180 likes | 363 Views
Az ókori egyiptomi étkezési szokások. Készítette: Hárs Bianka. Növénytermesztés. Állattenyésztés. szarvasmarha juh k ecske antilop gazella szárnyasok: kacsa, lúd, galamb. köles-, árpa-, búzatermesztés sok zöldségféle: hagyma-, petrezselyemtermesztés
E N D
Az ókori egyiptomi étkezési szokások Készítette: Hárs Bianka
Növénytermesztés Állattenyésztés szarvasmarha juh kecske antilop gazella szárnyasok: kacsa, lúd, galamb • köles-, árpa-, búzatermesztés • sok zöldségféle: hagyma-, petrezselyemtermesztés mindenféle hüvelyes (bab, borsó, lencse)
Érdekességek: Állatok háziasítása • házukban tartották őket • fontos volt a hízlalás antilop, gazella, kecske, szárnyasok, disznó • tésztával tömték őket • méheket szintén háziasították • szamarakat és ökröket teherállatként használták • kutyák, macskák és majmok elterjedt családi háziállatok voltak
Társadalmi eltérések Szegényebb rétegek Egyszerűbb étkek Vagyonosabb rétegek Változatosabb fogások Általában: hagymafélék tökfélék lótuszgyökér, lótuszmag, papiruszhajtás olaj, tej különböző húsfélék (gyöngytyúk, galamb, kacsa, liba, fogoly, fürj, stb.) gyümölcsök: szőlő, füge, datolya, gránátalma Általában: • hüvelyesek: lencse, bab, borsó, csicseriborsó, lepkeszeg • sör • kenyér • hagyma • időnként hús
Kenyér • alapvető tápláléka volt a szegény és a tehetős rétegeknek egyaránt • a III. évezredben legalább 16-féle kenyeret és kalácsot állítottak elő • pékműhelyekben sütötték ki • a gabonaőrlés közben a lisztbe kőpor és homok is jutott
Húsétel • sokat ettek, de nem tartozott a naponta fogyasztott ételek közé • különösen kedvelték: marhát, libát, kacsát, galambokat, fürjeket, gyöngytyúkot, foglyot • kecske-, birka-, disznóhúst is fogyasztottak • főzve-sütve is szerették • pácolva vagy szárítva tárolták
Halétel • a halbőség hatalmas volt sokat fogyasztottak • vallási szempontból tisztátalan állatnak számított • kibelezték a halat, és eltávolították a belsőségeket, hogy megakadályozzák a baktériumok elszaporodását • sóval tartósították
Zöldségek • különböző hagymafajtákat igen kedvelték, és fontos ipari cikk is volt • hüvelyesek: bab, borsó, lencse • bab egyik fajtája: fúlma szinte nemzeti eledel • lencsét kivitelre is termesztették • kedvelték a tököt is
Gyümölcsök • természetes vagy szárított állapotban fogyasztották • füge, datolya, szőlő volt a legelterjedtebb • termeltek dinnyét is • az Újbirodalom idején Elő-Ázsiából került Egyiptomba az alma és a gránátalma • fontos volt a szőlőművelés kék szőlő
Édesség • nem ismerték a cukrot, mézzel édesítettek • fejlett méhészkedés méhek háziasítása
Italok • bor - csak a magas rangú tisztviselők és a királyi palota lakói itták, némelykor lapos csészéből • sör - korra-nemre való tekintet nélkül itták, gyerek és öreg, egészséges és beteg egyaránt, korsóból
A konyha helye • általában a ház hátsó részében • nagy villáknál a melléképületekben • az ételeket különböző méretű agyagedényekben tárolták; italokat, gabonát, lisztet, zsírt, olajat, tartósított húst is őriztek bennük • a romlandó dolgokat egy kis, alacsony pincében tárolták, ahová néhány lépcsőfok vezetett a konyhából • sokféle tányért, kést és kanalat használtak, mosogató és szemétgyűjtő is volt
Az étkezés gyakorisága • többségük naponta háromszor étkezett • mesebeli Sziszobek fáraóról írja egy papirusz, hogy éjjelre is beiktatott egy étkezést • bizonyos alkalmakkor (inkább az előkelők), lakomára gyűltek össze • fiatal lányok szolgálták ki a vendégeket
Az ételek vallási szerepe • úgy tartották, hogy a táplálék a túlvilági fennmaradást is biztosítja • áldozatok formájában isteneiket is táplálták • halottaik mellé ételeket, alapanyagokat, és azok elkészítéséhez, elfogyasztásához használt kifinomult és ízléses eszközöket temettek • a templomokhoz külön konyhát építettek