A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az „internetbankok”

1. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)és az „internetbankok” Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2003. október 16.

2. Helyzetkép: 2003 – „a fordulat”

3. 2002-ig: Egyre nőtt a lemaradásunk Internet ellátottság (1998-2002) EU - Magyarország Közép-Kelet Európa - Magyarország EU(1) CEE(2) 26% 10% 19% Magyarország 6% 9 % Magyarország 2 % (1)EU átlag: Németo., UK, Irország, Finno., Portugália (2) CEE átlag: Szlovákia, Cseh, Észto., Lengyelo.

4. 2002-ig: Sereghajtók között Internet felhasználók a világban Forrás: OECD

5. 2003: Felgyorsul az internet hazai terjedése Forrás: Szonda GfK, Médiaanalízis

6. 2003: Előretör a szélessávú internetezésInternet-előfizetések megoszlása sávszélesség szerint Forrás: KSH

7. 2003: EU átlagot meghaladónövekedés(szélessávú növekedési ütem 2002 I. félév és 2003 I. félév között) Forrás: KSH, European Comission

8. 2002-2003 A fordulathoz vezető út

9. Új Kormány –korszerű program Neumann év

10. Új kormány: Önálló Informatikai MinisztériumSZDSZ-es irányítással Középpontban az Információs Társadalom kiépülése „Internetet mindenkinek” „Közháló” Elektronikus szolgáltatások „eMagyarország”

11. 2003 - Internet-használat tömegessé tétele • Adókedvezmények PC-hez jutás érdekében • Munkavállalói PC program – „ Svéd modell” • Sulinet Expressz – 60e Ft-os adókedvezmény • Internet-tarifák 25 %-os csökkentése • 2002. augusztus, 2003. április • 2004 eMagyarország Pont – közösségi hozzáférés • Szélessávú hálózat-fejlesztések • 50%-os beruházási adókedvezmény • Közháló(+ Sulinet) • Magyar (nyelvű) tartalom és szolgáltatás fejlesztése

12. 2003 – Neumann év • Felsőoktatásban résztvevők • eMagyarország Klubok és ösztöndíj • ITOK hálózat • Iskolás korúak • Sulinet minden iskolába • Családi PC program • Kicsik • eGeneráció program • 500 óvodában PC • Kiemelt célcsoportok • Fogyatékosok • Kisebbségek • Idősek

13. „Társadalmi” Programok • „Brunszvik Teréz” (óvodák) • Digitális oktatási tananyag • NDA – NAVA • „Intelligens település” • eMagyarország Pontok • Távmunka - távoktatás • Jövő Kép kiállítás

14. Közháló (hálózat + üzemeltetés) Telepítési ütemezés – I. fázis 7300 végpont

15. 2002-2003: Attitűdök változása Szemléletváltás: IHM, Információs Társadalom, Neumann év PC programok: Pályázatok, 60eFt, Svéd modell Tarifacsökkentés: Európa-terv 25% eSzolgáltatások - oktatás

16. Stratégia

17. „Sikeres nemzet” stratégia Jól megválasztott szerep kell Regionális tudásközpont

18. MITS Informatikai rész- stratégiák Ágazati stratégiák Ágazati stratégiák Informatikai rész- stratégiák Ágazati stratégiák Informatikairész-stratégiák Ágazatirész-stratégiák Szakértők Keretstratégia Ajánlások Ajánlások A stratégia felépítése

19. MITS - Kiemelt Központi ProgramokTartalom

20. MITS - Kiemelt Központi Programokinfrastruktúra – K+F – esély

21. Nemzeti Fejlesztési Terv GV-OP 2004-2006 • E-gazdaság fejlesztés, E-kereskedelem ösztönzés: 27 Mrd Ft • ebből Strukturális Alap: 9,23 Mrd Ft 2. Információs (digitális tartalom iparág fejlesztése): 10,06 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 3,47 Mrd Ft 3. E-közigazgatás fejlesztés: 11,48 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 5,79 Mrd Ft 4. Szélessávú távközlési infrastruktúra bővítés: 9,73 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 6,92 Mrd Ft Összesen: 58,27 Mrd Ft (ebből EU 25,41 Mrd Ft) 2003. augusztus

22. Nemzetközi iparági beruházások • T-Systems RIC Kutatási Kft. • LG – Albacomp javítóbázis Székesfehérváron • IBM – regionális pénzügyi központ Budapesten • Oracle Adattárház Nearshore Center – adattárház tudásközpont

23. A MITS bankszektor számára különösen fontos részstratégiái • Elektronikus aláírás (e-aláírás) részstratégia • Intelligens kártya (e-kártya) részstratégia • E-kormányzat 2005 stratégia • Pénzügyi szakstratégia • E-önkormányzat részstratégia • E-gazdaság részstratégia

24. A MITS és az részstratégiák munkaanyagainak elérhetősége http://www.itktb.hu/anyagok/stea/Mits/

25. Az elektronikus aláírás elterjedésének problémái • ágazati szabályozási hiányosságok (pl. számviteli törvény, az adózás rendjéről szóló törvény) • nagyon kevés az elektronikus aláírást használni képes üzleti, közigazgatási alkalmazás • kevés a kártyát kezelni képes eszköz • igazi jelentőségre a távoli ügyintézés (e-közigazgatás) elterjedésével tesz szert, amikor elektronikus dokumentumokat kell aláírni, továbbítani és tárolni • biztonság

26. Elektronikus aláírás részstratégia és a bankszektor • elektronikus aláírást használó alkalmazások és tartalomszolgáltatások elterjedésének ösztönzése • a bankkártyák használata nem bankokhoz kapcsolódó információk eléréséhez (a felhasználó egyértelmű azonosítása) – vita az EU-ban • a pénzintézetek az elektronikus aláírás elterjesztésének fontos szereplői • a banki szolgáltatások szélesebb körben való elterjedése újabb motivációs tényezőt jelent az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek számára

27. Intelligens kártya részstratégiaés a bankszektor Elektronikus kártyák európai elterjedtsége (2002-ig kiadott kártyák alapján)

28. Elektronikus kártya részstratégia és a bankszektor • a kártyaalkalmazások elterjesztésében a bankoknak kiemelkedő szerepük van Európában (a kártyák számát tekintve 75%-nál nagyobb) • a multiapplikációs kártyák alkalmazása teremti meg az együttműködés lehetőségét a közigazgatáson belül és a bankszektorral (az EMV kártyák is multiapplikációsak) • a közszféra és a bankszektor kölcsönös érdeke az együttműködés a kártyahasználatban

29. Elektronikus aláírás használata az adóbevallásnál Európában

30. Az előre feltett kérdések… Lesz-e átjárhatóság az elektronikus kormányzati közműrendszer és az üzleti (banki) szolgáltatások között? • Több síkon is dolgozunk: • kártyák közös felhasználása • állampolgári járulék, díj, illeték stb. fizetések • keressük az egyéb lehetőségeket (és várjuk a javaslatokat)

31. Az előre feltett kérdések… Tervez-e valamit az informatikai stratégia az elektronikus aláírás tömeges, társadalmi szintű elterjesztése érdekében? • az e-közigazgatás kiteljesedése nem képzelhető el elektronikus aláírás nélkül • a társadalmi szintű elterjesztés rövid távon (infrastrukturális, penetrációs, jogi, alkalmazás oldali stb.) akadályokba ütközik • kidolgozzuk az interoperabilitáshoz szükséges egységes követelményeket • keressük a rövid és középtávú megoldásokat

32. Az előre feltett kérdések… Milyen fizetési koncepció, milyen ügyfél azonosítási koncepció szerepel a kormányzati közműrendszer tervezésében? • A központi közigazgatási szervekkel történő elektronikus ügyintézés/fizetés egyablakos lehetőségét is meg kívánjuk teremteni a kormányzati portálon keresztül. • A helyi ügyintézés elektronikus fizetési koncepcióját a kormányzati portállal harmonizáltan fogjuk kidolgozni. • Az azonosításhoz megvizsgáljuk a bankokkal való együttműködés lehetőségét is. • Távlati terveink között szerepel az elektronikus személyi igazolvánnyal történő azonosítás.

33. Az előre feltett kérdések… Lesz-e, az üzleti szektorban is használható, elektronikus személyi igazolvány (intelligens kártya koncepció)? • Biztosan lesz, az IHM egyértelműen támogatja, de több éves előkészítésre van szükség (alkotmányos jogok, technikai feltételek). • Európai összevetésben: érdemben nem vagyunk lemaradva. • Az eddigi bevezetések többsége nem volt sikertörténet (Finnország). Franciaország 2006-ra tervezi bevezetni.

34. Köszönöm a figyelmet