330 likes | 453 Views
Civil (nonprofit ) Sajátos számviteli elszámolások. Munkabér és járulék analitika :. Egyszeres könyvvitel,. Baracskainé dr Boór Judit 2012. február. 2000.évi C. tv.162§ (1).
E N D
Civil (nonprofit )Sajátos számviteli elszámolások Munkabér és járulék analitika : Egyszeres könyvvitel, Baracskainé dr Boór Judit 2012. február
2000.évi C. tv.162§ (1) • Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében,a használatában illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól,továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről,a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó ,de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról,nem pénzben kiegyenlített bevételekről és ráfordításokról pénzforgalmi könyvvitelt köteles vezetni.
2000.évi C.tv.162§ (1) • E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges,hogy a gazdálkodó az eszközökről , a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
Egyszeres könyvvitel • A pénzeszközökről és azok forrásairól,valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni.
2000. évi C tv.162 § (2 ) (3 ) • Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lenni,amely a teljes üzleti pénzforgalmat , a pénzmozgással nem járó vagyon-eredményváltozásokat is az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. • A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
2011.évi CLXXV.tv VI. fejezet • A civilszervezetnek az alapcél szerinti( ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve gazdasági – vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait ) elkülönítetten kell nyilvántartani . • Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
Naplófőkönyv A naplófőkönyvben a tényleges pénzmozgásokat, csak szabályosan kiállított bizonylatok alapján, azokkal megegyezően kell könyvelni. A naplófőkönyv szerkezete: • I. Pénzforgalmi rovatok • II. Részletező rovatok
Naplófőkönyv A pénzforgalmi rovatok tartalma • Bankszámlarovat: • bevétel • kiadás • egyenleg • Pénztárrovat • bevétel • kiadás • egyenleg
Naplófőkönyv Részletező rovatok tartalma • A részletező rovatokat úgy kell tagolni, ahogy az az adott szervezet igényeinek megfelel, ugyanis valamennyi bevételnek, költségnek, kiadásnak szerepelnie kell. Ezen rovatok tartalma attól is függ, hogy a szervezet milyen feladatot lát el,közhasznú-e, alanya-e az ÁFÁ-nak stb. A részletező rovatok elemei: • bevételek • kiadások • követelések • kötelezettségek • pénzügyi eredmény elszámolása • induló tőke és tőkeváltozás
2000. Évi C.tv 164.§ (3) Könyvviteli zárlat • Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a a naplófőkönyvet vagy más ,e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként,de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához ,a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.
Könyvviteli rendszer változása • Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet, (közhasznú, illetve egyéb ) szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre nyitáskor. • A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére áttérhet nyitáskor.
Beszámoló fajtái a) egyszeres könyvvitel esetén: egyszerűsített beszámoló( mérleg és eredmény levezetés ) b) kettős könyvvitel esetén (224/200.XII.19) kormány rendelet szerinti: egyszerűsített éves beszámoló, és közhasznúsági melléklet c) Számviteli törvény szerinti éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,vagy sajátos egyszerűsített éves beszámoló és közhasznúsági melléklet.
2011.éviCLXXV.tv.VI. fejezet • Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel,( csak alakuláskor és megszűnéskor térhet el ) a mérleg fordulónapja –a megszűnést kivéve- december 31 • A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, a kapott támogatások felhasznált összegeit ( jogcímenként ).
2011.Évi CLXXV tv.VII. fejezet • Közhasznú szervezetté minősíthető az a közhasznú tevékenységet végző szervezet,amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
Megfelelő erőforrás • Előző üzleti év vonatkozásában legalább egy teljesül: • Az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió Ft-ot • Két év egybeszámított adózott eredménye( tárgyévi erdménye) nem negatív,vagy • A személyi jellegű ráfordításai (vezetőtisztségviselők juttatásai nélkül) eléri az összes ráfordítás( kiadás) egynegyedét
Megfelelő társadalmi támogatottság • Előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában legalább egy teljesül ( két év átlagában) : • Az SZJA 1+1 %-ból a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg ( állami normatíva,1% és EU-s támogatások kivételével) számított bevétel 2%-át • Közhasznú tevékenység felmerült költsége, ráfordítása eléri az összes ráfordítások felét • A közhasznú tevékenység ellátását legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti ( beszámolóból ellenőrzik).
Nyilvánosságra hozatal, közzététel • A közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat a cégbíróság veszi nyilvántartásba, a számviteli törvény előírásai szerint kell a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségüknek megfelelni. • A civil szervezetet a törvényszék veszi nyilvántartásba ( Civil Információs Portál honlap) a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott ( könyvvizsgált) beszámolóját és közhasznúsági mellékletet kell közzétenni és letétbe helyezni. Ha van saját honlapja a megtekintését ott is biztosítani kell
Számviteli szolgáltatás igénybevétele A vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet, közhasznú civil szervezet ( elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű,ha éves összes bevételéből 60% vállalkozói bevétel arány tervezése ! ), a Szvt. szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével,
olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve alkalmazni • aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, • illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, • és aki szerepel a törvény vonatkozó előírásai szerinti nyilvántartásokban • és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik,
vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek • a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, • alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel • és a törvény előírásai szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
Könyvvizsgálat Kötelező a könyvvizsgálat közhasznú szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában 2012. évtől meghaladja a 200 millió forintot.
Alapítvány gazdálkodása • Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. • Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapítványi célú tevékenység) folytathat és vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az alapítvány célját nem veszélyezteti.
Alapítvány gazdálkodása • Alapítványi célú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja, ezek jellemzően a közhasznú tevékenység fogalomkörébe tartoznak. • Vállalkozói feladatok kapcsolódhatnak az alapítványi célú tevékenységhez, illetve attól független tevékenységek is lehetnek.
Alapítvány bevétele • a vállalkozási tevékenységből • alapítványi célú tevékenységből (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is). • adományokból, normatívákból • pályázati forrásból.
Alapítvány költségei Csoportosítása • vállalkozási tevékenység közvetlen költségei; • alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; • az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások). • az alapítvány bevételeit, költségeit (kiadásait) a fenti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint kell, hogy nyilvántartsa.
Egyesületek ( korábban társadalmi) szervezet gazdálkodása Ezen szervezetek tevékenységében a gazdasági, vállalkozási tevékenység, nem lehet elsődleges, de az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenység mellett folytathat vállalkozási tevékenységet is a cél szerinti tevékenység elősegítésére.
Társadalmi szervezet pénzügyi forrásai • az állam költségvetési hozzájárulása • önkormányzatok hozzájárulása • saját bevételek (ideértve a vállalkozási tevékenység bevételeit és vállalkozásai hozadékát, a létrehozott vállalkozásban a felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét) • rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka • alapítványi támogatások • hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások • egyéb támogatások • pályázati források ( EU ).
Egyház gazdálkodása Gazdasági önállósága megteremtése érdekében az egyházi jogi személy céljai megvalósításához gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Pl. Pannonhalmi apátság borászata
Egyház gazdálkodása Alaptevékenység: • Hitéleti tevékenység, továbbá az e tevékenység megvalósítása érdekében végzett szolgáltatások • Kulturális, nevelési-oktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, tudományos, műemlékvédelmi tevékenység
Egyház gazdálkodása Gazdasági-vállalkozási tevékenység: A törvény lehetővé teszi a gazdasági tevékenység folytatását, amely hozzásegíti a céljai megvalósításához szükséges anyagi alapok bővítéséhez. Gazdasági szervezeteket hozhat létre, illetve maga is vállalkozhat. A kétféle lehetőség közül jogi korlát nélkül választhat.
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság gazdálkodása A közhasznú nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság gazdálkodása A közhasznú társaságra a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait kell megfelelően alkalmazni ( lehet Kkt,Bt,Kft, Zrt ) . Könyvvezetésében a célszerinti,közhasznú és vállakozói bevételeket ,költségeket és ráfordításokat el kell különíteni.