6. A Szudétanémet kérdés és München

1. 6. A Szudétanémet kérdés és München Csehszlovákia története 1918–1948

2. Csehszlovák belpolitika 1935–37 között • Masaryk lemondása és Beneš elnökké választása (1935. dec. 14–18.) • 1935. nov.-ben vették rá a lelépésre; utódnak Benešt ajánlotta • Beneš kénytelen volt Esterházy Jánosra és Hlinkára támaszkodni, akiknek számos kedvezményt ígért (utóbbinak az ország decentralizálását is) • nagy többséggel (340 voks) meg is választották, de sokaknak nem tetszett • támogatta a CSKP is, ellene csak a cseh fasiszták és Henleinék voksoltak • A Hodža-kormány létrejötte (1935. nov. 4.) és működése • a szlovákok lecsillapítása: az első szlovák kormányfő, de 1936-ra nyilvánvaló lett, hogy autonómiát ő sem tud elérni (a koalíciós pártok ellenállása miatt) • a Hlinka-párt pöstyényi kongr.-án (1936. szept.) fr. fasiszta és nm. náci vendégek is, Hlinka újra auton.-t követelt; előretörtek a nástupisták • Hlinka saját kormányát vádolta a materialista ideológia és a „judeobolsevik anarchia” képviselőivel való együttműködés miatt • a Német Ker.szoc. Párt belépett a koalícióba (1936. júl.) • Hitler rajnai bevonulása után előkészületeket tettek az 1920-as alkotmány felfüggesztésére és egy új, diktátori jogokat lehetővé tevő alaptörvényre • a határmenti 25 km-es sáv militarizálása, minden politikailag megbízhatatlan személy kiűzése, a rendőrség teljes egészében cseh vezetés alá helyezése stb. • 1937 elején megígérték, hogy növelik a nm.-ek közig.-i arányát, több részt kapnak a kult. és jóléti összegekből, a hiv. közleményeket nm.-ül is kiadják • ez megijesztette Henleint, de a cseh bürokrácia nehézkessége, gyanakvása és a kétnyelvű hivatalnokok kis száma miatt ebből kevés valósult meg

3. „Tízmillió német érdekei” • Hitler új programja (1938. febr.) és végrehajtás kezdete • a Birodalom megvédi a határain kívül élő tízmillió németet • ennek első lépése lett a márc. 13-i Anschluss, amivel szemben sem Au., sem Nbr. nem tiltakozott, de lényegében a NSz sem • márc. 11-én Göring biztosította a berlini čs. követet, hogy No. nem akarja Čs.-t megtámadni, s ezt később Ribbentrop és a prágai nm. köv. is megismétli • ua. Hitler márc. 28-án Henleint Berlinbe rendelte, ápr.-ban pedig Keitelt utasította a Čs. elleni haditerv (Fall Grün) kidolgozására • márc. 22–24-én a két nm. aktivista erő, a Gazdapárt és a Ker.szoc. P. is feloszlott, csatlakozva Henleinhez (Spina és Mayr-Harting visszavonult) • egyedül a Nm.SzDP tart ki Čs. mellett, bár idős zsidó vezetője (Ludwig Czech) helyett a fiatalabb (nem zsidó) Wenzel Jaksch-t választják élére (Henlein nyomására Czech távozott min.-i posztjáról is) • Henlein és a karlsbadi nyolcpontos program, 1938. ápr. 24. • 1934-ben közig.-i decentralizálást akart Henlein, 1936. jún.-ban faji alapon álló szöv.-i tart.-okat, s 1938 ápr.-tól teljes pol. autonómiát és náci rsz.-t • karlsbadi pártkongresszusán a náci világnézet kifejezésének szab.-t, az 1918 óta fennálló igazságtalanságok felszám.-t (és kárpótlást), újabb spec. kisb.-i jogokat követelt, pl. teljes önkorm.-i és jogi auton.-t a Szudétavidéknek, német hivatalnokok kinevezését, továbbá teljes külpolitikai irányváltást • máj. elejére paramilitáris alakulatot állított fel (Freiwilliger Schützkorps)

4. A májusi válság • Előzmények • „Hűek maradunk” petíció, máj.-tól egymillió aláírással • Henlein máj. közepén Londonban elsősorban helyi auton.-t követelt népének, de ha ez nem sikerül, népszavazás kell és egy nemzetközi biz. döntése. Ha egyik sem, háború lesz – vélte. Nbr. mindkét „békés” megoldást támogatta • Beneš híreket kapott a határ közelében zajló német csapatösszevonásról • Csehszlovák részleges mozgósítás, ill. okai • máj. 20-án behívtak 200ezer tartalékost, készültséget hirdettek ki, a čs. egységek bevonultak a Szudéta-vidékre; Beneš: „készen állunk a harcra” • No. tiltakozott, provokációról beszélt (Hitler a čs. helyi választás befoly.-ról is) • a németeknek igazuk volt, csapataikat nem vonták össze sehol • a čs. ügynökök tévedtek vagy a prágai elhárítás értelmezte rosszul őket? • legvalószínűbb, hogy Benešt tudatosan ültették fel, talán a szovjetek • Čs. elszántsága: nem tudták, hogy a hír hamis? Tudatosan élezték a válságot? • ha volt titkos terv, sem a szovjet, sem a Beneš-féle nem vált valóra • Következmények: nem tört ki háború, de… • máj. 28. Hitler utasítást ad a Fall Grün véglegesítésére, támadási nap: okt. 1. • Henleint utasítja, hogy tárgyaljon, de elfogadhatatlan követelésekkel • a községi választásokon a nm. területen Henlein pártja 91%-t ért el • Čs. bebizonyította eltökéltségét, de Beneš „háborús uszító” lett a Ny előtt

5. Az appeasement felülkerekedése • Anglia: már régóta cél volt Németország megbékítése • a versailles-i béke túl szigorú volt, enyhíteni kell a feltételeken • különösen a tory Chamberlain miniszterelnök és Halifax külügyminiszter nem akart harcolni egy távoli, ismeretlen, etnikailag vegyes ország érdekében • Fro. ingadozása és átállása Anglia mellé • márc.-ban Gamelin tábornok úgy véli, a nm. védelmi vonalat nem lehet áttörni • Belgium nem járult hozzá, hogy Fro. területén átvonulva támadjon • ápr.-ban új francia kormány (Daladier; külügymin.-e Bonnet) • Daladier nem kételkedett Hitler valódi céljaiban, de Anglia támogatása nélkül egyedül nem mert (nem akart) szembeszállni vele • minden tárgyaláson igyekezett rávenni a briteket a keményebb fellépésre, de hiába • vele szemben Bonnet a megbékítés híve volt és már máj. 17-én javasolta, hogy Beneš adjon meg minden engedményt Henleinnek • kettős célja: elkerülni Fro. háborúba sodródását és a čs. szöv.-i szerződés felrúgását • a májusi válság hatására mindkét ország (22-én) megismételte e javaslatot • ennek ellenére a realitásérzékét elvesztő Beneš még júl.-ban is bízott Fro. szövetségesi támogatásában • Az appeasement értékelése • utólag a gyengeség, gyávaság és az árulás szimbólumává vált • 1938-ban azonban tömegek éltették; két rossz közül lehetett csak választani; Hitler valódi szándékait csak kevesen látták meg (pl. Churchill)

6. Runciman küldetése • Lord Walter Runciman és küldetésének okai • Hitler az önrendelkezés jogára és békés szándékaira hivatkozik; türelme azonban fogyóban van, kéri a Ny közvetítését, Benešt okolja a válságért • júl. 26-án jelöli ki Chamberlain Runcimant közvetítőnek • németbarát felesége miatt ő elfogult volt, Jan Masaryk londoni čs. követ ellenezte is szerepvállalását (habár apjának barátja és támogatója volt a lord) • Runciman tárgyalásai Csehszlovákiában • aug. 3-án érkezett Prágába németbarát küldöttséggel; nem volt hajlandó az aktivista Jaksch érveit elfogadni; szud.nm. előkelőségek vendéglátását élvezte • Henleinnel aug. 18-én tárgyalt, követeléseit megalapozottnak vélte • folyamatosan tárgyalt Benešsel is, aki a nyomásnak engedett is • František Moravec ezredes, a hírszerzés vezetője meggyőződött róla, hogy London mindenáron megbékítést akar, nem fog hallgatni Beneš érveire • Beneš ún. harmadik terve négy német etnikai kantont javasolt, Henlein ezt visszautasította a német terület megosztását ellenezve • szept. elején Beneš negyedik terve elfogadta a karlsbadi pontokat: a szudéta-nm. vezetők megdöbbentek, de Hitler összetűzések provokálását javasolja • szept. 7. provokált zavargások során egy cseh rendőr lelőtt egy német tüntetőt, ennek ürügyén a tárgyalás másnap megszakadt; elszabadult az erőszak • különösen Hitler 12-i nürnbergi beszéde után (13-án újabb halottak Cheb-ben) • egy levert német puccs után 15-én Henlein No.-ba menekült, Runciman bejelenti (másnapi) hazatérését

7. Berchtesgadentől Godesbergig • Runciman jelentése • a tárgyalások megszakadásáért kizárólag Henlein és Frank felelős • ennek ellenére követeléseik jogosak; a két nép együttélése lehetetlen • a nm. területeket népszavazás nélkül Németo.-hoz kell csatolni • Chamberlain tárgyalása Hitlerrel (Berchtesgaden, szept. 15.) • a nm. többségű területet át kell adni, a vegyes területeken népszavazás lesz • Brit–francia nyomás és ultimátum (szept. 21.) • Beneš hajlandó volt három tisztán német „kantont” átadni, de sem párizsi, sem londoni követét nem fogadták • Daladier és Bonnet Londonban 18-án elfogadta Berchtesgadent • szept. 19-én jegyzékben követelték Čs.-t ennek azonnali teljesítését • Beneš időt kér, hogy tárgyaljon a čs. vezetőkkel: Hodža elfogadná, Beneš szovjet segítséget kér, Moszkva válasza azonban késik • 20-án este Beneš ennek ellenére elutasítja a jegyzéket • éjjel 2 órakor a brit és fr. követ ultimátumot ad át: Beneš háborús uszító, akit magára fognak hagyni (a SzU válasza: Fro. vagy a NSZ kérésére segít) • többórás vita után Beneš és kormánya meghátrált, elfogadta az ultimátumot • Hitler újabb követelései (Bad Godesberg, szept. 22.) • személyesen Chamberlain vitte Hitlernek a jó hírt • de ő a teljes terület okt. 1-jéig való átadását követeli (népszavazás nélkül); a szlovák autonómiát és a magyar, lengyel igények kielégítését is felvetette

8. A müncheni diktátum • A csehszlovák elszántság és a remény napjai • Prágában tüntetések; 23-án Hodža lemondott, utóda Jan Syrový tábornok • 25-én Čs. elutasította Godesberget és teljes mozgósítást hirdet ki • Fro. is mozgósított, háború esetén Nbr. is támogatást ígért, Beneš tárgyalt a légi úton nyújtott szovjet segítségről • Hitler visszatáncolása (szept. 26.) és az olasz „közvetítés” • „egyetlen csehet sem akarok”; ez „az utolsó területi követelésem” • patthelyzet; D. Grandi londoni olasz követ 27-én közli Mussolini segítségét • a prágai fr. és br. követ jelzi: Čs. érdekeit Chamberlain fogja képviselni… • A müncheni konferencia, szept. 29. • csak a négy nagyhatalom tárgyal Mussolini elnökletével; tárgyalóasztal helyett fotelek, díványok; nem volt napirend, se ülésrend • Hitler előtárta követelését, s eztán csak a hogyan és mikor volt kérdés, az nem, hogy mindezt elfogadják-e • a német területet népszavazás nélkül okt. 1–10. közt No.-hoz kell csatolni (négy kijelölt zónát 7-ig azonnal, a többi túlnyomóan német területről 10-ig egy ötfős „nemzetközi biz.” dönt, amiben Čs. is képviseli magát) • a čs. kormány felelős a sértetlen átadásért (főleg a katonai építményekért) • nem provokált támadással szemben a br. és fr. kormány garantálta az új határt (No. és Olo. csak a lengyel és magyar igények rendezése után; ha ez 3 hónapon belül nem rendeződik, a négy hatalom újra összeül)

9. Csehszlovákia első reakciói • A határozatok átvétele • Vojtěch Mastný berlini követtel közlik: nem is várnak választ Prágától • Krofta küm.-t a német követ ébresztette; a térképért menjen a br. követségre • Beneš is pizsamában olvasta el, döbbenten árulásról beszélt és arról, hogy ennek ellenére a Nyugat sem fogja elkerülni a háborút • A prágai vezetés tárgyalásai, szept. 30. • Beneš behívta Alekszandrovszkijt és kérte a SzU hivatalos véleményét; ő nem tudott (akart?) időben üzenni és a válasz is késlekedett • a kormány, a vezérkar és még a kommunista Gottwald is tárgyalt a teendőkről • a katonai vezetők úgy vélték, Beneš elhibázott külpolitikája vezetett idáig • Syrový (me. és hm. is) közölte, hogy az erődök még nincsenek készen, s még ha segítene is a SzU, már késő lenne. Ludvík Krejčí vezérkari f. egyetértett • egy másik tbk. szerint a kat.-i terveik az Anschluss nélküli No. kétfrontos harcára, alapultak, feltételezve, hogy Mo. ellen pedig minden kisantant állam fellép, Lo. és Ro. pedig átengedi a szovjeteket… • egyetlen tbk. (az orosz származású S. Vojcechovski) javasolt csak ellenállást • délre elfogadták az egyezményt • ezután jött Alekszandrovszkij követ, de már nem kérték tőle a Kreml válaszát (később Gottwald híresztelhette, hogy Sztálin segített volna) • Még a Közt. Védelmi Tanácsa előtt is be kellett jelenteni a hírt: Beneš sápadtan, akadozva beszélt a Nyugat árulásáról. Gottwald úgy vélte, még a mezítlábas etiópok is harcoltak az olasz túlerő ellen. Ladislav Rašín is harcolna

10. A külvilág reakciói • Nyugat-Európa és Németország • Chamberlain, a közvélemény, de a Népszövetség is a békét ünnepelte, Benešt jelölték a béke Nobel-díjra is! • okt. 1-jétől a német csapatok bevonultak az első négy zónába • felállt a nemzetközi bizottság, amely dühös kiabálással „működött” • Beneš próbálta elérni, hogy csak a 75%-nál nagyobb arányban német ter.-t csatolják el, ill. hogy ne tartsanak a belső nyelvszigeteken népszavazást • az elcsatolt lakosság 79%-ban német, de 700e cseh is; Cseho.-ban marad 260e nm. • Lengyel igények és kielégítésük • okt. 1-jén ultimátumban követelték Teschent, ennek teljesítése után okt. 2–12-e között meg is szállták csapataik a területet (a legnyugatibb sáv kivételével) • Magyar igények és megoldásuk • aug. 22: Hitler rá akarta venni Mo.-t Čs. megtámadására, egész Szlk.-t ígérve • Hitler felháborodott Bp. óvatosságán és a kisantanttal folyó bledi tárgy. miatt • az óvatossággal csak szept. közepe után szakított Mo., de csak diplomáciai szinten (Londonban, Varsóban stb. egyeztet) • 28-án követelte Bp. a magyar területek visszaadását, Szlk. autonómiáját • okt. 1-jén Budapest még csak a tárgyalás megkezdését követelte • ez végül csak okt. 9-én Komáromban indult meg, tk. már Mo. és Szlk. között, de 13-án eredmény nélkül végződött. • nov. 2-án az első bécsi döntés 12e km2-t csatolt Mo.-hoz (870e lakos, 87% m.)

11. Az első köztársaság bukása • A veszteségek összesítése • elvesztette ter.-e 30%-t, lakossága 1/3-t; GNP-je 40%-t, szene 2/3-t, textil-term.-e 80%-t, vasipara 70%-t; gazdasági és hadi értelemben életképtelen • Beneš lemondása, okt. 5. • Hitler is követelte távozását, de belső nyomás is volt rá – főleg miután gyen-gesége miatt No. több területet kapott, mint Hitler remélte • 4-én Syrový lemondott, de Beneš ismét őt bízta meg kormányalakítással • az elnök 5-én este a rádióban mondott leköszönő beszédet, s még aznap elhagyta a Várat és Sezimovo Ustí-i házába ment, ahol ágynak esett. • minden felelősséget személytelen körülményekre, külső tényezőkre hárított. • Čs. áldozatát aránytalanul nagynak és igazságtalannak tartotta. • a haza veszélyben van – figyelmeztetett, de igyekezett reményt kelteni: végre nemzeti államunk lesz, s még sokan vagyunk és erősek. Tovább harcol – ígérte • Szlovákia autonómiája • 3-án Matúš Černák, a szlk. miniszter 24 órán belül auton.-t követelt • ennek lejárta után pedig lemondott, ezzel a kormány is megbukott • 5-én este a Szlk. Néppárt bejelentette, hogy másnap Zsolnán nyilatkozatot fognak kiadni a szlovák nemzet önrendelkezési jogával kapcsolatban • Tiso lett Szlovákia minisztere (Hlinka még aug.-ban meghalt), s további 4 min.-t nevezhetett ki • 6-án Zsolnán be jelentette a a szlk.-ok szuverenitását, saját tört.-nek kezdetét • a Csehszlovák Köztársaság véget ért, kezdetét vette a 2. Cseh–Szlovák Közt.