A FÖLD TÖRTÉNETE

1. A FÖLD TÖRTÉNETE Barangolás térben és időben a csodálatos kék bolygón A bemutató kattintásra megy

2. Tágabb környezetünk: az Univerzum

3. MZ3 Hangya-köd

4. NGC7331 Spirálköd a Pegasus csillagképben

5. Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... József Attila: A város peremén /részlet/

6. A Tejút és a Naprendszer

7. Szűkebb környezetünk: a Föld, a "vizes" bolygó

8. A Föld • (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) • A Föld a Naptól számított harmadikbolygó. A Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója, az egyetlen olyan égitest, amelyről a modern tudomány tudja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,6 milliárd évejött létre, majd mintegy 100 millió évvelkésőbb, egy kisbolygóval történt ütközéssorán kiszakadt anyagbóllétrejött a körülötte keringő Hold. • Ajelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszta meridiántés az egyenlítőt jelképezi;másikváltozatában a kereszta kör felett van. • AFöld pályájaa Nap körül: • Folytatás...

9. Kialakulása A Földhétmásik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal,kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, aNappalegyütt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer200–400milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságotcsillagászati egységnek(CsE) nevezzük.) Az emberiségévezredek óta kutatja a Földkeletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-asévekben a természettudományokfejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre többelméletszületett a Földkeletkezésére vonatkozólag. A mai modernteóriáka régebbielméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Napés bolygóipor-ésgázfelhőből alakultak ki. Ez azanyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni,forgása felgyorsult. A középpontbankialakuló sűrűgázgömbből alakult a Nap, a kívül maradtfelhőbenpedig kristályosanyagokmaradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhőkristályos anyaga fokozatosan csomósodottelőbbkisméretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká. Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Földizzó állapotú volt. A különbözőrétegek– a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba(geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjatkülönböztetünk meg: földkéreg,földköpeny,földmag. Folytatás...

10. A Föld alakja • Folytatás... • A Föld alakja • Folytatás... • A Föld alakja • A Föld alakját alapvetően két fizikai hatás határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, továbbá a Föld tengely körüli forgása. A Földhöz rögzített forgó koordináta-rendszerben a tömegvonzás és a forgó koordináta-rendszerből adódó centrifugális erő kölcsönhatására létrejövő, elméletileg forgási ellipszoid alakú folyadékszerű testhez a tényleges Föld-alak nagyon közel áll: e hidrosztatikus egyensúlyi alaktól csak helyenként tér el. • A magashegységek és a mélytengeri árkok területén a fizikai földfelszín nem követi az elméleti felületet, mert itt más hatások is közrejátszanak a felszín alakításában. Az elméleti földalak, a geoid, azaz nehézségi gyorsulásnak a közepes tengerszinttel egybeeső potenciálfelülete ezeken a területen a kőzetfelszínt nem követi. • Gyakorlati okokból éppen ezért általában egyszerűsített modellt használunk a Föld alakjaként. A geodéziában lapult forgási ellipszoiddal helyettesítjük a geoidot, de néha a még egyszerűbb gömbi közelítés is megfelelhet. Gömbi közelítésnél a közepes földsugárral (R) számolunk. Ez esetben is a modellnek ugyanolyana forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. Ekkor a gömbi és az ellipszoidi térfogatok egyenlőségének felírásával R³ = a²b egyenletre jutunk, amiből R meghatározható. A bonyolultabb modellek paramétereit a földközeli műholdak pályájának mérései alapján számítják. • Folytatás...

11. A Föld alakjának (a geoidnak) mai elfogadott globálisközelítése a WGS84 (World Geodetic System) elnevezésű geodéziai dátum, mely nem más, mint egy tömegközépponti elhelyezésű forgási ellipszoid, ahol a fél-nagytengely hossza 6 378 137 méter, fél-kistengely hossza 6 356 752,314 m. Amennyiben nem a globálisan jó illeszkedés a cél, hanem valamely kontinenst vagy még kisebb területet térképezünk, akkor más, helyileg jobban illeszkedő dátumot használunk. Magyarországon például az IUGG67 ellipszoidból képzett HD72 dátum jobban írja le a felületet, ezért a magyar polgári térképezés többnyire ezt az alapfelületet használja. Folytatás…

12. Geológia A geológia (földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, éstörténetével foglalkozó természettudomány. A szó agörögγη- (geo, "föld") és λογος (logosz, "szó", "tudás") szavak összetételéből jött létre. Két fő ága van: egyik a geodinamika, a tűzhányókkal,földrengésekkel foglalkozik,másik azásványtan(mineralógia) és kőzettan(petrológia). A Föld felépítése:

13. Szerkezete Földkéreg Földünk legkülső része; halmazállapota szilárd. A szárazföldekterületén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldiréteg15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkálifémekbengazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezekszilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csakbazaltos kérget találunk. Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 kmmélységben ér véget. Felső köpenyből, átmenetirétegből ésalsó köpenyből áll. A felső köpenylegfelső rétege szilárd, azalsó része képlékeny.Előbbités akérget együtt litoszféránaknevezzük, utóbbitpedig asztenoszférának. A litoszféra aljakb.100–150 km, az asztenoszféráékb.410 km, az átmeneti rétegépedigkb.680 km mélyen van. Földmag Alegbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső magfolyadékszerűen viselkedik, a belső magszilárd halmazállapotú.Összetevői:nehézfémek (vas, nikkel).

14. A Föld mágneses tere

15. Kontinensek Európa · Ázsia · Afrika · Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz

16. Lemeztektonika AFöld tektonikailemezeita 20. századmásodik felében térképezték fel. A lemeztektonika (tektonika, görögτέκτων, tektōn"építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Földlitoszférájánaknagyléptékűmozgásait magyarázza. Magábaolvasztottaés meghaladtaa kontinensvándorláskora 20.századi és a tengeraljzatszétterülés1960-as években kifejlesztett elméleteit. AFöldkülső része alapvetőenkétrétegből épül fel: Felülhelyezkedikel a litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpenyfelső,szilárd részéből áll. A litoszféraalatt fekszik az asztenoszféra, amely az emelkedőhőmérséklet ellenére még mindig szilárd, de mégis van egy minimálisviszkozitása és a földtörténet időléptékébenfolyadékként viselkedik. (A földköpenynek az asztenoszféraalatti része szilárdabb, nem mert hidegebb, hanem a magas nyomásmiatt). A litoszfératektonikailemezeknek nevezett darabokratöredezett, ezekből a Földön hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférábanúsznak, emberi mértékkel nagyonlassan, hiszen az asztenoszférafolyóssága a köznapi értelemben folyadéknaktartott anyagokéhoz képest nagyonalacsony. A lemezek vízszintesirányúmozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter. Az egymáshoz képest végzett mozgás típusaszerint háromféle lemezszegélyt különböztetünk meg:konvergens vagy ütközőszegélyt,divergensvagy széttartószegélyt, illetve amikor a lemezek egymás mellett elhaladnak, súrlódószegélyt. A lemezszegélyekmentén földrengések, vulkáni tevékenység, hegységképződés, illetve óceáni árokképződés léphet fel. Folytatás...

17. Tektonikai lemezek

18. Az elmélet rövid története A lemeztektonikai elméletelőzménye a kontinensvándorláselmélete, amelyet számos előzményt követően Alfred Wegener fejtett ki előszöregybefüggőtudományos hipotézis formájában az 1910-es évek elején. E korai elmélet szerint a kontinensek valamikoregybefüggő tömböt alkottak, és darabjaikkésőbb sodródtakszét. AWegener-féleelmélet, mivel nem rendelkezettmegfelelő bizonyítékokkal, évtizedekig nem vált általánosan elfogadottá. Az 1960-as években azonban megszületett a tengeraljzat szétterüléselmélete a vulkáni tevékenység okozta óceánfenéki kéregformálódás hatásairól, amit gyakranHarry Hammond Hess nevéhez kötnek, bárelőszörRobert S. Dietz fogalmazta meg. Ez utóbbielmélet sokat segítetta kontinensekmozgásáról szóló teória elfogadtatásában. A lemeztektonika gyorsanelfogadottá vált, miután felismerték, hogy azóceánfenékilemezszegélyekmentén a kétoldalukon fellépő azonos mágneses töltéssávjai mágneses anomáliákatokoznak. Jelentős szerepevolt a lemeztektonikai elméletkialakulásában többek közt a Wadati-Benioff zónák körüli szeizmikus tevékenységmodellezésében történt előrehaladásnak. Alapvetőszerepe volt a mélyóceáni fenékkutatásának – atengergeológia az 1960-as években gyors fejlődésnek indult. A 60-as évek végére kialakult a lemeztektonikaielmélet és azóta általánosan elfogadott. Az elmélet forradalmijelentőségű volt a földtudományokszámára, hiszen alkalmas volt számos különállógeológiai jelenség megmagyarázására. Folytatás…

19. A Wadati-Benioff zóna Folytatás…

20. A lemeztektonika alapelvei A Földkülső rétegeinek szétválasztása litoszférára és asztenoszféráramechanikaikülönbségeik és hőátadásitulajdonságaikalapján történt. A litoszféra hidegebb és merevebb, az asztenoszféramelegebb és mechanikusan gyengébb.A litoszférahőtveszít a kondukció útján, azasztenoszféra ugyanakkor konvekcióvalszállítja a hőt ésrendelkezikegycsaknemadiabatikus (csaknem állandó hőmérsékletet mutató)hőmérsékleti gradienssel. Ez afelosztás nem keverendőössze a Föld kémiai jellegű felosztásával földmagra,földköpenyre ésföldkéregre, hiszen a litoszféraföldkérget és földköpenytegyaránt tartalmaz. A köpeny egy adott részeidőbenváltozóan lehetrészealitoszférának és az asztenoszférának is, a hőmérséklettől, a nyomástól és avetemedésierőtőlfüggően. A tektonikaialapelv szerint alitoszférakülönállótektonikai lemezek formájában létezik, amelyek a folyadékszerűen viselkedő (viszkoelasztikus) asztenoszférán úsznak. Mozgásuk sebessége az évi néhánymillimétertől (a köröm növekedési sebessége) a 15 centiméterig terjedhet (a haj növekedési sebessége). A tektonikailemezek mintegy százkilométervastagságúak éslitoszferikusköpenyanyagból állnak, amelyen vagy óceáni kéreg (régi szövegekben asima mozaikszó jelölheti a szilíciumés a magnézium elemek nevéből) vagy kontinentáliskéreg(régebbensial, a szilícium és azalumínium nevéből)rétegeterül el. Folytatás…

21. Alemezeka lemezszegélyekmenténérintkeznekegymássalés ezeken a vonalakonolyan geológiaijelenségektapasztalhatóak, mint a földrengések, a hegységképződés, a vulkáni tevékenység, illetve az óceáni árkokkialakulása. A világ aktívvulkánjainak többsége lemezszegélyeknélhelyezkedik el,leghíresebbcsoportjuk a csendes-óceáni lemezTűzgyűrűje. (Lenti képen) A fő tektonikai lemezek kontinentális és óceánikérgetegyaránt tartalmazhatnak, és tipikusan tartalmazzák is mindkettőt. Például az afrikai lemeztartalmazza az afrikaikontinenstés azAtlanti-óceán,valamint azIndiai-óceánágyánakterületeit is. Az óceáni kéregsűrűbb, mint a kontinentális, mert kevesebbszilíciumot és többnehezebbelemettartalmaz. Ennek következtében általában a tengerszint alattfekszik (mint például a csendes-óceáni lemezjavarésze), akontinentáliskéregpedig a tengerszint felett(lásd még: izosztázis). Folytatás…

22. A lemezszegélyek típusai • A lemezszegélyeknekháromféle főtípusa létezik: • 1.Súrlódó vagy konzervatív szegély, amikor a lemezszegélyekegymással párhuzamosan mozognak, gyakranösszesúrlódva. Példa erre akaliforniaiSzent-András törés. • 2. Divergens vagy konstruktív szegély, amikor a kétlemez egymástól távolodvasodródik.Köztük magma tör föl, hegységeket létrehozva.Ilyen például a Közép-atlanti törés és az afrikai Nagy Hasadékvölgy. • 3.Konvergensvagy destruktív szegély (vagy aktív szegély), amikor akét lemezegymásfelésodródik, szubdukciós zónát létrehozva (amikor az egyik lemezamásikalá bukik), vagykontinensütközést (ha két kontinentális kéreglemez találkozik). A mélytengeriárkokat általában szubdukciószónákkal azonosítják. A súrlódás és az alábukókőzettömegfelmelegedése következtébena vulkáni tevékenység ilyenszegélyekesetében kivétel nélküljelen van. Ilyen szegélyenalakult ki a dél-amerikai Andok hegységés a japán szigetív. • Folytatás…

23. A lemezszegélyek típusai Folytatás…

24. A lemezmozgás hajtóerői A kéreglemezek az óceánilitoszféra viszonylagossűrűbb voltaés az asztenoszféragyengesége miatt mozoghatnak. A lemeztektonikához a földköpenyből származó hőelnyelődése nyújtja az energiát, de az feltevés, hogy a lemezek az asztenoszféra konvekciós áramlatain passzívan mozognak, már nemelfogadott. Ehelyett a lemezmozgást a szubdukciószónákbanlesüllyedő óceáni litoszféra nagyobbsűrűsége hajtja. Amikor az óceánközépen kialakul, az óceáni litoszféra még kevésbé sűrű, mint az alatta lévő asztenoszféra, de idővel, ahogy hűl és vastagodik,sűrűbbéválik. A szubdukciós zónákban emiatt lesüllyed.

25. Érdekesség: a Mariana-árok Azóceánok legmélyebb pontjaa Mariana-árokban, az ún. Challenger-mélységben található. Ha leereszkednénk a 11 kilométeres mélységbe, akkora a földi nyomás 1090-szeresenehezedne ránk. Mindezek ellenére még itt is van élet, és nem is elszórtan – derült ki egy közelmúltbelijapán kutatás során, amikor is a kutatók tengerfenékrőlszármazó üledéket vizsgáltak. A kutatásról a Sciencelegfrissebb száma számolt be. A felhozott kis mintábana kutatók számos baktériumon kívül 432 élő foraminiferára bukkantak. Az egysejtűekközé tartozó foraminiferák különlegessége, hogy egymással összeköttetésben lévő kamrából álló puhavázzalis rendelkeznek. (Természetesen a nagy nyomást a kemény, meszes vázúélőlények nem élnék túl.) A ma élő foraminiferáknak körülbelül négyezer fajuk ismert. Élőhelyükrendkívül változatos:sekély vizekben éppúgy megélnek, mint az óceán fenekén. Néhányfajukra már édesvízben is rábukkantak.

26. Pokolné Südi Eszter: IX. FÖLDTÖRTÉNET - GEOLÓGIA(részlet) A földtörténeti korok meghatározása Mindenekelőtt nem árt, ha elmondjuk túratársainknak, hogy milyen módszerrel határozzák meg a földtörténeti korokat, illetõleg az e korban keletkezett kőzeteket. A sokféle tudományos meghatározási módszer közt alegismertebb az izotóp óra. Csaknem mindenanyagban - akár élő, akár élettelen - elõfordul sugárzó, bomló, azaz radioaktívanyag. Az őskőzetekben rejlõ uránérc 235 atomsúlyúizotópja (a hidrogén atomsúlyát 1-nek véve) valamilyen "betegség"' folytán elhal, elbomlik és ennek eredményekéntúj elemek (pl. ólom) jönnek létre. E radioaktív bomlástsemmiféle természeti erősemakadályozhatja meg. (Többmillió fokos hő,mínusz241 fokos hideg vagy több millió atmoszféranyomás.) Az urán 235-ös izotóp 710millió év alattfelére csökken. Ezzel meghatározhatjuk az őskőzetek és a Holdróllehozott kőzetek korát, mely megegyezik a Föld keletkezésének korával, azaz 4600millió évvel. Persze nemcsakuránórávalmérhetjük, hanem más radioaktív (pld. tórium) anyaggal a fiatalabb geológiai korokban keletkezett kőzetek korát (pl. a berillium2 700 000 év alatt felére csökken). Folytatás…

27. Kormeghatározási módszerek Egy másik,közismertebbmérési móda Carbon14-es mérés,amellyel most már közel 100 000 évig visszamenőleg pontosanmérhetjük a jégkori rétegekben,barlangokban talált szerves maradványok (faszén, csont) keletkezési idejét. A C14-es izotópok bomlás közben béta sugarakat bocsátanak ki. Egy gramm a C14-bõl 5560 évalatt felére csökken,11120 év alatt pedig negyedére. AC14 a légkörben, 30 km magasságban a világűrből jövő kozmikus sugárzáshatására jön létre. Ezt a levegőből és a táplálékon keresztül magukba veszik az élőlények (növényzet, állat, sőt cseppkövek is), és az izotópok elbomlása utáni maradványos mennyiségéből kiszámíthatjuk, hogy mikor keletkezett az illetőszerves anyag. A Balatonban, a legalsó rétegben talált, elszenesedett növényimaradványokC14 mennyisége alapján tudjuk, hogy kb. 20 500 évejött létre a tó.Ugyanígy határozták meg a dunaföldvárimammut borjút elejtő ősvadászok korát is (11 110 év), apilisi ősembert (50 000 év) a ságvári (Balaton közeli) ősvadásztelephelyet(17 700 és 18 900 éves), ugyanúgy azérdi(70 000 év), az istállóskői (36 000 és 30 000 éves), a szeletai (41 700 és 32 580 éves), a bodrogkeresztúri(28 700 éves) és végül a vértesszőlősi ősember (Sámuel) korát. Ez utóbbi háromegyetem (a hollandiai Groningen, az NSZK-beli Heidelberg, a svédországi Uppsala) átlagértékeit számítva 250-350 ezeréves. Folytatás…

28. Kőzetek

29. Miként jöttek létre a hegyek? Ugyancsak gyakran felmerülő kérdés túra közben, hogy miként jöttek létre a hegyek, vulkánok, gyűrődések, vetődések? Erre vonatkozólag beszélnünk kell a kontinensek vándorlásáról és a lemeztektonikáról. Földünk 4,6 milliárd évvelezelõtti megszilárdulásakorkeletkezett őskontinens*(amelyet Suess Gondwana-nak, Wegener pedig a görög Földistennőről, Gea-ról Pangea-naknevezett) különböző kontinensekké darabolódott a geológiai középkorban(mezozoikumban) kb. 70 millió évvel ezelőtt. E kontinensekelmozdulása, vándorlása ma is élő folyamat. A mérések szerint pl. Angliavalamikor jóval délebbre, az Egyenlítő körül feküdt,onnanvándorolt észak felé és most is évenként 3 cm-es sebességgel arra tart. Ausztráliaszinte körbejártaa Déli-sarkkörnyékét; most évenként 4 cm-t halad kelet, azaz Dél-Amerika felé. India a mágnesesmérések szerint 200 millió évvel ezelõtt a Déli-sark közelébenfeküdt, 70 millió éve az Egyenlítőalatt és onnan közelített Ázsia felé, miközben kipréselte a köztük lévő területből az Eurázsiai Hegységrendszert. (Himalája stb.) Afrikapedig közeledik ismét Európafelé. *Több őskontinens létezett.

30. A földfelszín alakulása Az óidőbenkét jelentőshegységképződészajlott le: 1. Kaledóniai-hegységképződés(ordovícium – szilur – devonidőszakban, kb. 500-350 millió éve) Laurencia és Fennoszarmáciaütközése során egységes kontinenssé forrt össze. (Laurencia-Fennoszarmácia) Az ütközésvonalában húzódott a Kaledóniai-hegységrendszer, amelynek tagjai a kaledonidák.Maradványaik maSkandinávia nyugati részén, Skóciában,Észak-Írországban,Kelet-Grönlandon és az Appalache északi részénfigyelhetők meg. 2. Variszkuszi- (Herziniai) hegységképződés(karbon – permidőszakban, kb. 400-230 millió éve) A variszkuszi hegységképződéssorán két ütközés zajlott le, közel egyidőben: a.Laurencia-Fennoszarmácia és Angaraütközésévelkialakult Laurázsia. b.Laurázsia és Gondwanaütközésével pedigkialakult az egységesszuperkontinens, a Pangea, körülötte az egységesóceán, a Panthalassza.Az ütközéseksorán alakult ki a Variszkuszi-hegységrendszer, amelynek tagjai a variszcidák.Maradványaik: az Appalache délirésze,Dél-Anglia és Franciaország hegységei, a Német-középhegység, a Cseh-medenceperemhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. (A variszkuszihegységképződés kimutatható még Ausztráliában:Nagy Vízválasztó-hegység,Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában is.)

31. A Föld története 24 órában kifejezve. Az algonkium az archaikumés a kambrium közti korok egyik ritkán (főleg Amerikában) használt neve. A kambrium előtti korokat együtt nem hivatalosan nevezikprekambriumnak is.

32. Csodálatos, egyedülálló élővilág

33. Csodálatos, egyedülálló élővilág

34. Földtörténeti korok

35. Ősidő /Archaikum/ 4,6 milliárd – 590 millió évközött, miután a Földkialakult,felszínébe sok meteorit csapódott be. A becsapódások által keletkezett hőtöbb helyenmegolvasztotta akérgetés az alatta lévőköpenyegy részét. A megolvadt anyagok vulkáni tevékenységet indítottak el. Avulkánoksok szén-dioxidot,vízgőzt és ammóniátjuttattak a felszínfölé, így kialakult az őslégkör. A meteoritokbecsapódásával, a hőmérséklet csökkenésévelkéregdarabokszilárdultak meg, a légkör lehűlt, a lecsapódottvízgőz tartalomból kialakult az ősóceán. Több hegyképződésifolyamat is lejátszódott, ekkor keletkeztek a kontinensek alapját képező, vasércet, nikkelércettartalmazóősföldek. Az élet nyomai is megjelentekbolygónkon, az óceánokbanbaktériumok,kékmoszatok, a 2,9 milliárdéves,gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók, melyekben kékalgáknyomairabukkantak. kékmoszat kékalga

36. Rodinia-Pannotia Proterozoikum Előidő Kenorland

37. Óidő /Palezozoikum/ Kambrium, Ordovícium, Szilur, Devon, Karbon, Perm 590–235 millió év között. A moszatok oxigént termeltek, és kialakultaz ózonburok. A legfontosabbesemény, hogy a kambriumelején a ma ismert összes állattörzsképviselője hirtelenmegjelent, és fajok tömege alakult ki. A levegő oxigéntartalmának növekedése lehetővé tette aszárazföldinövényiéletet, majd a devontóla szárazföldiállati formák is megjelentek, benépesültekaz édesvizek és környékük. Megjelentekés elterjedtek a szárazföldi növények, páfrányok, zsurlók, korpafüvek, fenyőfélék ősei. A későbbiekben belőlük nagy mennyiségűfeketekőszén képződött. Innen is kapta a nevét (karbonium-kő) ez az időszak. Az állatvilágot az ízeltlábúak és a halszerűősgerincesek képviselték. A paleozoikum végén máig ismeretlenokból a tengeriéletformák közel 90%-akihalt, a szárazföldön a hüllők jutottak szerephez.

38. Az óidőben élt állatok közül sok kipusztult. A bojtosúszójú hal a tenger élő ősmaradványának számít. A kinézete szinte semmit sem változott az elmúlt 350 millió év alatt. A tudósok úgy vélték, több mint 70 millió évvel ezelőtt kihalt, de 1938-ban a halászok egy élő példányt fogtak ki a délkelet-afrikai Chalumna folyó torkolatánál.

39. Gondwana (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magábafoglalta a déliféltekemaikontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekérőlazArab-félszigetetés Indiát. A kontinenst az azonos nevű közép-indiai régióról (amely a Gondi nép földjét jelenti) Eduard Suess nevezte el. Az első Gondwana Hosszú folyamat, számos orogenikus eseményeredményeként alakult ki 550-500millió évvel ezelőtt (500-550 mya), akambrium idején. Kialakulásánakutolsóidőszaka egybeesett a Laurentia lemez és Nyugat-Gondwanaközti Iapetus-óceánszétnyílásával.Ugyanerre az időszakra esett a „kambriumi robbanás”, a többsejtűélőlények hirtelenelterjedése(542-530 mya). A későbbiekben a Gondwanáhozmás szárazföldi lemezek is csatlakoztak, mint a mai Észak-Amerika jó részének tömbje (a Kanadai pajzs vagy Laurencia),Európaegyrésze (a Baltica) és Szibéria, és így a perm időszakrakialakult aPangea szuperkontinens. Folytatás…

40. Pangea A Pangea vagy Pangaea (ógörögΠαγγαία, azaz "az egész föld") az a szuperkontinens, amely a paleozoikumés mezozoikum korszakokban létezett, és amelyből alemeztektonikaimozgások révén kiváltminden mai kontinens. Pangea térképe: Folytatás…

41. A nevetelőször valószínűleg a német Alfred Wegener, a "kontinensek vándorlása"elméletfelvetője használta 1920-ban. APangea nagyjából vastagkifli alakú volt, a két begörbülő vége a Tethys-tengertfogta közre. A kontinenshatalmas mérete miatt belső területei nagyon szárazaklehettek. A szárazföldi állatok a Pangeán keresztül gyakorlatilag a maiÉszaki-sarktól a Déli-sarkigszabadon vándorolhattak. A szuperkontinenst körbefogó ősóceána Panthalassza nevet kapta. Pangea mintegy 180 millió évvel ezelőtt (mya*)kezdettdarabokratörni, a jurakorban, először délenGondwana,északon Laurázsiakontinensekre, amelyek későbbtovább töredeztek és megszülettek a maikontinensek. Valószínűlegnem aPangea voltazelső szuperkontinens. A fellelhetőbizonyítékokból a tudósok rekonstruálták a 600 millió évvel ezelőtt létrejött,Pannotiának nevezett elődjét, ami 50 millió éviglétezett.Egy másik, aRodiniaegy még korábbi lehetségesszuperkontinens, kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt születhetettés 750 millió évvel ezelőtt szűnhetettmeg. *million years ago

42. Középidő Triász,Jura,Kréta 235-65 millióéve a középidőkezdetét a tenger térhódítása, és az üledékképződésjellemezte. A Pangeakét részre tagolódik, egyes része lesüllyed, és a Panthalasszahelyét a Tethys-óceán foglalja el. Ennek fokozatos szétnyílásávalLaurázsia északra, Gondwanadélebbretolódott. Kialakult azAtlanti-óceán. Ebben azidőszakban az állat-és növényvilág igen gazdag volt. Ősgyíkok ésősmadarakéltek, a növények közülpedig a nyitvatermőkés a zárvatermők. Középidő A Pangea két részre tagolódik /Mezozoikum/

43. A második Gondwana Gondwana és Laurázsia Amikor a Pangeaa jura korban széttört,két kontinens alakult ki: Gondwanaés Laurázsia.Ez amásodikGondwanavalamivelkisebb volt, mint az első:Florida jórésze,Georgia déli része ésAlabamaolyan kőágyon fekszenek, amelyek valamikoraz ős-Gondwanához tartoztak, de a Pangea széttörésekor a maiÉszak-Amerikatömbjévelegyütt folytatták útjukat. A későpaleozoikum idején Gondwanadélen csaknem a Déli-sarktól északon az Egyenlítőigterjedt. Az éghajlatcsaknem az egészszuperkontinensen enyhevolt. Például India a Föld szénkészleteinek mintegy három százalékávalrendelkezik és ennek jó része paleozoikumi lerakódásokeredménye a Gondwanán. A mezozoikumban a bolygó átlagoshőmérséklete magasabbvolt, mint ma. A Gondwanán sok-sok millió éven keresztül nagyongazdag flóra és faunavirágzott. A karbon és a perm idején azonbaneljegesedéstörténhetett, erre a legegyértelműbb bizonyítékokat Dél-Amerikában találták. Folytatás…

44. Két, majd három részre törik Gondwanaa középső, illetve az alsó jura korok idején kezdett széttörni (mintegy167 mya), amikor a keleti része (a mai Antarktisz, Madagaszkár, India ésAusztrália) elkezdtekleszakadniAfrikáról. AfrikamásikoldalánDél-Amerika tömbje lassan nyugat felésodródott, így mintegy 130 millió évvel ezelőtt (késő kréta)megkezdődöttaz Atlanti-óceándéli részénekkialakulása és 110 millió éveAfrika és Dél-Amerika közt már tenger hullámzott. A kelet felésodródó tömeg maga is széttöredezett:120 millió éve, a kréta időszak vége feléIndia megkezdteészakiirányú mozgását. A Gondwana-töredékek sorsa Gondwana széttöredezik Indiáról ezután leszakadt Madagaszkár és egykeskeny mikrokontinens, amelynek maradványa a Seychelle-szigetek. Mindez részben egybeesett a kréta-harmadkor kihalásnéven ismert eseménnyel, hétköznapibb nevén a dinoszauruszok kihalásával(65 mya), illetve az indiai Dekka-fennsík vulkánibazaltjának feltörésével, amely egyes elméletekszerint a nagy kihalásokozója is lehetett. Ausztrália 80 millió éve, a felső krétában kezdettleválni az Antarktiszról, de a köztük lévő tengerágy szétnyílása csak 40 millió évvel ezelőtt kezdett igazán aktívváválni, az eocén korban. Új-Zélandmár jóval korábban leválhatott ugyanerről atömbről (85-130 mya). Folytatás…

45. Az emlősök koránakérkeztével(mintegy 55 mya),Új-Guineamegkezdte a leválást Ausztráliáról, miközben mindkét tömbészak felé mozgott, saját tengelyükkörülis elforogtak, és mindezekkövetkeztében egy darabig még összeköttetésben maradtak más Gondwana-töredékekkel. Mintegy 45 millió éve IndiabeleütközöttÁzsiába ésfelgyűrődötta Himalája. Körülbelülugyanebben az időben Ausztrália legdélibb csücske, a ma önálló szigetTasmaniavégülelszakadt az Antarktisztól és első ízbenóceán hullámzott a kétkontinens között. Talán 30 millió évvelezelőtt, azoligocén korszakban az Antarktisz nyugati részéről leszakadt Dél-Amerika tömbje is. A Drake-átjáró megnyílásával így már nem voltakadálya, hogy a Déli-óceán hidegebb vizeiészakra áramoljanak, éskörforgásbakezdjenek a meleg trópusi vizekkel. A tengerek hőmérséklete mintegy 10°C-kal csökkent és a globális klíma jóvalhidegebblett. 15 millió éve Új-Guineaütközni kezdett Dél-Ázsiával és ezújabbmagashegység-képződéshez vezetett. Még későbbDél-Amerika a Panamai-földsávon keresztülÉszak-Amerikáhozkapcsolódott, lezárva a meleg vizekáramlatait és létrehozvaaz arktikus vizeket. Még nincs vége Gondwana széttöredezése máig sem ért véget, folytatódásánakma látható jelei a Vörös-tengerés a Nagy Afrika Hasadékvölgy.

46. Gondwanától napjainkig

47. Újidő /Kainozoikum/ Harmadidőszak /tercier/ (65-től 2 millió évig) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak /kvarter/ (2 millió évtől napjainkig) Pleisztocén Holocén A kontinensek elnyerik mai formájukat. Az utolsó jégkorszaktól, ami 10 000 évefejeződött be,számítjuk a jelenkort. Rövid idő alatt erőteljes felmelegedéskövetkezettbe.Kialakult a mai élővilág.

48. A távoli jövőben Földünk története folyamán többször is előálltolyan helyzet, hogy az ősidők ótalétező kontinensek, melyek folyton változtatjákhelyzetüket éppúgy, mint alakjukat,egyetlen hatalmasszárazföldbe, úgynevezett szuperkontinensbe tömörültek. A geológusok feltevése szerint e folyamat500-700 millió évenkéntciklikusanismétlődik. Nem tudni,hány ilyen szuperkontinens létezett - valószínűleg több is -, mivel a kőzetlemezek mozgása, a tektonikai folyamatokeltüntették a nagyonrégieket. A legősibb ismert szuperkontinenstRodiniának nevezik, kb. 1,1 milliárdévetömörült össze, és 250 millió év múltánhasadozott szét. Mivel az utolsó, a Pangea nagyjából 300 millió éveállt össze (és 100 millió évekezdettfeldarabolódni ismét), nagyjából egy ilyen ciklus felénél tartunk. Ha tehát valamiértelmes lény úgy250-300 millió évmúlva a Földre látogatna, valószínűleg egyetlensivatagosóriáskontinenstlátna, melyet a világóceán fog körül. Akkor már nem lesz ember, de nem létezik majd a ma élő többi állat- és növényfaj zöme sem.* *(Véleményem szerint ezt nem lehet teljes bizonyossággal állítani. A tengerek élővilágának nagy része még ismeretlen számunkra. Az élővilágot és a Földet a Nap növekedése fogja teljesen elpusztítani (most figyelmen kívül hagyva az ember környezetpusztító tevékenységét), de ez csak több milliárd év múlva következik be.) Folytatás…

49. A jelenlegi lemezmozgások azt mutatják, hogy aCsendes-óceán lassan bezárul, az atlanti medence pedig tágul, vagyis előbb-utóbbKelet-Ázsia és Nyugat-Amerikaösszeforr,Afrika északnak, vagyis Európánaktart,Ausztrália pedigútbanvanDélkelet-Ázsia felé. A kőzetlemezekglobális átlagban évi 15 milliméterrel mozdulnak el egymáshoz képest. Az utóbbi egy-két évtizedben több kutató is megalkottaamagaváltozatáta jövőbeni szuperkontinensre, melyet a szakmában Amasiának(Amerika ésÁzsianevébőlszármaztatva) vagy Novopangeánakneveztek el. Az előbbielméletChris Hartnadydél-afrikai,utóbbiRoy Livermorebrit kutatónevéhezfűződik. A kéthipotézis nagyjából abbantér el egymástól, hogy az előbbiszerint az Antarktiszmarad a helyén, a másikszerint viszontaz is"felúszik"északra.Jelenlegnincs aktív törészóna a déli kontinenskörül, de ez nem jelentiazt, hogy ilyen tektonikaiképződmény a jövőben ne alakulhatna ki. Merőben eltérő viszont ChristopherScotese(Texasi Egyetem)elképzelése, aki hosszankutatta a kontinensek múltbelielhelyezkedését, és ebből próbálja kivetíteni a jövőt. Úgy véli, a következő 50 millióévben Afrikaészaknak nyomulvaeltüntetia Földközi-tengert, és Európávalütközve egy, a Himalájához hasonló magashegységet gyűr fel Európa déliperemén, az északnak haladóAusztráliapedigBorneóval együtt Dél-Kínához forr. Úgy 200 millióévmúlva szerinte megállaz Atlanti-óceánterjeszkedése, ehelyett alábukási zóna keletkezik Amerika keletipartvidékén, azAtlantikumbezárul, ésÉszak-Amerikaösszeforr a már egyesült európai-afrikaikontinentáliskéreggel. Azígy létrejövőszuperkontinenstPangeaProximának nevezte el.

50. A három lehetséges szuperkontinens