160 likes | 272 Views
A munkával való elégedettség. „…az ember csak akkor lusta és fegyelmezetlen, ha olyan munkára kényszerül, amihez semmi kedve nincs. A kedvetlen embert csak pénzzel lehet fegyelmezni, különben, ahogy mondják, a nem akarásnak nyögés a vége. De a rosszul dolgozó embert meg miért fizetnék jobban?”
E N D
A munkával való elégedettség „…az ember csak akkor lusta és fegyelmezetlen, ha olyan munkára kényszerül, amihez semmi kedve nincs. A kedvetlen embert csak pénzzel lehet fegyelmezni, különben, ahogy mondják, a nem akarásnak nyögés a vége. De a rosszul dolgozó embert meg miért fizetnék jobban?” Serény József lemezlakatos
Fogalom Pap és Perczel meghatározása szerint a munkával való megelégedettség mindazon tényezők tudati reprezentálódása, amelyek a munkakör jellemzőiből adódnak, és amelyek tudati tükröződés útján a konkrét munkakörrel szembeni állásfoglalást befolyásolják. Marosi Gabriella
Szűkebb értelemben csupán a munkával kapcsolatos attitűdöket veszik ebből a szempontból figyelembe • Tágabb értelemben a munkával való megelégedettség megértéséhez sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni • Röviden, a munkával való megelégedettség olyan általános attitűd, amely 3 területről származó számos specifikus attitűd eredője Marosi Gabriella
A munkával való elégedettség modelljei • A három legfontosabb: a szükséglet kielégítési elmélet, a társadalmi referenciacsoport elmélet és Herzberg motivációelmélete Marosi Gabriella
A szükséglet kielégítési elmélet • A munkával kapcsolatos elégedettség legegyszerűbb felfogása: • Az ember elégedett, ha azt kapja, amit akar, és • Minél inkább akar az ember valamit, annál elégedettebb lesz, ha végül is megkapja, és annál elégedetlenebb, ha nem kapja meg • Vroom kétféle elmélete Marosi Gabriella
A társadalmi referenciacsoport elmélet • Az egyén vágyai, szükségletei és érdeklődése helyébe annak a csoportnak a véleményét helyezi, melyre a személy mintegy feltekint, amelyhez tartozni kíván • Ha egy munka kielégíti a dolgozó referenciacsoportjának vágyait, szükségleteit, érdeklődését, akkor szeretni fogja, ha nem, akkor nem Marosi Gabriella
Herzberg motivációelmélete • A munkával kapcsolatos megelégedés vizsgálatát az elmúlt 40 évben leginkább a Herzberg és munkatársai által kidolgozott elmélet stimulálta • Az elmélet nagyrészt Maslow motivációelméletén alapszik • Az alacsonyabb szintű szükségletek kielégítése még nem vezet megelégedettségre • A munkával való elégedettség a magasabb rendű szükségletek kielégítésétől függ Marosi Gabriella
E kétféle megfontolás vezetett Herzberg kéttényezős elméletéhez • A munkával való megelégedettség az érdekes, az ember képességeit próbára tevő munkatevékenységektől, vagyis a munka tartalmától függ • A munkával való elégedetlenség a fizikai környezettől, a munkatársaktól, a vezetőktől függ Marosi Gabriella
A munkával való elégedettséget befolyásoló tényezők • Kilenc környezeti tényező: • Fizetés • Előléptetési lehetőség • Fizetésen kívüli juttatások • Teljesítménytől függő jutalmak • Közvetlen vezető • Munkatársak • Munkahelyi szabályok • Munka természete • Kommunikáció Marosi Gabriella
Környezeti tényezők • A foglalkozás jellege • A vezetés jellege • A fizetés és az előrehaladási lehetőségek • A munkacsoport Marosi Gabriella
Következmények • A munkával való elégedettség korai vizsgálatai abból a „naiv” elképzelésből indultak ki, hogy „az elégedett munkás jó munkás, az elégedetlen munkás viszont rossz munkás” Marosi Gabriella
Teljesítmény • A dolgozó szervezeti hierarchiában való elhelyezkedése és a saját munkájának befolyásolására való lehetőség: • Az elégedettség és a teljesítmény közötti kapcsolat szorosabb, ahogy felfelé haladunk a ranglétrán • Gyengébb, ha a dolgozónak nincs hatása arra, hogyan, milyen sebességgel végezheti a munkáját Marosi Gabriella
Fluktuáció • Az elégedett dolgozó kevésbé hajlamos arra, hogy munkahelyét változtassa. Ezt befolyásolja: • A munkaerőpiac helyzete • Az egyéb munkalehetőségek jellege • A nyugdíj-kilátások • A dolgozó kompetenciája Marosi Gabriella
Hiányzások • A munkával való elégedettség önmagában nem garantálja a hiányzások alacsony százalékát. Befolyásoló változók: • A munka jelentősége a dolgozó számára • Mennyire van lehetősége a dolgozónak arra, hogy munkájában többféle képességét, személyiségének több oldalát felhasználhassa • A felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolat Marosi Gabriella
Köszönöm a figyelmet! Készítette: Marosi Gabriella