220 likes | 325 Views
180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7. I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE kettős „kényszer” jelentkezett: Bolognai rendszer közoktatásunk (PISA) alapelvek: egységes tanárképzés, egy tanári mesterszak, két szakképzettség
E N D
180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7.
I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE • kettős „kényszer” jelentkezett: • Bolognai rendszer • közoktatásunk (PISA) • alapelvek: egységes tanárképzés, egy tanári mesterszak, két szakképzettség • alapképzés – mesterképzés funkciója • közismereti első és második tanári szakképzettség • szakmai, művészeti tanárképzés • képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés • a köztudat még nem ismeri és nem érti
A nagy áttörést a Bologna-rendszer hozza Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán vala-mennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósulásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.”
A „közismereti” képzési szerkezethez1 • Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): • 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) • 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) • PP 10 kredit • szabadon 10 kredit • Alapszaki sajátságok, problémák: • a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) • a két szakterület közötti >100% kredit-különbség a mesterképzésben nem kompenzálható
A képzési szerkezethez2 • Mesterképzés: 4 + 1 szemeszter (150 kredit): • 1. szakterület 30 kredit minimum • 2. szakterület 50 kredit maximum • PP 40 kredit egységesen • külső szakmai gyak. 30 kredit egységesen • Mesterszaki sajátságok, problémák: • A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy- szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI-nek, sem a külső gyakorlóhelynek. • Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? • Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés, a döntési mechanizmus?
Összességében • A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van, a magyar közoktatás „eredményei” (PISA felmérés) ezt igénylik. • Az új kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kel(lenne) • A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott, • A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium. • Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka-erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást tovább-tanuláshoz a tanári mesterszakon.
II. A REFORM SZEREPLŐI • Kormány, OKM:elvi döntés, szakrendszer, rendeletek • Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) Tanárképzési Albizottsága: koncepció • MRK Tanárképzési b. és szakmai albizottságok: képzési és kimeneti követelmények (kkk) • MAB: minőség (feltételek, értékelés) • Felsőoktatási intézmények: szakindítási beadványok és megvalósításuk • Sokoldalú, olykor döcögő, de eredményes kooperáció van, felfogásbeli és érdekellentétekkel - sok helyen, így a MAB-ban is.
Mi a MAB funkciója és filozófiája? A minőség az intézményekben dől el, nem a MAB-ban. A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta-tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Más szavakkal: a MAB nem „centizget”, hanem mér és értékel (van igény a centiméter pontos ismeretére) „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.” (2005). A felsőoktatás, a tanárképzés minőségének ügyét az intézményi (egzisztenciális) érdekek fölé helyezi;
III. A SZAKLÉTESÍTÉS (KKK) KÉRDÉSKÖRE • Tartalmi: • a kkk a paradigmaváltás „letéteményese” • a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenet felé tolja el (11. félév) • a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – úgy, ahogy • 10-18 (19) éves korosztályra képzünk – tanári mesterségben és diszciplináris tudásban is • elit gimnáziumba és kisközségi iskolába is • alapképzés – mesterképzés funkciója
Szakszerkezeti: • képzési terület, képzési ág, szak, szakirány • közismereti első és második szak- képzettség • szakmai, művészeti tanárképzés • képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés • igen bonyolult lett – OKM honlap: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1862
Képzési és kimeneti követelmények • A tanári mesterszak kkk-ja tagoltan készül(t): ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. • A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. • A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. • Az OKM 2007 nyarán honlapján megjelentette.
Közismereti* Újabb közismereti# tanárképzés Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: 110+28=138, 2.-hoz: 50+28=78 Többi esetekben: 300+28=328, 120+47=167, 150+28=178
* Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: 180+50=230, ill. 300+28=328 Művészeti tanárképzésben: 180+28=208, ill. 300+18=318
IV. A SZAKINDÍTÁSOK KÉRDÉSKÖRE • a MAB honlapon külön tanári szakindítási útmutató van • 1 intézmény 1 „A” lap: ped-pszi-gyakorlat (11. félév is) –értékelik a szakértők, majd a Tanárképzési Bizottság • 1 intézmény sok „B” lap: diszciplináris ismeretek és kompetenciákértékelik a szakértők, majd a képzési ági bizottságok • kollégiumok – plénum
Szakindítási beadványok • tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga-terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek; • kiegészítés: legyen 2 zárószigorlat – a rendezett, szintetizált tudás érdekében; • elvileg nem sürgős: az első alapszakosok csak 2009-ben végeznek és akkor jönnek M szakra; • mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés?); • 2010. szeptember 1-től „1 oktató 1 intézmény” feltétel itt-ott gondot okoz; • az oktatói terhelés maximálása a „kis szakokon” nehéz helyzetet teremtett.
Tartalmi kérdések: • a tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése • az Ftv. oktató-kritériuma: PhD • a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában • közös képzés értelmezése a MAB-ban • szakirány jelenleg nincs
TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti.A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Ftv Redukció, koncentrációmódszertan: tankönyírók feladata JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődőtudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ*PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer A tudománytolvassa Tanárképzés mesterfokozaton
Falus Iván (2007): Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz-talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg-közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne. Ugyan mitől?