Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához

1. DidaktikaElméleti alapok a tanítás tanulásához

2. A didaktika fogalma • Didaszkein (gör.) = oktatni • A neveléstudomány fő területe • A tananyag feldolgozása, az oktatás során történő tanulás, ismeretszerzés, tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti rendszerével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozó diszciplína. • OKTATÁSELMÉLET

3. A didaktika történetisége • Ratke: elemi oktatáselmélet • Comenius: Didactica Magna • J.F. Herbart • Reformpedagógiák

4. OKTATÁS • NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó tanulás. • BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy bizonyos, jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése. • NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.

5. Oktatás-tanítás • A TUDÁS elsajátításának tervszerű előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos készségek, jártasságok kifejlődésének biztosítása. • Alapvető és speciális képességek rendszeres fejlesztése. • Művelt viselkedés, magatartás formálása.

7. A didaktika kapcsolata más tudományágakkal • Szociológia • Pszichológia: fejlődéslélektan, szociálpszichológia • Információelmélet • Filozófia Neveléstörténet Nevelés-elmélet Oktatás-elmélet Összehasonlító pedagógia

8. A didaktika tagolása • Életkorok szerint: • Óvodáskori didaktika • iskoláskori didaktika • Felsőoktatás didaktikája • Felnőttoktatás didaktikája • Tantárgydidaktikák: a sajátosságokat tárgyalja egyes tantárgyak keretén belül,míg a didaktika az általános törvényszerűségeket fogalmazza meg.

9. Tanulás – meghatározás • A tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló tartós, adaptív változás.

10. Tanulás • Ókor, középkor: memoriter • XVII. Század: szemléleten alapuló megismerés. (l. Comenius) • XIX. Század: asszociációs pszichológia (l. Herbart) • XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l. reformpedagógiák) • XX-XXI. Század: konstruktivizmus

11. A tanulás formái • Szándékosság szerint: • Szándékos (akaratlagos) • Nem szándékos (spontán, önkéntelen) • A megértés megléte szerint: • Értelmes • Mechanikus • Megnyilvánulási formája szerint: • Mozgásos cselekvéstanulás (pl. testnevelés) • Perceptuális, szenzoros tanulás (észlelés fejlesztése) • Verbális tanulás (az iskolai tanulás nagy része) • Szociális tanulás (utánzás, azonosulás)

12. A tanulás törvényszerűségei • A tanuló szerkezet az emberi agy (bevésés, megőrzés, felidézés, felejtés). • Kapcsolatképződés, kondicionálás. • Motivációk hatására tanulunk (késztetések, szükségletek) • A megerősítés szerepe. • Cselekvés útján tanulunk. • A gyakorlás és ismétlés szerepe a rögzítésben. • Figyelem és beállítódás. • Tanulási szándék és énbevetés.

13. Iskolai tanulás • Materiális, materializált és intellektuális cselekvések összessége (Galperin). • Motivált és célirányos tevékenység. • Felöleli a személyiség intellektuális (értelmi) és nonintellektuális tényezőit is (affektív és akarati). • Tanulóközpontú, a tanuló fedezi fel az új ismereteket. • A fejlődés a műveletek interiorizációja révén valósul meg.

14. Cselekvésközpontú + Konstruktív pedagógia elvárásai az iskolai tanulással szemben • A gyermek megismerése (érdeklődés, személyiségbeli összetevők, stb.) • Differenciálás • Gazdag tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. • A logikai út egyrészt induktív, másrészt deduktív. • Változatos módszer-együttes használata szükséges. • Életszerű helyzetek megteremtését igényli.

15. Hagyományos – újszerű pedagógia Hagyományos Konstruktivista Edző, vezető, szakértő, tanuló. Aktív cselekvő, konstruktív. Integrált, több tudományterületet átfogó, autentikus. Diagnosztizáló, alakító, portfólió alapú. Apró lépések, sok interakció. Didaktikai sokszög: tanár, diáktárs, feladat, média, tudományterület. • Tanár: bíró, beszélő, szakértő • Tanuló: passzív hallgató, reprodukáló. • Tartalom: tantárgyakra bontott, elvont átfogó. • Értékelés: válogató, minősítő. • Tanulási környezet: nagy lépések, kevés interakció, kevés információforrás, sok utasítás. • Didaktika: Didaktikai háromszög: tanár, tanuló, tananyag.

16. Alapelvek • A tudatos és aktív elsajátítás • Szemléletesség elve • Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. • A rendszeresség és folytonosság elve. • Az ismeretek és készségek alapos elsajátításának elve. • Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás elve (differenciálás). • Visszacsatolás biztosításának elve.

17. Feladat • Csoportmunka Milyen elvárásokat támaszthatunk a pedagógussal szemben az egyes alapelvek alapján? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen, hogyan viselkedjen a tanító az osztályban?

18. Megfigyelési gyakorlat • Konkrét példák arra vonatkozóan, miként tartották tiszteletben a megfigyelt pedagógusok a didaktikai alapelveket.

19. Az oktatás folyamata BEMENET KIMENET Tanítás-Tanulás Tanulók Tanárok személyisége, felkészültsége. Anyagi erőforrások – felszereltség, eszközök. Szociokulturális háttér. Tartalom – tantervek, iskolai programok. Cél EREDMÉNY A tanuló személyiségé-ben bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek. Attitűd, magatartás Téma - tartalom Az óra általános célja Műveletesített feladatok Stratégiák Módszerek Eszközök Munkaformák Értékelés visszacsatolás Szabályozás

20. Az oktatás kommunikációs modellje – a tanítás-tanulás előfeltétele ADÓkódolás VEVŐ dekódolás Csatorna A tanár repertóriuma A tanuló repertóriuma

22. Tervezés

23. Az oktatás megtervezéseÓratervek készítése • Kell-e tervezni? • Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?

24. Tervezés menete • TANTERV • PROGRAMOK • TANMENET – évi tervezés • TEMATIKUS TERVEZÉS • Tananyag logikai lépésekre bontása • Célok, tartalom, óraszám meghatározása • Követelmények tisztázása • Módszerek, szervezési formák, eszközigény • Ellenőrzés – értékelés fázisai • ÓRAREND • ÓRATERV

25. Tanítási óra • A tanító-tanuló közös tevékenysége bizonyos meghatározott oktatói-nevelői célok megvalósítása érdekében, melynek keretei között a tanító segíti a tananyag megtanulását, szervezi és irányítja a tanulók tevékenységét.

26. A tanítási órák felépítését meghatározó tényezők: • Didaktikai feladat - meghatározza az óra típusát. • A tartalom nehézségi foka • A tanulók életkori és értelmi sajátosságai • Milyen módszereket alkalmazunk • Milyen munkaformákat használunk.

27. A tanítási óra típusai • Új ismereteket feldolgozó óra (készségalakító) • Rögzítő-rendszerező óra (ismétlő) • Alkalmazó-begyakorló óra • Ellenőrző – értékelő óra • Vegyes (kombinált) óra

28. A tanítási óra kivitelezése:Az óra mozzanatai • Az óra megszervezése • Házi feladat ellenőrzése • Az előző órán tanultak ellenőrzése, átismétlése • Bevezető beszélgetés, érdeklődés felkeltése. • A témabejelentés – Célok ismertetése • Tanulási folyamat irányítása • Rögzítés, rendszerezés • Értékelés, visszacsatolás • Házi feladat kijelölése, előkészítése

29. A tanítási óra megtervezése • Feladatelemzés: az alap- és sajátos kompetenciákból kiindulva milyen feladatot kell teljesítenünk az adott órán. • Lehetőségelemzés: mire képesek a tanulók, milyen előismeretekkel rendelkeznek. • Az óra céljának megfogalmazása: konkrét, megvalósítható teljesítményt fogalmazzunk meg. • A tartalom kiválasztása, elemzése, rendszerezése (ismeretek, műveletek, érzelmek).

30. A tanítási óra megtervezése (2) • Műveletesített feladatok megfogalmazása • Óratípus megválasztása. • Módszerek kiválasztása • Oktatási eszközök kiválasztása • Munkaformák kiválasztása • Óravégi értékelés eszközeinek kidolgozása. • Házi feladat meghatározása • A tanítási óra kivitelezése.

31. Lecketerv Tanító neve: Iskola: Osztály: Időpont: Tantárgy: Téma: Az óra általános célja (célrendszere): Műveletesített feladatok. Az óra típusa Módszerek és eljárások Eszközök Munkaformák Szakirodalom

34. A cél • Tevékenységünk eredményének előrevetített képe.

35. A cél funkciói • Betájoló, irányt szabó. • Szelekciós funkció. • Organizációs funkció. • Értékelő-minősítő funkció.

36. Szintjei Társadalmi elvárás. Nevelési eszmény. Általános nevelési cél. Oktatási cél. Követelmények.

37. Nevelési eszmény Romániában • Az emberi egyéniség szabad, integrált és harmonikus fejlesztése. • Az autonóm és kreatív személyiség kialakítása.

38. Általános nevelési cél – Általános kompetenciák • A kialakítható és elérhető személyiségtulajdonságok rendszere. • Pl. Konstruktív életvezetésre képes egyén.

39. Oktatási cél • A tanítási-tanulási folyamat eredményeként a személyiségben végbement tervezett változások, melyek a korszerű műveltségfelfogást képviselő művelődési anyag feldolgozása során valósulnak meg.

40. Kompetencia KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl. • A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik • Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok hierarchikus rendszere. • Általános kompetenciák. • Pl. a szóbeli közlés megértése • Sajátos kompetenciák. • Pl. Fonológiai jelenségek felismerése, a rövid és a hosszú beszédhangok tudatos megkülönböztetése, a hangalak és a jelentés közti viszony megállapítása. • Szintaktikai és szemantikai jelenségek felismerése a közlésben. • Aktív befogadói szerep kommunikációs helyzetekben.

41. Követelmény • Egy adott nevelőtevékenység eredményeként jelentkező, megfigyelhető és mérhető teljesítményszint. • Pl. • - értse a szóbeli felhívás jelentését • - érzékelje a közlés lényeges elemeit, tudjon kérdéseket feltenni, válaszoljon a tanító vagy a társak által feltett kérdésekre • - kezdeményezzen és folytasson párbeszédet spontánul kialakult kis csoportokban.

42. Műveletesített feladatok • A tanuló szemszögéből fogalmazzuk meg. • Konkrét, cselekvést kifejező igéket használunk, • Mérhető teljesítményt ír körül. • Tartalmazza a módszereket és eljárásokat, melyek segítségével a tanulói tevékenység megvalósul.

43. Bloomi céltaxonómia • Céltaxonómia: célok rendezése, osztályba sorolása. • Kognitív szféra: • Megismerés:ismerje fel, idézze fel, határozza meg, stb. • Megértés: indokolja meg, fogalmazza újra, igazolja, stb. • Alkalmazás: csoportosítsa, alkalmazza, használja fel, stb • Analízis: különböztessen meg, hasonlítson össze, stb. • Szintézis: általánosítson, tervezzen meg, vonjon le következtetéseket, általánosítson, stb. • Értékelés: értékeljen, ítéljen meg, becsülje fel, stb.

44. Az oktatás tartalma

45. A tartalom elrendezése • Tudományterületenként: tantárgyak • A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció. • Tantárgyblokk (azonos logika) • Integráció • Intradiszciplinaritás • Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat is kapcsolunk) • Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki) • Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása a cél)

46. A tartalom feldolgozásának kérdései a tervezés során • Tematikus egységek létrehozása – tantárgyon belüli kapcsolatok kialakítása. • Interdiszciplinaritás – különböző tantárgyak tematikájának egymáshoz közelítése. • Tanórára való felkészülés: a tanóra tartalmi gráfjának az elkészítése. Feladat: Egy tankönyv leckéinek rendszerezése. Tematikus kapcsolatok keresése azonos osztály tankönyvei között. Egy adott lecke tartalmi gráfjának elkészítése.

47. A Fejlesztés folyamatahogyan tanítsunk?

48. Oktatási stratégiák • Meghatározás: • Sajátos célok elérésére szolgáló • Módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszere • Koherens elméleti alapokon nyugszik • Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával rendelkezik • Jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. (Falus Iván 1998.)

50. Információ tanítása bemutatás segítségével • Megismerni a tananyag szerkezetét, • Megismerni a tanulók gondolati struktúráját, előhívni. • A tananyag logikus közlése. • Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek között. • Megértés ellenőrzése.