Bevezetés a nonprofit szervezetek alapításába, gazdálkodásába

1. Bevezetés a nonprofit szervezetek alapításába, gazdálkodásába Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület

2. Nonprofit szektor definiálása • A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági szempontból pedig a haszonérdekelt/nem haszonérdekelt szektorra való felosztásban. Így alakult ki a nonprofit , illetve nem kormányzati megjelölés.

3. A nonprofit szektor jogi és statisztikai fogalmának kapcsolata

6. Jellemzői: • a kormánytól való függetlenség, a magánszektor része • intézményesültség, önálló jogi személyiség (elkülönülés az informális szektortól) • önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezés • Összeférhetetlenség és érintettség elkerülése (a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. Törvény alapján)

7. A nonprofit szervezetek szerepe: a.  társadalmi • a demokrácia intézményei, • megjelenítik az autonóm , szabad cselekvés jogát, a civil társadalmi törekvéseket és a pluralizmust b. gazdasági: • a piacgazdaságok tökéletesítésének eszköze, • mérhető gazdasági teljesítményt hoznak létre, • megjelennek mint foglalkoztatók és • a redisztribuciók fontos intézményei • az állami elvárások és a piaci igének összehangolása

8. A nonprofit szervezetek szerepe II. Politikai: • a hatalmi döntések befolyásolói, • kontrolljai • jól működő társadalmakban számottevő aktorok (az állampolgári részvétel szervezeti kereteit hozza létre)

9. Nonprofit szervezetek lehetnek: • adományozó (zömmel alapítványok, közalapítványok) • adománygyűjtő ( alapvetően alapítványok) • szolgáltatásokat nyújtó (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok) • érdekvédelmi szervezetek (egyesületek, köztestületek) • felhalmozási célú, önsegélyező jellegű (főként egyesületek) • társadalmi érintkezést szolgáló (alapítványok, egyesületek)

10. 1. tábla A nonprofit szektor elemzéséhez használt főbb formális statisztikai ismérvek

11. A nonprofit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei:

12. Nonprofit szervezet alapítása Jogszabályi háttér • 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról • 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól • 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet, az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól • 114/1992. (VII. 23.) Korm. Rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről • 115/1992. (VII. 23.) Korm. Rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről • 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről • 2005. évi LXXXVIII. Törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről

13. A nonprofit szervezetek gazdálkodását befolyásoló főbb jogszabályok • A mindenkor hatályos adótörvények • A számviteli törvény • A 114/1992. Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról • A 115/1992. Kormányrendelet az alapítványok gazdálkodásáról • A 8/1996. Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól • 1996. évi CXXVI. és az 1997. Évi CXXIX. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvények • Az 1997. évi CLVI. törvény a gazdálkodás alapelveit és szabályait rögzíti a nonprofit szervezeteknél

14. Alapítványok működése • Teendők az alapítvány bírósági bejegyzését követően • Alapítványok esetében a gazdasági társaságokkal kapcsolatos egyablakos ügyintézés nem alkalmazható, így az alapítvány bírósági bejegyzését követően az APEH-től adószám igénylése, illetve a KSH-tól statisztikai számjel igénylése külön eljárásban kezdeményezendő. • Az alapítvány kezelő szerve, a kuratórium • Az alapítvány képviseletét a kezelő szerv látja, amelyet az alapító hoz létre vagy jelöli (kuratórium). A kezelő szervben az alapító nem gyakorolhat meghatározó befolyást. Az alapítvány kezelő szervének alapító okiratban történő létrehozása esetén meg kell határozni annak összetételét, illetve a képviseletre jogosult személyt, vagy személyeket, az utóbbi esetben a képviselet módját is.Az alapítót megillető jogok gyakorlására – akár feltételhez kötötten – az alapító más személyt is kijelölhet. • Az alapítvány vagyona, gazdálkodása • Az alapítvány vagyonának nyílt alapítvány alapítása esetén elegendő annak megfelelnie, hogy az elegendő legyen a tevékenysége megkezdéséhez. Az alapítvány vagyonával önállóan gazdálkodik. • Az alapítvány módosítása • Az alapító az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sértetlenül hagyása esetén az alapító okiratot módosíthatja a nyilvántartásba vételre irányadó szabályok alkalmazása mellett.

15. A működés dokumentumai • Alapszabály, alapító okirat • Aláírási címpéldány (közjegyzőnél) • Jegyzőkönyv, jelenléti, határozatok könyve • Szigorú számadású nyomtatványok: kiadási, bevételi pénztárbizonylat, kiküldetési rendelvény, számlatömb), nyilvántartó lap • Köztartozásmentes adózói adatbázis

16. Forrásteremtés I.Az Európai Szociális Alap (ESZA) • A finanszírozás a tagállamokon keresztül történik • Az ESZA-projektek kedvezményezettei : a foglalkoztatás és a társadalmi integráció területén működő közigazgatási szervek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és szociális partnerek. • Hazai pályázatkezelő szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

17. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. I. • A Társaság részt vállal a foglalkoztatási, szociális, felnőttképzési, szakképzési, esélyegyenlőségi, kábítószer-prevenciós, valamint a civil szektor fejlesztését célzó pályázatok megvalósításában: • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Társadalmi Megújulás (TÁMOP) • Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) • Közép Magyarországi Operatív Programokban (KMOP) • Kizárólag hazai forrásból finanszírozott pályázatok • Nemzeti Civil Alapprogram • Gyermek és Ifjúsági Alapprogram • Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) pályázatai

18. ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. II.

19. Nemzeti Civil Alapprogram • 2003. évi L törvényben jött létre • Cél: a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatásával működésük megerősítése, a civil szektor fejlődésének elősegítése. • Az Alapprogramból támogatásban részesülhetnek mindazok a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítványok és társadalmi szervezetek, amelyek legalább egy éve ténylegesen működnek. A támogatási összegek felosztásáról a civil szervezetek képviselői közül választott kollégiumok döntenek. 2004-2006 27 000 pályázat 19 milliárd Ft 2007 16 180 pályázat  6,87 milliárd Ft 2008 15 089 pályázat 6,87 milliárd Ft 2009 17 874 pályázat 7,7 milliárd Ft

20. NCA pályázatok (2010) I. • Kutatások elkészítésének támogatása • Civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatása • Civil szervezetek működésének támogatása • Magyarországi civil szervezetek külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének, tapasztalatcseréjének támogatása • Civil együttműködések, és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása • Civil szervezetek belföldi döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételének támogatása • Civil szervezetek működését, fejlődését segítő szolgáltatások támogatása • Információs és kommunikációs hálózatépítés, informatikai szolgáltatások, együttműködésben megvalósuló (ágazati) tematikus honlapok létrejöttének támogatása

21. NCA pályázatok (2010) II. • Érdekképviseleti célú civil együttműködések támogatása, a civil kontroll erősítésének támogatása • Társadalmi kohéziót erősítő programok támogatása • Civil szervezetek bemutatkozására szolgáló nyomtatott vagy audiovizuális kiadvány létrehozásának támogatása • Civil szervezetek helyi társadalmat segítő tevékenységének támogatása • Nyomtatott vagy elektronikus kiadvány vagy sajtótermék létrehozásának és fejlesztésének támogatása • Civil szervezetek 2010. évi személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó megyei vagy országos szintű kampánya kidolgozásának és megvalósításának támogatása

22. Egyéb civil pályázatok • Norvég Civil Támogatási Alap (alapvetően 4 témakör: • környezetvédelem és fenntartható fejlődés; • civil szervezetek kapacitásfejlesztése;  • szociális kohézió, • gyermek- és egészségvédelem; kulturális örökség védelem. • Nemzeti Kulturális Alap (kultúra témakörei: fotózás, képzőművészet, mozgókép, régészet, építészet stb.) • Ökotárs (környezetvédelem téma) • Minisztériumi pályázatok (pl. zöld forrás) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatai, EU társfinanszírozott (Operatív programok) • Magáncégek pályázatai (pl. MOL, ING) • Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatok (OFA) • Közvetlen EU-s pályázatok (pl. Active Citizens for Europe)

23. Pályázatírási gyakorlat A Pályázati kiírás • A pályázati kiírás legfontosabb elemei: • Pályázat célja • Rendelkezésre álló forrás mértéke, megpályázható összeg minimuma-maximuma, forrásintenzitás • Támogatottak köre • Ki nem részesülhet támogatásban • A pályázat kötelező elemei (Mit kell benyújtani?) • Támogatási időszak • Támogatható kiadások (anyag, szolgáltatás, tárgyi eszköz, foglalkoztatási költségek) és a kiadások aránya • A benyújtás módja (elektronikus, papiros, vegyes), határideje, hiánypótlás, döntés ideje • Szerződéskötés részletei • Támogatás folyósítása (elő-, utófinanszírozott, vegyes) • Támogatás elszámolása, ellenőrzés

24. Elbírálás szempontjai • A szervezet céljainak és tevékenységének összhangja (0-5 pont) • A szervezet tevékenységének hasznossága, hatása (0-5 pont) • A szervezet társadalmi aktivitása, tárgyévi tervei (0-5 pont) • A szervezet fenntarthatósága, forrásteremtése (0-5 pont) • A kért támogatás arányban és összhangban áll-e a pályázó megfogalmazott szükségleteivel (0-5 pont) • Esélyegyenlőség (0-2 pont) • A szervezet működésének, gazdálkodásának célja és jogszerűsége (0-5 pont)

25. Szöveges rész: A pályázó szervezet előző évi (2009.) tevékenységének rövid bemutatása különös tekintettel a Tanács által elfogadott támogatási elvekre. (megvalósított programok, működtetett szolgáltatások, azok kommunikációja, szervezeti menedzsment, szervezet adminisztratív háttere, meglévő infrastruktúra, szervezet együttműködései, szolgáltatásokat igénybe vevők köre). (max. 3000 karakter) A pályázó szervezet támogatási időszakra vonatkozó terveinek rövid bemutatása (max. 1500 karakter) Az igényelt támogatás céljának pontos leírása. (Az igényelt támogatás összhangja a pályázó tevékenységével, a pályázatban megfogalmazott szükségleteivel) (max. 1500 karakter) Pályázatírás a gyakorlatban: az NCA működési pályázat