Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek

1. Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek Dr. Varga Katalin Egyetemi docens

2. A tantárgy célja, feladatai • Olyan elméleti ismeretek közlése és gyakorlati készségek kialakítása, amelyek a hallgatókat felkészítik a szövegek, dokumentumok tartalmi feltárására, osztályozására, indexelésére és hatékony visszakeresésére, valamint e folyamatok szervezésére, fejlesztésére és kutatására. • Az elméleti ismereteket adó előadások mellett a gyakorlati órákon az egyes osztályozási és indexelési eljárások alkalmazását sajátítják el a hallgatók. • A kurzus végére képeseknek kell lenniük bármely tartalmi feltáró eszköz elemzésére, értékelésére és alkalmazására, ill. adatbázisokban összetett tartalmi keresések végrehajtására és a keresési eredmények értékelésére.

3. Tematika • A tartalom és a tartalomelemzés • A tartalmi feltárás célja és feladata • A tartalmi feltárás folyamata • A tartalmi feltárás szintjei • Az információkereső nyelvek típusai • Hierarchikus osztályozási rendszerek • ETO

4. Vizsgák, követelmény • Gyakorlati jegy az órai munkák, illetve házi feladatok alapján • Félévek végén írásbeli teszt • Kurzus végén szigorlat

5. Tartalom • Az információközvetítő tevékenység a tudástársadalomban értelmezett ismeretek közvetítését jelenti. • A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik meg. • A tartalom a szöveg jelentése. • Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni, amelynek információs értéke van annak a közönségnek a számára, amelyet az információs rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.

6. Tartalomelemzés, tartalmi feltárás • A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg : • A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a formai feltárás, katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata. • A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel a tartalmi feltárás foglalkozik. • A feldolgozás eredménye a szurrogátum. • Tartalmi feltárás: osztályozás, információkereső nyelvek

7. Feldolgozás • A szurrogátum • Az eredeti dokumentum mása, az arra vonatkozó adatelemek rendezett halmaza, a dokumentumokat mint tárolási-keresési egységeket képviseli az információtárolás és -keresés során. • A feldolgozás célja • Az állomány reprezentálása, áttekinthetővé tétele (formai és tárgyi szempontok) • Az információk visszakereshetővé tétele • Kompatibilitás, szabványosság

8. A feldolgozás szempontjai • Azonosítás: egyértelmű kapcsolat a dokumentum és a szurrogátum között • Formai feltárás: bibliográfiai leírás • Tartalmi feltárás: különböző szinteken valósul meg • Visszakereshetőséget biztosító adatszerkezet

9. Szurrogátum minta Szerző: Agárdi Péter, 1946- Cím és szerzőségi közlés: A magyar kultúra és média a XXI. század elején tanulmányok Agárdi Péter. Megjelenés: Pécs PTE FEEK 2005 Terj./Fiz. jell.: 300 p. 23 cm Sorozat: Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat, 1218- 6880 Tárgyszavak: tömegtájékoztatási eszköz. Oszk kultúra. Oszk művelődés. oszk ezredforduló. oszk Magyarország. Megjegyzés:Bibliogr. a tanulmányok végén Osztályozás: Z 791.9.096/.097 (439) "200" 008 (439) "200„ Lelőhely: B1 Raktari jelzet: C 154.892 MC 154.892

10. A tartalmi feltárás feladata • A szöveg egyedi információinak elemzése • A tartalom meghatározása • Tartalmi csoportok kialakítása • Hasonló tartalmú információk együtt tartása • Valamennyi tartalmi információ visszakereshetővé tétele

11. A tartalmi feltárás szintjei, műfajai • Regisztrációs szint • alapvető adatok: szerző, cím, kiadó, év • Generalizáló osztályozás • Az információk átfogó, generikus tartalmi-tematikus csoportosítása • Egyedi információk tartalmi leírása • Kulcsszó, tárgyszó stb. – a konkrét kérdésre való válaszadást teszi lehetővé

12. A tartalmi feltárás szintjei, műfajai • Annotáció • 1-2 mondatnyi információ a tartalomról • Referátum • Rövid, lényegre törő tartalmi kivonat, amely összefüggő szövegbe ágyazva tartalmazza az eredeti szöveg lényeges megállapításait • Indikatív referátum – csak jelzi, hogy milyen témákról szól az eredeti szöveg • Informatív referátum – összefoglalja az eredeti mondanivalóját • Tömörítvény • Az eredetit pótló összefoglalás • Analitikus-szintetikus feltárás • Több dokumentum tartalmi szintézise – szemle, trendtanulmány

13. Feltártsági mutatók A besorolási helyek dokumentumonkénti átlaga, másmódon az egy leírási egységre (kognitívumra) eső ismérvek számának átlaga. Feltártság = ismérvek (elérési helyek) átlagos száma dokumentumok száma

14. Feltártsági mutatók Senko mutatója: Feltártság = tömörítés szavainak száma eredeti szöveg szavainak száma Perry és Kent mutatója: Feltártság = az eredeti szöveg releváns mondatai – a kivonat releváns mondatai az eredeti szöveg releváns mondatai

15. A tartalmi feltárás folyamata • Fogalmazzuk meg a dokumentum tartalmát egy mondatban (esetleg 2-ben). • Ha nem foglalható egy mondatba, több témáról van szó. • Keressük meg az újdonságot. • Keressük meg a cselekvést. Határozzuk meg fogalmakkal. • Keressük meg a cselekvés tárgyát és végrehajtóját. Határozzuk meg fogalmakkal. • Szükség van-e a téma idő- és hely-viszonyainak kifejezésére? Határozzuk meg. • Szükség van-e a dokumentumtípus kifejezésére? Adjuk meg.

16. Az osztályozás logikai alapjai • Az osztályozás alapvető gondolkodási tevékenység. • A megismerési folyamat során az objektumokat egyrészt szétválasztjuk különböző eltérő tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy hasonló tulajdonságaik kiemelésével csoportosítjuk őket. • Egy osztályba tartoznak azok az objektumok, amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal rendelkeznek

17. Az osztályozás logikai alapjai • Osztályalkotás: az osztályt jellemző kritériumok meghatározása. • Osztályba sorolás: a hasonló egyedek csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi mibe tartozik bele. • Az osztályozás mindig fogalmi síkon történik.

18. A fogalom • A fogalom olyan gondolat, amely a valóság objektumait, jelenségeit az adott tárgyakra nézve közös, más tárgyaktól őket elválasztó ismertetőjegyeik szerint általánosítja, emeli ki. • A fogalom tartalma - intenció - a benne általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége. • A fogalom terjedelme - extenció - a benne általánosított dolgok összessége.

19. Fogalom és megnevezés Frege féle háromszög

20. Fogalmi kategóriák • Az ismérvek számának növelésével vagy csökkentésével az általánosítás különböző fokaira juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is, amikor a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozza meg. Ezeket a fogalmakat fogalmi kategóriáknak hívjuk. • A fogalmi kategória csak önmagával jellemezhető fogalom • pl.: anyag, energia, idő, mozgás, tulajdonság stb. • A facetták a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait képviselik.

21. Az osztály • A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok osztályát képviseli. • Az osztály az elemek olyan nyílt összessége, melyet közös tulajdonságok, ismertetőjegyek jellemeznek. • Az osztályok elemei rendelkeznek • kitüntetett szemantikai jellemzőkkel • más megkülönböztető ismérvekkel • ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a kitüntetett szemantikai jellemzők mellett más közös tulajdonságokkal is rendelkezik, alosztályt alkot

22. Műveletek osztályokkal Egyesítés, unió (jele: U): VAGY, OR, logikai összeadásKét halmaz egységesítésén azt a halmazt értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme beletartozik.

23. Műveletek osztályokkal Metszet (jele: ∩ ): ÉS, AND, logikai szorzásKét halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek elemei mindkét eredeti halmazban megtalálhatók, tehát a közös elemek halmazát.

24. Műveletek osztályokkal Különbség (jele: \): DE NEM, NOT, logikai kivonásKét halmaz különbségén azt értjük, amely egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak.

25. Műveletek osztályokkal • Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.: egy könyvtár valamennyi dokumentumát. - Adott egy A halmaz. - komplementer halmaz U-ra nézve- = U \ A

26. Relációk • A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción - teljesen analóg módon - a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatokat értjük. • Két fogalom közötti adott reláció jelölése: a R b vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel (hasonlóan lehetne S,N stb. relációban is)

27. Relációtulajdonságok • Reflexív (visszaható) egy reláció, ha egy elem egy adott relációban áll önmagával: aRa Például a Hódmezővásárhelyen születettek halmaza; reláció: ugyanott született, mint • Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az előző azonosság nem áll fent.

28. Relációtulajdonságok • Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmak sorrendje felcserélhető. Az adott reláció oda és vissza is igaz. aRb és bRa például Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja Gézának, és ugyanakkor Géza is barátja Sándornak.) • Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmakat felcserélve más relációt kapunk. Például minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.Megjegyezzük, hogy asszimetria esetén is fennállhat aaRb és bRa, de csak akkor, ha a=b.

29. Relációtulajdonságok • Egyértékű egy reláció, ha egy fogalom mindig csak egyetlen másik fogalomhoz kapcsolódik az adott relációban. Például Géza anyja Katalin. • Többértékű egy reláció, ha egy fogalom több fogalomhoz is kapcsolódhat ugyanazzal a relációval. Például a kutya fölérendeltje a háziállat és az emlős is. • Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következő azonosság: aRb és bRc aRc Például az emlős alárendeltje a háziállat, a háziállat alárendeltje a kutya, tranzitivitás esetén az emlős alárendeltje a kutya is.

30. Relációtípusok • Ekvivalencia reláció: • kutya - hund, kutya - ebkülönböző nyelvű alakváltozatok, illetve a szinonimák között • Generikus reláció: • fölé(F) - alárendeltségi(A) reláció • rovar - bogára rovar fölérendeltje a bogárnaka bogár alárendeltje a rovarnak • Szerkezeti reláció: • egész(T) - rész(P) reláció • könyv - címoldala címoldal egésze a könyva könyv része a címoldal

31. Információkereső nyelvek • Cél: kommunikáció az információ forrása és használója között. • Jellemzők: • Szókészlet – jelkészlet • Szemantika – jelentés • Szintaxis – nyelvtan, használati szabályok

32. Az információkereső nyelvek típusai 1. szempont: szabályozottság • Természetes nyelven alapuló IKNY-ek • Az osztályozási kifejezéseket az eredeti szövegből emeljük ki • Pl. kulcsszó • Szabályozott IKNY-ek • Az osztályozási kifejezéseket nyelvi, logikai szabályozásnak vetjük alá • Pl. tárgyszó, ETO jelzet stb.

33. Az információkereső nyelvek típusai 2. szempont: logikai szerkezet • Hiererachikus IKNY-ek • Az általánostól az egyedi felé haladó logikai felosztás. • Alá-fölérendeltségi és egész-rész relációk alapján jön létre. • Mellérendelő IKNY-ek • Az osztályozó fogalmak egymástól függetlenek.

34. Az információkereső nyelvek típusai 3. szempont: mélység • Generalizáló IKNY-ek • Átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására alkalmas osztályozási rendszerek. • Individualizáló IKNY-ek • Mély tartalmi feltárást biztosítanak. • Az osztályozás az egyedi információk mélységéig elvégezhető

35. Az információkereső nyelvek típusai 4. szempont: szerkezet • Prekoordinált IKNY-ek • osztályozási rendszerekben az osztályok sorrendje, kapcsolatrendszere, az osztályozási fogalom helye eleve meghatározott, így független a dokumentum tartalmától. • Posztkoordinált IKNY-ek • osztályozási rendszerekben a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függően rendelhetők egymás mellé. A fogalmak sorrendje előzetesen nem szabályozott.

36. Az információkereső nyelvek típusai 5. szempont: tartalom • Általános osztályozási rendszerek: felölelik az emberi tudás egészét, az ismeretek teljes körét. Osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el. • Speciális (szakterületi, autonóm) osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület, szűkebb szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba. Figyelemmel vannak az adott szakterületen működő szakemberek, kutatók sajátos igényeire és szokásaira is.

37. Az információkereső nyelvek típusai 6. szempont: automatizáltság • Nem automatikus: • az osztályozás munkafolyamataiban nem használnak gépi megoldásokat. • Félautomatikus: • a lexikai egységek megállapítása intellektuális úton történik, míg a rendezés és a szelektálás számítógéppel. • Automatikus: • mind az osztályozási fogalmak meghatározását, mind csoportosításukat géppel végzik.

38. Az információkereső nyelvek típusai 7. szempont: területiség • Egyetemes: az egész világra kiterjedő • Regionális: egy-egy terület fogalmait rendszerező • Nemzeti: országhoz, nemzethez kötődő

39. Hierarchikus osztályozási rendszerek • Elv: osztályozás = besorolás egy előre meghatározott rendszerbe • Alapja filozófiai tudományfelosztás • Tudományok rendszerezése • Cél: a tudományt mint egységes egészet részekre osztani • Felosztási szempontok • Tudományok tárgya • Megfigyelő nézőpontja • Tudományok eredete

40. Tárgy: diszciplinák Felosztás: teljes, átfedés-mentes (diszjunkt) Visszakeresés: nem ilyen szempontú Tárgy: információk (lehet tudományos vagy gyakorlati) Felosztás: kevésbé merev, sokoldalú, nem diszjunkt Visszakeresés. Sokoldalúság, interdiszciplinaritás Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás

41. Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás • Problémák: • A tudományok fogalmi rendszere változik, nehéz követni. • A hierarchikus osztályozási rendszerek követőek, nem tükrözik az újdonságot. • Információkereséskor ritkán gondolkodunk tudományokban, inkább témákat keresünk.

42. Tizedes osztályozás • Melvil Dewey (1851-1931) • Az amhersti College Library könyvtárosa • Dewey Decimal Classification (TO) – 1876 • Bacon tudományosztályozásához nyúlt vissza

43. Tizedes osztályozásfőosztályok • 0 Általánosságok • 100 Filozófia • 200 Teológia • 300 Szociológia • 400 Filológia • 500 Természettudományok • 600 Hasznos tudományok • 700 Szépmûvészetek • 800 Irodalom • 900 Történelem

44. Tizedes osztályozásjelzetalkotás 420 Angol nyelvészet 820   Angol irodalom 430 Német nyelvészet 830   Német irodalom 440 Francia nyelvészet 840   Francia irodalom

45. 1   Helyesírás 2   Etimológia 3   Szótár 4   Szinonímák 5   Nyelvtan 6   Verstan 7   Tájszólások 8   Szövegek 421 Angol helyesírás 422 Angol etimológia 423 Angol szótár 434 Német szinonimák 435 Német nyelvtan 446 Francia verstan 447 Francia tájszólások 448 Francia szövegek Tizedes osztályozásjelzetalkotás

46. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • Henry La Fontaine (1853-1943) egyetemi tanár • Paul Otlet (1868-1944) ügyvéd • 1895 – első nemzetközi bibliográfiai kongresszus – Nemzetközi Bibliográfiai Intézet • Világbibliográfia terve • Mandello Gyula (1868-1919) • TO – ETO

47. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • az emberi ismeretek egészét felölelő egyetemes rendszer; • részletezettsége nagyobb minden más osztályozásnál; • jelzetei egyértelműen rögzítik a szakok sorrendjét; • a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi használatra; • jelzetalkotási módszerei lehetővé teszik a táblázataiban fel nem sorolt fogalmak osztályozását is; • új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan megoldható a tizedes számok továbbosztásával és az üresen hagyott számok felhasználásával; • bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási célra egyaránt használható

48. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • a főosztályok sorrendje (a Dewey által választott Bacon- féle tudományfelosztás következményként) a korszerû tudományrendszerezésnek sem filozófiai, sem elméleti, sem gyakorlati információs szempontból nem felel meg; • a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak egymástól, például a társadalomtudományok a történelemtudománytól, a természettudomány egyes ágai alkalmazásaiktól (kémia - vegyipar; villamosság fizikája - elektrotechnika stb.);

49. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • összezsúfolódtak egyes főosztályokban önálló tudományok és szakterületek, például az alkalmazott tudományok főosztályában az orvostudomány, a műszaki tudományok egész sora, a mezőgazdaság, az üzemszervezés és közlekedésszervezés, továbbfeldolgozó iparok stb. • Ugyanakkor egyes teljes főosztályokat szűkebb tudományterületek foglalnak el, például 1 Filozófia és lélektan, 2 Vallás, teológia. Ennek következtében viszonylag önálló és jelentős szakok (például rádiótechnika) a további részletezésüket igen hosszú jelzettel kezdik; • a tizedes számjelzetek használata mechanikusan túlságosan merev keretek közé szorítja az osztályozást, és ez a részletezésnél a fogalmak erőszakolt felosztásához vezet.

50. Egyetemes Tizedes OsztályozásETO • Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom) • Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom) • Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom) • Speciális (szakágazati) kiadások