Közgazdaság- és gazd álkodás tudomány

1. Közgazdaság- és gazdálkodástudományZalai ErnőA közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóanMTA IX. osztály, tudomány hónapja konferencia, 2013. november 21.

2. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Tartalom • Közgazdaságtudomány versus gazdálkodástudomány • A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei és ágai • A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés • Közgazdaságtani versus gazdálkodástani képzés • A gazdaságtudományok módszertana Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

3. Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány • A közgazdaságtudomány kezdetben (1767) mint politikai gazdaságtan jelent meg. A politikai jelző az államra utalt: az államháztartás gazdálkodásának normatív tudománya. • Később közgazdaságtanra szelídült (Marshall): a termelés, a csere, a jövedelmek (vagyonok) elosztását és felhasználását szabályozó törvényszerűségekdeskriptív tudománya. • Az „economic” jelző egyaránt utal gazda(g)ságra és takarékos-ságra. Innen már csak egy kis lépés: a közgazdaságtan a szűkös javakkal való racionális gazdálkodás tudománya, sőt, • voltaképpen a racionális emberi viselkedés (döntések az élet minden területén) általános elmélete, azaz praxeológia. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

4. Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány • A gazdálkodástudományközös cél(ok) elérésére szakosodott intézmények működését, vezetését és szervezését, döntési mechanizmusát, az erőforrások (a célok elérési szintjében mért) hatékony felhasználását tanulmányozó tudomány. • Részben deskriptív, de alapvetően inkább normatív tudomány. • Szorosan épít közgazdaságtani fogalmakra, összefüggésekre és a felhasznált módszertanban is sok a közös elem, de • a gazdálkodástan a gazdasági egységeken belüli, a közgazda-ságtan elsősorban a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat (az azokat szabályozó mechanizmusokat, makrogazdasági viszonyokat) elemzi, de van átfedés (pl. üzletgazdaságtan). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

5. A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei „Ha mármost keletkezésüktől kezdve szemléljük a dolgokat: miként más kérdésekben, itt is így látunk majd a legtisztábban.”(Arisztotelész, Politika) „Történeti távlat nélkül semmi jelenséget nem lehet tulajdon-képpen valóságosan és elfogadhatóan értékelni.”(Szabó T. Attila, Vallomások, Magyar Nyelv, 1988) Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

6. A felsőfokú képzés fejlődése Európában A bolognai átálláshoz felhasznált középkori modell • Az egyetem a tanárok és diákok autonóm testülete (céhe): tudományok művelése, hallgatók képzése, fokozatadás. • Az egyetemek kezdeti felépítése (4 fakultás) • bölcsészeti kar (artes): általános alapozó képzés fokozatok: baccalaureus, licentiatus, magister (tanító) • teológiai, jogi, orvosi karok:szaktudományi képzés fokozat: doctor (szintén tanító!) • Egyetem versus Akadémia: adhat-e teológiai doktori fokozatot. • A litván felelevenítették a bolognai átállás során! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

7. A felsőfokú képzés fejlődése Európában • Általános értelmiségi képzés: artesliberales (universitas), tudományos, akadémiai jellegű képzés; • az általános alapozó képzés kiszélesedik lefelé (elemi és középiskolák), az egyetemi képzés differenciálódik, • a különböző európai országokban eltérő rendszerek és elnevezésű fokozatok alakulnak ki. • Technikai ügyességek: artesmechanicae (polytechnicum) „hivatásos” képzés: agrár, műszaki, gazdasági (Szenc, 1763); • a felsőbb szint tudományos megalapozottsága és kutatási kapacitása közeledik az egyetemekhez, • egy részük beépül az egyetemi rendszerbe (fúzió vagy új karok, ld. pl. USA: CMU vs. MIT). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

8. A modern gazdaságtani felsőfokú képzés • A mai felsőfokú gazdaságtani képzés a két vonulat ötvözete: • artesliberalis: az elméletet előtérbe helyező egyetemi (akadémiai) képzés (Volkswirtschaft, economics), • artestechnicae: a gyakorlati ismeretekre összpontosító, (szak)főiskolaiképzés (Hochschule, politechnikum) (Betriebswirtschaft, Business Administration). • A 20. század második felében világszerte jelentős közeledés, • sok helyütt intézményi formában is egyesült, de • megmaradtak markáns sajátos vonásaik, és • az alsóbb szintű főiskolai képzés (Fachhochschule, college) többnyire az egyetemi szférán kívül maradt. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

9. A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés • Kelet-Európa: a két képzési ág gyakorlatilag egybeolvadt. • A szovjet terminológia (ekonomicseszkijenauki) átvétele, a nevükben sem lehet megkülönböztetni őket (ágazati szakok), • a korábbi „üzemgazda” (Betriebswirt) megnevezés eltorzult („üzletgazda” elnevezést lehetne ma bevezetni helyette a business administrator magyar megfelelőjeként). • A bolognai átállás folytán a torzulások tovább erősödtek: egybemosódott az egyetemi (akadémiai jellegű) és főiskolai (professzionális) képzés tartalma és intézményei, • az alapozó képzésből szinte kihalt az akadémiai jelleg, • a képzési arányok eltolódtak a főiskolák és az üzleti ág felé. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

10. Közgazdaságtani vs. gazdálkodástani képzés • Meg kellene különböztetni egymástól az akadémiai és a hivatásos képzést minden szinten, ez helyretenné a közgazdaságtani és a gazdálkodástani képzés közötti viszonyt is a magasabb szinteken (M, PhD). • Aszimmetria: közgazdaságtani alapképzésből át lehet menni gazdálkodástani mester­képzésbe, fordítva nem megy, • a közgazdaság­tani alapképzéskiszélesítése ugyanakkor kívánatos lenne az akadémiai jellegű gazdálkodástani mesterképzés számára! • A gazdálkodástani mesterképzés követelményrendszerében és időtartamában is meg kellene különböztetni az akadémiai és a hivatásos jellegű képzést egymástól! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

11. A gazdaságtudományok módszertana • Előzmények: történelem és a morálfilozófia (ma is jelen van). • Mai értelemben vett közgazdaságtudományról igazából csak a 18. századtól fogva beszélhetünk (fiziokraták, klasszikusok). • Az árutermelés jelentős kiszélesedése és kiterjedése: a természeti törvényekre emlékeztető „szabályosságok” a piacok működésében (árak, termelési arányok). • Egyre gyakoribb az érzékletes természettudományos (biológiai, fizikai) metaforák használata (olyan, mint …). • A természettudományokban a 17. századtól egyre sikeresebbé és fokozatosan az egyetlen tudományos módszerré válik az ún. hipotetikus-deduktív modell. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

12. A gazdaságtudományok módszertana • A hipotetikus-deduktív modell lényege: megfigyelések  szabatos (elvont) fogalmakon, axiómákon nyugvó modellek mérések (identifikáció!), kísérletek  igazolás-cáfolás. • Egyre nagyobb számban jelennek meg matematikára (nyelv és eszköztár) épülő közgazdasági elméletek és modellek. • A korábbi természettudományos metaforák közgazdasági modellekéválnak, tért hódít a pozitivista módszertani felfogás. • A II. vh. után különösen felgyorsul ez a folyamat: matematikus és természettudományos végzettségűek beáramlása a ktanba. • Visszaszorul a gazdasági jelenségek, események „magyarázó megértésen”nyugvó történelmi-társadalmi elemzése (USA). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

13. A gazdaságtudományok módszertana • A hipotetikus-deduktív modell megjelenésétől kezdve jelen van annak erőteljes kritikája a társadalomtudományokban (elégséges utalás: Max Weber, 1904, Ludwig von Mises, 1940). • A természettudományok:tudat és önismeret nélküli tárgyakatvizsgálnak; tudnak objektíven mérni; jelentősen alapozhatnak ellenőrzött kísérletekből (ceterisparibus) nyert tapasztalatokra;vizsgálatuk tárgya, a természet, lassan változik; ezzel szemben • a társadalomtudományok:önismerettel bíró emberekcselekvé-sét vizsgálják;nem tudnak objektíven mérni; a statisztika is csak „történelmi”módszer; csak „eseti-egyedi tapasztalatokra” lehet építeni (számos feltétel változik); a vizsgálatuk tárgya igen gyorsan változik; gyakran az előrejelzés hatására. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

14. A gazdaságtudományok módszertana • Az axiómákon nyugvó elméleti modellek valósághűsége sem alapfeltevéseik, sem előrejelzéseik alapján nem igazolható(Friedman pozitivista álláspontjának kritikája). • Mindezek miatt sokan kétségbe vonják, vannak-e egyáltalán tartós és általános törvényszerűségek a gazdaságban. • A tudományos magyarázatok lehetőségét az teremti meg (az ellensúlyozza a kontrolált kísérletek hiányát ), hogy a kutató építhet a céltudatos emberi viselkedés a priori ismert vagy feltételezett szabályaira (nem egyszerűen „külső megfigyelő”). • El kell viszont fogadni, hogy nem lehet a természettudományok-banelvárt szigorúsággal empirikusan igazolni a feltételezett ok-okozati összefüggéseket (többféle magyarázat adható). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány

15. A gazdaságtudományok módszertana • Mindezek miatt értelmetlen a „hipotetikus-deduktív” illetve a „magyarázó (interpretative) megértés” módszertanát „vallók” tartós és harcias szembenállása: a társadalomtudományok módszertana szükségképpen összetett, plurális. • Nem tagadható sem a spekulatív axiómákra épülő elméleti modellek (pl. tökéletes versenypiac statikus egyensúlya), • sem a szisztematikus megfigyelésen, intuíción és beleérzésen nyugvó, interpretative elemzések potenciális hasznossága. • Mindkettőt lehet tudós és sarlatánmódon művelni, mindkettő magában hordozza a tévedés lehetőségét, ezért előrejelzéseik, magyarázataik óvatosan kezelendők és összevetendők. • Nem versenyeznek egymással, kiegészítik egymást! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány