizálása • Szervezeti változás megvalósítása • Folyamatok átalakításának megvalósítása • Az intézkedések végrehajtása a végleges működés megkezdéséhez • A működés finomhangolása • IT fejlesztések végrehajtása • A jövőbeli működés megvalósítása