Az oral history

1. Az oral history A szóbeli források jelentősége, felhasználási lehetőségei és módszertani alapkövetelményei Vonyó József egyetemi docens 2007. november

2. Történeti előzmények Ókori történetírók – személyes élmények, szóbeli források Középkori történeti források (krónikák, gesták, legendák) Újkori történetírás: ókori és középkori, politikatörténeti tematika – az írott (akták) források bűvöletében tárgyi (régészeti)

3. Modernkor és oral history Kezdetben – néprajztudomány (folklorisztika) Történettudomány • Az új- és jelenkortörténet kutatása • A gazdaság-, társadalom-, életmód-éskultúrtörténet – a politikatörténet mellett • A szóbeli információcsere súlyának növekedése (telefon) • Nagy életmódváltás a II. világháború után • Növekvő érdeklődés az etnikai kérdések iránt (gyarmatbirodalmak felbomlása) Az oral history alkalmazásának elterjedése Első hullám (1950-es évek) Második hullám (1970-es évek)

4. Milyen területen alkalmazható az oral history? • Politikatörténet • Döntéshozatal • Kapcsolatok stb. • Társadalomtörténet • Társadalmi kapcsolatok • Érintkezési szokások stb. • Életmódtörténet • Viseletek használata • Étkezési szokások • Hagyományok stb. • Gazdaságtörténet • Eszközhasználat • Munkafolyamatok • Irányítási mechanizmusok stb. • Eszme- és kultúrtörténet • A közgondolkodás – a tömegkultúra hatásai • Művelődési szokások • Szórakozás stb.

5. Az oral history mint forrás specifikuma • Személyes élményeken, átélésen alapul • Utólagosan – egy folyamat eredményeként – keletkezett A forrás keletkezésének ideje A történés időpontja A rögzítés időpontja

6. Az oral history forrásértéke 1. Értékei • Hiányzó adatok pótlása • Szituációk, hangulatok felidézése, rekonstruálása • A körülmények megismerése • A történések módjának ismerete • Az események résztvevői személyes viszonyulásának megismerése – egyedi esetek sorozata ebből általánosítás • A személyes tapasztalat alapján szerzett ismeretek • Az emlékező és az általa megjelenített társadalom (csoport, korszak) gondolkodásmódja • Az események korára (mire figyel fel akkor, mi fontos) • Az esemény és a rögzítés közötti időszak változásai

7. Az oral history forrásértéke 2. Korlátai • Az események óta eltelt idő • Az emlékezet korlátai (pontatlanság) • Az interjú időszakának viszonyai, illetve az addigi társadalmi, politikai változások hatásai • A következmények ismerete • Lokalitás • Nem ismeri a tágabb összefüggéseket • Ha igen, azokat más információk, későbbi korok alapján • Szubjektív látásmód • Iskolázottság, műveltség • Az eseményekben, folyamatokban betöltött szerep • Személyes érdekek • Önigazolás • Védekezés

8. Forráskritika 1. Alapfeltétel Valamennyi fontos körülmény pontos ismerete 1. Esemény és emlékezés • A felidézett eseményekkorszakának viszonyai • Az események és emlékezés ideje között lezajlott folyamatok, változások • Az emlékezés korszakának viszonyai (gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális viszonyok) 2. Az emlékező • Életkora, társadalmi helyzete, iskolázottsága, műveltsége, szaktudása, pozíciója, szerepe a felidézett eseményekben – az esemény időszakában • Életpályája az emlékezésig • Társadalmi helyzete, iskolázottsága, pozíciója, életkora, egészségi állapota – az emlékezés időszakában

9. Forráskritika 2. Módszerek • Összevetés más forrásokkal(adatok, körülmények stb.) • Több interjú készítése azonos eseményről, témáról, helyszínről (ezek kritikai elemzése és összehasonlítása) • Az interjúalany • személyisége • műveltsége • körülményei • érdekei emlékezésre gyakorolt hatásának vizsgálata. • A szöveg filológiai vizsgálata • A interjúalany interjú alatti magatartásának elemzése (hanghordozás, arckifejezések stb.)

10. Az interjúkészítés kritériumai 1. Szakmai – technikai • Korismeret • A célkitűzés (a feltárandó ismeretek körének) meghatározása • A megfelelő interjúalany(ok) kiválasztása – előzetes megismerés, információk alapján • Kérdéssor összeállítása • A kérdéssor és az interjúkészítés módjának megbeszélése az interjúalannyal • Megfelelő helyszín kiválasztása ill. légkör biztosítása • A technika előkészítése (magnó, videó) • Az interjúkészítés adatainak rögzítése • A megfelelő információkat biztosító kérdezési mód • Végleges rögzítés (tartós elmentés, leírás a nem verbális információk – hangulati elemek, metakommunikatív jelek stb. –megőrzésével)

11. Az interjúkészítés kritériumai 2. Jogi – etikai • Az interjúalany • pontos tájékoztatása • a témáról • a célról • a felhasználás (közlés) módjáról • hozzájárulásának előzetes kikérése (írásos nyilatkozat) • Az interjú elkészítéséhez • A felhasználáshoz (pulikáláshoz) • A személyiségi jogok tiszteletben tartása • az interjú készítése alatt • a publikálás során • A rögzített interjú, illetve a publikálandó szöveg jóváhagyatása az interjúalannyal

12. Az interjúkészítés rögzítendő adatai • Az interjú • Készítésének helye • Időpontja • Készítője (név, foglalkozás, lakcím) • Az interjúalany • Neve • Lakhelye • Születési éve • Társadalmi státusa események idején, azokban játszott szerepe • Társadalmi státusa az interjú készítése idején • Hivatkozás • Az interjú fenti adatainak feltüntetése a bibliográfiában • Lábjegyzetben: „X.Y. közlése”

13. Irodalom Glatz Ferenc: A szóbeli források és kritikájuk. In Glatz F.: Történetírás korszakváltásban. Gondolat, Budapest, 1990. 134–146. Tóth Eszter Zsófia: Klio és az oral history. Múltunk, 2003. 3. sz. 165–177. Tóth Eszter Zsófia: Munkásság és oral history. Múltunk, 2005. 4. sz. 78–99. Gyarmati Gyöngyi: Az oral history kézikönyve (The Oral History Manual, 2002) Múltunk, 2005. 4. sz.196–200.