580 likes | 703 Views
Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény: a család, mint kötődéstörténet. Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Magatartástudományi Intézet. Induló kötődéstörténetünk színe és fonákja: Kölcsönös fészeképítés vs „kőbölcsőben ringatás.
E N D
Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény:a család, mint kötődéstörténet Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Magatartástudományi Intézet
Induló kötődéstörténetünkszíne és fonákja:Kölcsönös fészeképítés vs„kőbölcsőben ringatás
Homo imitans koncepció ”fogadása” • Tipikus három fázisú recepció történettel • 1. Ez nem lehet igaz • 2. Igaz ugyan, de nem fontos • 3. Igaz is, fontos is, de: • mindig is tudtuk
Alternatív hozzáállás • Az az igazán fontos tudományos eredmények és megfigyelések : • megváltoztatják kérdéseinket
Veleszületett szocialitás:a fogalom • Az újszülött kortól megfigyelhető • társas viselkedések és azok • ontogenetikus fejlődésének • jelenségköre
Veleszületett szocialitás jelei • Más fajoknál is megfigyelhetők • Összehasonlító kutatásokra adnak alkalmat • Evolúciós pszichológiai kutatásokat • „korlátozhatják” • heurisztikus hipotézisekkel láthatják el • Önmagukban csupán ígérvények
A „fontos” = mozzanatos jelző • Ami ma kitüntetett figyelmünkre érdemes, holnap nem lesz az, amit pedig tegnap értékeltünk jelentősnek, ma talán felejthetőnek tűnik. • A „fontosságukat vesztett” tudásanyag előbb-utóbb visszanyeri a maga szerepét, megtalálva új helyét, értelemszerűen immár megváltozott tudás-környezetben, • tehát: más üzenettel.
Fejlődéslélektani szempontok, evolúciós vetületben az evolúciós diádban alakuló anyai és gyermeki viselkedés olyan túlélési mechanizmus, amely a természetes szelekció nyomása alatt a csecsemő életben maradása érdekében fejlődött ki a biológiai evolúció során.
„Homo Imitans et Provocans” • Az újszülött olyan komplex szociális készségekkel születik, amelyek az emberi egyetemes magatartásformák elemei közé tartoznak, • +: az anya hasonlóan invariáns felkészültséggel várja őt
A korai kötődés • az első "jelentős másik"emberhez való kapcsolódás, amely minden későbbi kötődési kapcsolatunk prototípusa. Kettejük megfelelő illeszkedésének hiányában a kötődési rendszer sérül, gátlást szenved, megnehezítve minden későbbi pozitív emberi kapcsolat kialakítását.
Az első dialógustól • mindezen készségek kettejük kapcsolatának folyamán korai kötődésbe szerveződnek: • az anyai szeretet genezise is itt • kölcsönös fészeképítés • (niche–konstrukció) • történik
Diád-Triád-CsaládKötődés (attachment) csupán a diadikus kapcsolat meghatározóelem volna?Jelentős mások alakulása:Hageli „Aufhebung”mintája
„Fejlődési fészek” • „Fejlődési niche” • Interaktív alakítása minden • „pedagógiai program” • alapfeladata és • eredménye • Szocializált individualitásunk
Személyiségfejlődésünk élethosszig tartó kontextuális utazás, evolúciós alapokkal és EVO intergenerációsDEVO előzményekkel és következményekkel
A fejlődési rendszerek elmélete • Korábban egyedfejlődés értelmezésében szétválasztották • 1. A genetikai anyagot (ami generációról-generációra öröklődik) • valamint • 2. a „nem genetikai anyagot”, ami • nem öröklődik. • Így: a környezet (társas is!)csupán mellékszereplő lehetett
Fejlődési rendszerek elmélete • Az evolúciós folyamat és az egyedfejlődésösszevonására tett kísérlet, • Cél: a veleszületett - tanult, • nature – nurture kettőséggel való szakítás
Fejlődési Rendszerek Elméletének alapelvei (Griffiths) • 1.,Valamennyi jelleg számos fejlődési forrás kölcsönhatásának eredménye • 2., A fejlődéshez hozzájáruló minden egyes oksági tényező a teljes fejlődési rendszer minden egyes tényezővel kölcsönös kapcsolatban van (kontextus függőség tézise) • 3., Az organizmus fejlődési források tárházát örökli • (kiterjesztett öröklődés tézise)
Fejlődési Rendszerek Elméletének alapelvei (Griffiths) • 4., A jellegek nem öröklődnek generációról generációra, hanem • újrakonstruálódnaka fejlődési folyamat során • 5., A fejlődési folyamat szabályozásában egyik tényezőnek sincs kitüntetett szerepe • ( ez a paritás elve) • 6., Az evolúció organizmusok és környezetük által alkotott összetett rendszerek időbeli változásátjelenti
SusanOyama koncepciója • A gén, mint önmagában „majdnem semmi” • „prope nihil” : • a csak úgy „hordozhat” bármely tulajdonságot, ha az adott tulajdonsághoz „tartozó” környezeti változók is folyamatosan, intergenerációsan öröklődnek vagyis nem tűnnek el. • Ergo: a gén önmagában nem lehet a szelekció egysége
A szelekció egysége (Oyama) • bármely fenotipikus jelleg evolúciós távlatban való újramegjelenését befolyásoló fejlődési források komplex mátrixa • Konstruktív interakcionizmus: • Véget vet a természet-nevelés problémának azzal, hogy a természet oldal gének adta hierarchikus fölényét tévedésnek ítéli
Az információ ontogenezise • SusanOyama 1985- ös kötetének címe • Fejlődési Rendszerek Elmélete erős változata: • A jellegek nem öröklődnek generációról-generációra, hanem • a fejlődési folyamat során • minden egyes nemzedékben • újrastrukturálódnak • (FELELŐSSÉG KÉRDÉSE!)
Kiterjesztett öröklődés elve • Az élőlény és környezete az evolúciós folyamat során • nem választható ketté, • a környezeti feltételek nem eleve adottak, • ellenkezőleg: • az organizmussal szoros összefüggésben • alakulnak • Koevolúciós és • niche - konstrukciós elméletek
Kiterjesztett öröklődés elve • Extragenetikus , • Kitüntetetten társas tényezők • legszélesebb körének evolúciós és egyedfejlődési (EVO/DEVO) jelentőségét • kell figyelembe vennünk • (Molnár, Nemes és Nagy, 2004) • ,
„Természet és nevelés nem alternatív forrásai a formának és oksági hatásnak. Ehelyett természetünk azon interaktív folyamatok eredménye, amit nevelésnek nevezünk” (Oyama, 2001, 48).
A Dependens Gén • „A gén-kultúra koevolúcióról adott beszámolók a jellegátadódás modelljét a kultúrára éppúgy alkalmazzák, mint a biológiára, gyógyírt keresve a tisztán genetikai magyarázatok gyengeségeire. Második átadási csatorna hozzárendelésével azonban ők is azt a dualisztikus tradíciót követik, amiből ezek a gyengeségek származnak” (Oyama,2001) „A gén-kultúra koevolúcióról adott beszámolók a jellegátadódás modelljét a kultúrára éppúgy alkalmazzák, mint a biológiára, gyógyírt keresve a tisztán genetikai magyarázatok gyengeségeire. Második átadási csatorna hozzárendelésével azonban ők is azt a dualisztikus tradíciót követik, amiből ezek a gyengeségek származnak” (Oyama,2001)
ERIK ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉSELMÉLETE • Folyamat-elmélet • Szakaszolható • fejlődési niche-ek rendelhetők hozzá • EPIGENETIKUS • minden szakasz végén minőségileg új tulajdonság alakul
Erik Erikson üzenete • Pszichoszociális fejlődéselméletének • LIFE LONG, bölcsőtől a koporsóig tartó folyamat • mind a 8 fázisa • egy-egy fejlődési niche kialakulását (vagy a kialakulásának gondjait) tükrözi/jelenti
I. BIZALOM – BIZALMATLANSÁG 0-2 év, csecsemőkor és kisgyermekkor. Anya emocionális válaszkészsége, jelenléte, elérhetősége = Csecsemő megtanul bízni az emberekben „Biztos Bázis” alakul „fejében” Ezt a szakaszt Erik Erikson az ősbizalom szakaszának nevezi. Hiány= bizalmatlanság, mint társas alapállás, világ kiszámíthatatlan, fél tőle
II. AUTONÓMIA – SZÉGYEN, KÉTSÉG 1-3 év Távolodni kezd az anyától: járni tanul. Ha bátorítják függetlenedési törekvéseiben: Magabiztosság, Képességekben való hit Az első olyan szakasz amikor nyílt konfliktusba kerül környezetével… Ha túlkontrollálják: Ügyetlenségérzet, Függőség, önbizalomhiány, Szégyenérzet, kétség
III. KEZDEMÉNYEZÉS-BŰNTUDAT • 3-6 éves, óvodáskor. • A gyermek fokozatosan leválik környezetéről • Kiáll magáért, • Kezdeményezőkészség (aktivitás, játékok), • Döntéshozatali készsége fejlődik • Ha túlzott a kontroll: • Fejlődés megakad, feleslegesség-érzés, bűntudat alakul, kezdeményezőkészség elsorvad, követővé válik
IV. TELJESÍTMÉNY-KISEBBRENDŰSÉG • 6-pubertásig , (kis)iskoláskor. • Büszkévé válik teljesítményeire, • Terveket sző és valósít meg,boldog attól, amit elér • A gyermek iskolába kerülve egyre jobban „leválik” családjától. • A játék szerepét átveszi a szisztematikus tanulás, melyben már teret kap az állandó minősítés. Az iskola teljesítmény-centrikus intézmény, megkezdődik a versengés a kortársak között. • Bátorítás hiányában: kisebbrendűség, kétségek, következményes teljesítményhiány
V. IDENTITÁS - IDENTITÁS DIFFÚZIÓ • 12-20 év, serdülőkor. Erre a szakaszra az identitás keresés, jövőkép alakulás jellemző, • a serdülő megkísérli felfedezni saját értékeit, pozitív vonásait , „keresi helyét a világban”. • Párkapcsolatokban is jövő-keresés • Akadályoztatás: szerepzavar, • késői zárás
VI. INTIMITÁS - IZOLÁCIÓ • 20-40 éves kor, fiatal felnőttkor. • Bejezi tanulmányait, • Társkapcsolatok tartós elkötelezettséggel, • családalapításra törekszik. Megjelenik az intimitás iránti igény, a személy beilleszkedik egy családba, baráti társaságot alakit , „kijelöli” saját személyes életterét • Akadályoztatás: Zavar • a világban betöltött szerepükkel • létfeladataikkal kapcsolatban, • izoláció, • depresszió, • Máté effektus negatív ága
VII. ALKOTÓKÉPESSÉG-MEGFENEKLETTSÉG • 40-60 év, érett felnőttkor: a generativitás illetve stagnálás (megfeneklettség) szakasza. • Még nem érzik öregnek magukat ahhoz, hogy bizonyos változtatásokat eszközöljenek életükben, sokan • ekkor érik el alkotóképességük csúcsát: • gyerekeiket/unokákat nevelik, • produktívak munkájukban, • aktívak közösségükben • Akadályoztatás: Stagnálás, • megfeneklettség-érzés, • csúszós lejtő
VIII. ÉN-INTEGRITÁS - KÉTSÉGBEESÉS • 60 év felett, időskor. • kezdi kiértékelni életútját, belátja, hogy nagy változtatásra már nincs lehetősége. Elemzi mindazon eredményeket, teljesítményeket melyeket élete folyamán elért - és elbírálja ezeket. Segít az elmúláshoz, halálhoz fűződő viszony „rendezésében” • +Értelmesen leélt élet : Én-Integritás • - Improduktív, mulasztásos élet: Kétségbeesés
RaphaelFalck és Eva Jablonka: Öröklődés: átadás és fejlődés • ”Az epigenetikus öröklődési rendszerek és a genom /DNS/ felelősségére vonatkozó újabb felismerések figyelembevétele egy további elemzési szintet vezet be a biológiai és kulturális öröklődésről és evolúcióról folytatott diszkusszióba. Ezek hatása elhomályosítja az öröklődés és a fejlődés közötti distinkciót, a köztük fennálló viszonyt gazdagabbá teszi, amit el is várhatunk egy sokszintű és összetett folyamatokra épülő megközelítéstől” (1997,400)
Környezetfüggőség felismerése A „kettős hatás” jelensége Kopa János, Szabó Imre és Grastyán Endre A dualbehaviouraleffectfromstimulatingthesamethalamicpointwithidenticalstimulusparametersindifferentconditioned reflex situations ActaPhysiol. Acad. Sci. Hung., 21: 207-214, 1962.
A biológiai/organizmikusés a környezeti ingerekegyidejű fontossága sztereo szemlélete, paritása szükségességét felismerő kísérlettel, posztgenomikus korunkban • a fejlődési rendszerek elméletének örvendetes megjelenése után látszik teljes fontosságában. • Azepigenetikus történések elengedhetetlenségének felismerése korszakában érdemes úgy is emlékeznünk erre a megfigyelésre, mint ami a gátlás komplex voltát is sejtette már.
„Kőbölcső szindróma” • Veleszületett kötődési tendencia frusztrációja: gyermekágyi szomorúság, anyai depresszió = • neglect • Gátolt megközelítés = averzív élmény. • Tesztelés: 40 pozitív emberközi kapcsolatot ábrázoló képet lát 13 szociopáthiás személyiségjeggyel élő, fiatal alkoholista. • 9 feszültséget mutat a várt - és kontroll csoportban kapott relaxáció helyett. • (Rudisch és Molnár, 1992)
Korai empátiamegvonás későbbi következményei Itt érhető tetten a gátlás fonákja: A veleszületett szocialitás (kötődési tendencia) gátlása a gátolt megközelítés = averzív élmény mechanizmussal: kellemetlenné (= kerülendővé) torzítja a pozitív emocionális figyelem címzettjének lenni élményét
Természetünk szerint társas lények vagyunk • Veleszületett szocialitás jellemez valamennyiünket, • amire szocializált emocionális/kognitív individualitásunk (hommage á Kosztolányi) • épülhet, még pedig az evolúciós diád • (első dialógussal induló) • kölcsönös niche konstrukciós tevékenységével • előfeszítetten, jelentős mások sorának hálójában.
Veleszületett szocialitás, mint evolúciós memória • Platón: Minden tanulás emlékezet… • Újszülött elvárása: • Szeretet válaszoló szemének jelenléte • Hiánya: gátlással szennyezett kötődés, • „kommunikációs sántaság”, • Máté effektus „negatív” szára • Kísérletünk