Tápanyag-gazdálkodás

1. Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet

2. Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat • Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket valamint nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a vidéket, a környezetet és benne az embert és közösségeit. Talaj, termőföld – tájvédelem

3. Megnevezés EU-15 EU-10 EU-25 Magyarország Mezőgazdasági terület - összesen (1000 ha) 140987 38209 179196 5864 - aránya az összes területből, % 43,5 51,7 45,0 63,1 Szántóterület - összesen (1000 ha) 74125 28663 102788 4513 - aránya a mezőgazdasági területből, % 52,6 75,0 57,4 76,9 A hazai földhasznosítás uniós összehasonlítása1)

4. Tápanyag-gazdálkodás • Gazdaságosság • Agrárkörnyezet védelme (talajvédelem - talajvizsgálatra alapozottan) • Gazdálkodási Napló (Nyilvántartás vezetése) AKG, KAT, Nitrátérzékeny terület

5. A talajvizsgálatot előíró jogszabályok • Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes gazdálkodási gyakorlat„ = jogszabályok + előírások) • A 150/2004. (X.12) FVM rendelet értelmében a különböző agrár-környezetgazdálkodási célprogramoknál bővített, vagy teljes körű talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében. • 151/2004. (X. 13.) FVM rendelet ételmében az a földhasználó vehet igénybe KAT támogatást, aki vállalja, hogy a támogatás igénylése esetén a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”előírásait a gazdasága teljes területén betartja;” • 49/2001 (IV.3) Kom rendelet. műtrágya használata esetén talajvizsgálat HGGY része a HMGY a nitrátérzékeny területen

6. A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet 2. § a követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén. II. Melléklet 3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20) 2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a határértékeket meghaladó mennyiségben határoz meg hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.

7. 3. Tápanyag-gazdálkodás

8. Trágyázási szabályok 1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N 2.Trágyázási tilalmi időszak december 1. és február 15. között. 3.Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen (20%<) csak fedetten vagy injektálva 4.Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon (5 cm) 5.A trágyázás szabályai a vizek környezetében 7.Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai (hígtrágya hasznosítása, istállótrágya felhasználása, műtrágyázás szabályai) FONTOS ! A 272006. (II.7.) Korm. rendelet 1. Melléklete megváltoztatta a nitrátérzékeny területek körét!!!

9. Talaj mintavétel • Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a parcellát 5 hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani. Több termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni: • szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, • rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát • állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.

10. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: • szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, • a forgókban, • szalmakazlak helyén, • műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depók helyén, • állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Talajminta vehető még: • az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, • tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, • szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

11. Talaj mintavétel • A tápanyag-gazdálkodás legkritikusabb pontja • Az esetleges hiba 90%-ban a mintavételből ered • Mintavételi parcellák kijelölése (homogenitás, lejtő, vizes foltok, eltérő talajtípusok –lejtésviszonyok - figyelembe vétele) • A parcellák rögzítése, legközelebb is ugyanúgy vegyék a mintát, mert eltérő eredmények lehetnek • A tábla átlag képzésnél a kiugró értékeket ne vegye bele (nagy táblák esetében)

12. Talajvizsgálati típusok • Szűkített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O. • A bővített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu. • A teljeskörű talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu+toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

13. Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-FVM-EüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát.

14. „Összes” kioldható toxikus elem Határérték mg/kg szárazanyag Króm összes 75 Nikkel 40 Réz 75 Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Ólom 100 1. táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek

15. célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavításra vonatkozó korlátozás A.1. szántóföldi gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében igen 170 nincs nincs A.2. Tanyás gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében igen 120 nincs nem engedélyezett A.3. Méhlegelő célra növénytermesztés nincs nem nem megengedett Nem engedélyezett nincs A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében igen 170 Nincs nincs 2. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport

16. A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében igen (külön szabályozás) (külön szabályozás) nincs A.6. Hosszútávú területpihentetés nincs nem trágyázás nem megengedet trágyázás nem megengedett nincs A.7. Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése bővített a program első és utolsó évében igen 120 nincs nincs A.8.1. ÉTT szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 nincs nincs A.8.2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 nincs kizárólag mélylazítás megengedett 5 évente

17. A.8.3. Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogramok bővített a program első és utolsó évében talajvizsgálat típusa igen tápanyag-gazdálkodási terv kötelező 90csak felülvetéskor N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás nincs talajjavításra vonatkozó korlátozás nincs A.8.4. szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90, nincs mélyművelés 5 évente csak egyszer

18. célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás B.1.a. Füves élőhelyek kezelése nincs Nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) nincs nem 90 műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett nincs B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás nincs nem (külön szabályozás) műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs 2.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései

19. B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal nincs nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal nincs nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal nincs nem nincs műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT területeken nincs nem 80 műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

20. célprogramok talajvizsgálat típusa tápanyag-gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás C.1. Integrált ültetvény Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében igen nincs Nincs fagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett C.2. Ökológiai ültetvény Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében igen (külön szabályozás) (külön szabályozás) nincs 2. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések

21. Kedvezőtlen Adottságú Területeken (továbbiakban KAT) valamint valamennyi, a fentiekben külön nem szabályozott esetekben a 4/2004. (I.13) FVM rendelet szerinti, (ill. 49/2001. (IV.3.) Korm. rend.ben) foglaltak az irányadók

22. Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok • Bővített talajvizsgálat: • Alapszintű szántóföldi célprogramnál • Tanyás gazdálkodás célprogramnál • Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál • ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

23. Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok • Teljeskörű talajvizsgálat • Integrált szántóföldi célprogramnál • Ökológiai szántóföldi célprogramnál • Integrált ültetvény célprogramnál • Ökológiai ültetvény célprogramnál

24. Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás Gazdasági szempontok Környezetvédelmi szempontok Hiányában: Mennyiségi -termés Csökkenése Minőségi -tápanyagfelvételizavarok Közvetett okok: Közvetlen ok:

25. Tápanyag hasznosulást befolyásoló tényezők - mennyi van a talajban TALAJVIZSGÁLAT - mekkora a gyökér tömege - milyen a talaj állapota (tömődöttség, kémhatás, szerkezet, fizikai féleség stb.) - - hő - fény ~klimatikus tényezők - nedvesség ~Tápelem arány: - szinergizmus, antagonizmus - mi a növény igénye

26. TRÁGYÁZÁS: függ a trágyaellátás lehetőségétől, technikai színvonaltól - szerves (tápanyag szolgáltató, szerkezetjavító) (istállótrágya, hígtrágya, komposztok, szennyvizek-szennyvíziszapok egyéb termésnövelők) !!!! Talajkondíciót javító – tápanyag hasznosulás, vízgazdálkodás, pufferkapacitás hígtrágya, szennyvíz-szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes „hulladék”: talajtani szakvélemény alapján, - műtrágyák - zöldtrágya

27. szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie: ØVegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást. • A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talaj-, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon. • A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását, a korrekciós tényezőket(tápelemigény – műtrágyaigény!) • Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn) tápelemek utánpótlására (Zn hiány, réz többlet, de nagy szervesanyagtartalmú talajokon hiány).

28. szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie: • A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek meghatározása, mivel az nagyon mobil, • -A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik. • -Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, emiatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb. • Kritikus területen javasoljon az ásványi nitrogén meghatározást

29. ØA szaktanácsnak tartalmaznia kell a Helyes mezőgazdasági gyakorlat tápanyag-gazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb.HMGY része a HGGY-nek !!! • ØHasználja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit. • -Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 20-30 kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogén-mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben. • ØTegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára. • ØA széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja (kémhatás, sótűrés) • ØA felhasználandó szervestrágyák (istálló, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az irodalmi adatokat kell figyelembe venni. (A javasolt értékeket lásd az 1 táblázatban)

30. N-tartalom % (eredeti nedvességtartalomra számított) Szervestrágya típus Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Vegyes 0,5 0,6 0,7 1,0 0,8 A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, amely nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan 40-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-10 %. Az első szám a kötöttebb talajokat mutatja. Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. A Helyes mezőgazdasági gyakorlat érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos/összes nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg.

31. Fontosabb szervestágyák beltartalma(%)

32. Tartam-hatás N P2O5 kg/10 t K2O gyenge közepes jó gyenge közepes jó gyenge közepes jó istállótrágya minőség mellett 1. év 12 15 20 10 15 20 20 30 40 2. év 8 15 20 7 10 15 15 20 25 3. év 4 6 8 3 5 5 5 10 15 Összesen 24 36 48 20 30 40 40 60 80 A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)

33. Tartam-hatás N P2O5kg/10 t K2O gyenge közepes jó gyenge közepes jó gyenge közepes jó istállótrágya minőség mellett 1. év 10 14 18 8 10 15 15 20 30 2. év 8 11 14 6 10 11 10 18 25 3. év 6 7 9 3 5 7 8 12 15 0 A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)

34. I.Talajvizsgálat – II.Tervezett termésszint (megelőző öt év legnagyobb termésszintje)     III.  Talajvizsgálat- termőhelyi besorolás = Tápanyagellátottság (igen gyenge………igen jó, túlzott) IV. Meghatározni az adott termőhelyen a növény fajlagos tápanyagigényét – talajellátottság függvénye V.  Meghatározni a tervezett termés műtrágya hatóanyag szükségletét ( Fajlagos tápanyagigény x tervezett termés = h. a. kg/ha)

35. VI.    Korrekciók: • elővetemény hatás: 1 éves pillangósnál a számított N hatóanyagot 20-30 kg/ha –ral, míg évelő pillangós után első évben 30 kg/ha –ral, második évben 20 kg/ha-ral csökkenthetjük (homokon, sekély termőrétegű illetve gyengén humuszos talajon nem érdemes). • szármaradvány : 1 t szármaradvány lebontásához 8-10 kg N-t adunk a pentozán hatás kivédésére • Szármaradvány alászántás esetén K igény csökken kalászos ill. kukorica után 10 kg illetve napraforgónál 30 kg/szemtermés tonnánként jó ellátottságú talajon, közepes ellátottságnál ez a felével értelmezhető • elemi kár esetén terméskiesés: közepesnél jobb ellátottságú talajon a műtrágya hatóanyag 50%-a figyelembe vehető

36. istállótrágya hatása: lsd. Előbb • Kémhatás: savanyú (pHKCl)<5, mésztartalom > 7% foszfor megkötődik, általában nagyobb dózis (Sarkadi rendszere figyelembe veszi) • Agyagásványok: szmektitek megkötik a káliumot Helyszíni talajmintavétel, talajvizsgálatra alapozott szaktanácsFONTOS, MERT pl. soktényezős lehet a hiánytünet pl. Klorózis

37. A vas relatív hiánya, ionantagonizmus • A növények vasellátása főleg karbonátos talajokon lehet kritikus. A Ca-tartalom és kis K-tartalom akadályozott a Fe, Mg, K stb. felvétele is, • Nagy a Mn:Fe arány. Minthogy a Mn a Fe konkurense. Egészséges állapotok között a Fe/Mn aránya 2:1 - (3:1) értékek között változik. • Tartós cink, ill erős foszfortrágyázás is inaktiválja a vasat. • A vashiányt a nehézfémek a következő sorrend szerint fokozzák a talaj-növény kapcsolatban: Cu < Ni < Co < Zn < Cr < Mn. • A NO3-N jelenléte gátolja, az NH4-N jelenléte viszont elősegíti a vas felvételét. • A savanyú talajokban (pH < 5,5) a talaj pH-csökkenésével egyre több alumíniumion kerül a talajkolloidokról a talajoldatba, amely gátolja, pl. a Mg, Fe felvételét is, csökkentve ezzel a klorofilképzést • Humuszanyagok hiánya, ill. a túlzott mértékű adagolása is vashiányt eredményez.

38. Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában, ill. gazdaságosság miatt évente, ellenőrzés • Környezetkímélő gazdálkodás esetén ajánlott tápanyagmérlegeket készíteni a fő tápelemek vonatkozásában • Célja, hogy meghatározzuk az adott tábla tápanyagmérlegét, vagyis a kijuttatott és elvitt tápelemek különbségét. • Lehetővé teszi a fő és melléktermék tápanyagtartalmának külön kezelését

39. Mérlegszámítás • Egyszerű mérlegszámítási módszer: • Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával, hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal, egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag, valamint az elővetemény, táblán maradó bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós tényezők • Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a táblán marad!)

40. Mérlegszámítás

41. Mérlegszámítás példa

42. Mérlegszámítás példa

43. Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján • Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni. • Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik (lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből, tarlómaradványok hatása stb.) ezért a tápanyag-visszapótlást csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű • Őszi búza, csemege kukorica, burgonya, cukkorrépa, napraforgó, szárazborsó kidolgozott !!!!

44. Válogatott ajánlott irodalom • Buzás István: A növénytáplálás zsebkönyve, Mezőgazdasági Kiadó 1983 • Füleky György (szerk.): Tápanyag-gazdálkodás, Mezőgazda Kiadó 1999 • Terbe István-Csathó Péter: Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása szabadföldi zöldségtermesztésben. 2004