260 likes | 377 Views
Bazsáné Dr. Szabó Marianne Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Keszthely, 2008. március 18. Az oktatás, képzés és tájékoztatás szerepe a természet- és környezetvédelemben. Klímaváltozás - Fenntarthatóság. ENSZ kutatás:
E N D
Bazsáné Dr. Szabó Marianne Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Keszthely, 2008. március 18. Az oktatás, képzés és tájékoztatás szerepe a természet- és környezetvédelemben
Klímaváltozás - Fenntarthatóság ENSZ kutatás: • Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európaegyik legsérülékenyebb országa • 2 fokos hőmérsékletemelkedés világszinten visszafordíthatatlan katasztrofális változásokat okoz • 1 fokos változás a világban, nálunk 1,5 – 2fokot eredményez Uniós Irányelvek Nemzeti Éghajlat Stratégia „NÉS” Fenntarható Fejlődés Stratégia
Új stratégia: Előtérben a környezeti nevelés • A környezet állapotát hosszabb távon a környezettudatosság, a társadalom tagjainak a környezethez való viszonya befolyásolja leginkább; • A szakpolitikai programok, intézkedések és jogszabályok hatékonyságához szemléletváltás szükséges; • A környezeti problémák országhatárokon átívelő természete miatt a szemléletformálás során tekintettel kell lenni a globális, illetve regionális összefüggésekre is. „A környezetügy középtávú stratégiája” (társadalmi egyeztetése megkezdődött)
Környezetügy stratégia – Érték és célrendszer Környezeti demokrácia • A társadalom aktív bevonása, konzultáció, környezeti nyilvánosság, információ hozzáférés, tartalomszolgáltatás Környezettudatosság • A környezettudatos állampolgár elősegíti a fenntartható társadalmat és fejlődést. Környezetminőség • Korszerű egészségfejlesztő projektek, környezeti infrastruktúra, természeti értékek megőrzése, fenntartható erőforrás-gazdálkodás „Zöld” kormányzás • Zöld adózás, közbeszerzés zöldítése, közigazgatás zöldítése
Kiemelt törekvések – a környezettudatosság terén • Zöld szempontok horizontális érvényesítése az oktatásban és szakképzésben • Környezettan erőteljesebb megjelenítése a közoktatásban • Bsc, Msc képzések elősegítése a felsőoktatásban • Civil szervezetek és civil hálózatok bevonása a környezeti etika és a környezeti kultúra terjesztésében • Akcióprogramok és „mozgalmak”
Erdei iskola és óvoda • Új minősítési rendszer • KvVM-OKM-KOKOSZ együttműködési megállapodás • Jelentős EU pályázati források • Az iskolák részvételének elősegítése (oktatáspolitikai, módszertani és pénzügyi támogatás) Várt eredmény 2013-ra: • 150-160 helyszínből álló színvonalas hálózat • Fenntarthatóságot szolgáló oktatási központok
Programok Hazai és nemzetközi programok minden szinten • Óvoda • Közoktatás • Felsőoktatás • Szakképzés és felnőttképzés rendszerszerű működés szinergiák hasznosítása hálózatszerű működés
Horizontális dimenzió A célirányos programok mellett legalább ugyanannyira fontos szempontrendszerük horizontális érvényesítése • NAT és keretprogramok • Felsőoktatás • Szakmai és vizsgakövetelmények minden szakterületen
7+4 Öko-klub hálózati kialakítása (Révkomárom, Beregszász, Szabadka, Marosvásrárhely) • Ökoiskola program (szakmai képzés) • Környezetvédelem diák szemmel (Diákkonferenciák, Táborok) • Partnerprogramok támogatása (Civilszervezetek, Nemzeti Parkok) • Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) (döntéshozók, önkormányzati vezetők képzése) • Magyarországi nemzetközi programok (Duna Box, GLOBE) • Közös zöld-információs bázis (ÖkoPontok hálózata) • www.emagyar.net (Zöld Portál) • „Mérd az időt” országos program (OMSZ hálózat) Kapcsolódó projektek (2008 -2010)
A Zöld Óvoda Hálózat • kiterjesztettük a környezeti nevelést az alapfokú oktatásban • kialakultak az óvodapedagógusi alkotóműhelyek • kialakult az óvodai környezeti nevelés tárgyi eszközrendszere • Először a KvVM és az OKM tavalyi évben pályázatot írt ki a „Zöld Óvoda” cím elnyerésére, amelyet 109 óvoda nyert el. • Idén 2008. március 15. határidővel 107 óvoda pályázta meg, amit a tárca további új programok közreadásával kívánja támogatni a környezeti nevelésben.
Ökoiskola Magyarországi Hálózat(alap és középfokú nevelés) • Egy nemzetközi hálózat részeként 2000. márciusa óta működik, az OECD – CERI (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete – Oktatási Innovációs és Kutatási Központ) ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) projekt keretében. • A hálózat összefogja, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti azokat az iskolákat, amelyek súlyt fektetnek a fenntartható fejlődés környezeti oktatására. • A KvVM és az OKM évente ír ki pályázatot az „Ökoiskola” cím elnyerésére, amely minden magyar közoktatási intézmény számára nyitott. • Eddig 272 intézmény rendelkezik ezzel a címmel. • Idén március 17. pályázati határidő.
GLOBE (Global Learning and Observations to Benefit the Environment) Környezeti Nevelési Program • 1994-ben indult az Egyesült Államokban – a 2007. októberében Béke Nobel-díjjal kitüntetett – AlGore egykori alelnök kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy világ ifjúságának környezetszemléletét és – tudatosságát fejlessze. • Magyarország 1999-ben csatlakozott a programhoz, amelyben jelenleg 27 magyar középiskola vesz részt a folyamatos nemzetközi munkában. • A hazai programot két minisztérium (OKM, KvVM) támogatja. • A világ 110 országának 18 ezer GLOBE iskolája közül a magyar iskolák igen előkelő helyet foglalnak el. A nemzetközi lista első 12 helyezettje között hat magyar középiskola is szerepel. • A két tárca a további munka megfelelő szintű fenntartása érdekében pályázatot írt ki GLOBE bázisiskola címre • GLOBE koordinátor pályázat (határidő: 2008. március 11.)
BISEL (Bioindikáció az iskolai oktatásban) program • célja, az ún. Nemzetközi Hálózatú Országos Program végrehajtása (vízminőség biológiai vizsgálatához szakmai anyagok, eszközök és módszer biztosítása). • feladat a honlapkarbantartás, • az internetes verseny • a nyári tábor, • valamint a tanári továbbképzés szervezése.
Tehetséggondozás, tanulmányi versenyek, vetélkedők • szakmai tartalmának fejlesztése, szakmai szempontok érvényesítése, a versenyek tematikájának, feladatsorainak összeállítása. • Kaán Károly Természet– és KörnyezetismeretiVersenyen, • Bugát Pál Országos Középiskolai TermészetismeretiVetélkedőn, • Kitaibel Pál Országos Biológiai és Környezetvédelmi TanulmányiVersenyen, • Magyar Természettudományi Társulat versenyein • 2007-ben kb. 35 000 diák, 1000 tanár vett részt (elődöntők, döntők).
Környezetvédelem és a felsőoktatás: • A tudományos diákköri konferenciák témaköreinek a környezetvédelmi szakterületet érintő műszaki– és természettudományi, valamint gazdaság– és társadalomtudományi szakirányokban való segíti a környezeti irányultságú felsőoktatást, valamint a felsőoktatás környezetvédelmi tudásközpontjainak munka végzését. • Az Országos Felsőoktatási Környezetvédelmi Diák Konferenciát kétévente rendezik meg, miniszteri védnökséggel. 2008-ban a háromnapos, Nyíregyházán megrendezendő országos döntőn 16 szakmai szekcióban 216 hallgató vesz majd részt. Rész veszünk a Szervező Bizottság valamint a Bíráló Bizottság munkájában. • Elkészült a “Környezettan” c. könyv a nem környezettan szakos hallgatók részére. A tankönyvet oktatási segédanyagként használhatják egyes egyetemeken.
Szakképzés • KvVM és az SZMM egyetértésében valósítja meg, a szakképzésről szóló 2006. évi CXIV. Törvény által módosított 2003. évi LXXVI. Törvény 12. §-ban meghatározott előírások szerint. A tárca felelősségi körében 12 szakképesítés, valamint további 14 rész – szakképesítés tartozik. • Fontos feladatunk a Szakmai és Vizsgakövetelmények (SZVK) részletes tartalmi kidolgozása. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel együttműködve látjuk el a vizsgaközponti feladatokat, valamint iskolarendszeren belül írásbeli tételeket készíttetünk a tárca felelősségi körébe tartozó szakképesítések, szakképesítést adó szakmai vizsgáihoz. Ugyancsak folyamatosan végezzük az iskolarendszeren kívüli vizsgaközponti feladatokkal (engedélyek, vizsgaelnöki megbízások kiadása, tételek összeállítása, titkosítás stb.) kapcsolatos tevékenységet. • Vizsgaközpontok pályáztatása - (4/2006. (II.2.) KvVM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről.
Az egész életen át tartó tanulás: az „okos társadalom” jövőképe • tanulás minőségének fejlesztésével növelhető a versenyképesség és a társadalmi kohézió • egészségügy egészséges életmódra való nevelés • gazdaság (fogyasztói nevelés, médianevelés) • környezetvédelem (környezeti nevelés) • szociális terület (közösségi és családi életre való nevelés) • kulturális területtel való együttműködés